Jól mondva.

Szerintem magyar viszonylatban figyelemre méltó rendező, nekem több filmje is tetszett.
A Delta, a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv, a Fehér isten, Jupiter holdja nekem tetszettek. Színészként is tetszett, sajnálom, hogy mostanában már nem játszik a filmekben. Pedig szerintem érdemes lenne.
A Szép napok és a Nincsen nekem vágyam semmi nem igazán jött át. Persze tudom, hogy vannak ilyen emberek, de jobb, hogyha legalább filmben nem kell látnom őket. Elég, ha felszállok a buszra, primitív ember ott is van elég. Egy filmben nem ezt keresem, hanem valamivel érdekesebb karaktereket, akik mutatni tudnak valamit a személyiségükkel, vagy legalább van jellemfejlődésük... Ezekben ez abszolút nincs meg.
A mostani új filmje a Pieces of Woman nagy siker lett, de ez szerintem főleg Wéber Katának köszönhető, aki egy populáris témát választott. Engem nem fogott annyira meg, azért mert nem érdekel ez a téma egyáltalán, de azért örülök a sikerüknek. Nagy dolog, hogy ilyen híres színészeket is megnyertek a filmhez és rengeteg pozitív visszajelzést kaptak. Én magyarként örülök ezeknek a sikereknek, ahogy a többi filmfesztiválos sikernek is, függetlenül attól, hogy az adott film mennyire nyerte el a tetszésemet.
Egyébként olvastam egy interjúban, hogy kedveli Rainer Werner Fassbinder filmjeit, akinek nagy rajongója vagyok. Talán valamennyire érződik is a hatása a filmjein, bár nyilván hozzá nehezen érhet fel bárki. De azért én kedvelem és meg fogom nézni ezután is az új filmjeit, reméljük lesznek még.
A Proton Színházat is követem és jó lenne, ha a jövőben eljutnék színházi rendezésére is. Eddig sosem sikerült elcsípni, mikor hazai terepen játszottak.

" El tudja bárki képzelni, hogy egy ilyen mundruczó filmet forgatna Szögi Lajos haláláról?"
Én pl el tudnám képzelni...és/de -ha nem egyesek szája íze szerint csinálná a filmet- alaposan megüthetné miatta a bokáját, miként a Katona József Színház nyakába is kis híján pert akasztott a család. Azt mellesleg (n e m mellesleg) ugyebár sejted, mitõl lett olyan jelentõs = Olaszliszkán is (ahogyan sok más településen) a roma népesség száma-aránya? Kiknek az elárvult, megüresedett otthonaiba költöztethették õket?
Segítek: 1944-ben sok = sok ezer, sok tízezer, sok százezer szabad "hely" lett arrafelé meg mindenfelé. Sok volt arrafelé a piréz, aztán a sok piréz elmigráncsozott másfelé.
Így érnek össze kedves témáid, kedves népcsoportjaid (roma és piréz) a legújabb kori magyar történelem ernyõje alatt, úgy bizony.

Az elnyomott és bûncselekmény áldozatává vált cigányok téma Groó Diána filmjével a Vespa-val kilõve. Szegény kis mundruczónak maradtak a migránsok. Jövõre még megpróbálkozhat a pederasztákkal. Az is Oscar esélyes téma. Hogy ezek az igazodó, PC "mûvészek" milyen kiszámíthatóak! El tudja bárki képzelni, hogy egy ilyen mundruczó filmet forgatna Szögi Lajos haláláról? Esetleg olyan megközelítésben, hogy a brutális magyar tanárember durván belefejelt 60-szor szegény romák cipõjébe.

Mundruczó Kornél: Látszatélet
Proton Színház, Trafó, 2016. április 27.

Korábbi, nagyon erõs tartalmú és erõs kivitelezésû színházi munkái sorába illeszkedve, (Wéber Katával közösen) ismét szerzõként is jegyzi legújabb produkcióját Mundruczó Kornél. A Látszatélet premierje tegnap este volt a Trafóban. Amikor éppen nem filmet rendez Mundruczó, hanem színházat csinál, valójában akkor is filmet látunk. Felfoghatjuk a darabot úgy is mint két, egymást követõen játszódó anya-fiú történetet. Vászonra vetített hatalmas monológgal indul az elõadás, amelyben az egyik -történetesen roma származású- anya, Ruszó Lõrincné, esedékes kilakoltatása ürügyén, netán elkerülése végett meséli el saját illetve családja élettörténetét: "honnan indultam-miért/hová érkeztem" s mint utóbb kiderült, számomra ez a nyitójelenet lett a darab legütõsebb epizódja. Az egyvégtében játszott, csaknem kétórás darab valójában kétfelvonásos. Szünet helyett azonban az elõadás másik nagy "dobását", a színváltozást helyén maradva nézheti végig a közönség, sõt, ez a színváltozás a mû szerves részévé válik: a szegényes lakásbelsõt rejtõ dobozdíszlet vagy tízperces "cigánykerékkel" 360 fokban fordul meg, közben ízzé-porrá zúzódnak egy nyomorult élet szegényes bútorai, limlomja, jelképezve a magára maradt öregasszony életének összeomlását. A második szakaszban egy másik nyomorult sors kél nyomorult életre a romokon: brutális élettársa elõl menekül a bérleménybe az új bérlõ, becsempészve kisiskolás fiát. Itt is látunk filmes bejátszást az elõzményekrõl, amik a fiatal anyát és gyermekét menekülésre késztették, aminél még ez a nyomorult józsefvárosi kégli is jobb lehet, amelyben a durva színváltozás után szinte egyetlen tárgy maradt csak a helyén: a falon függõ, szõke kisfiú fényképe, amit még Ruszó Lõrincné fia, Istvánka avagy "Szilveszter" talált valahol és vitt fel a lakásba, mert õ is ilyen szeretne lenni: szõke és ami a lényeg, n e m-cigány. És erre a portréra h a j a z h a t a fiatal anya valóban szõke kisfia, talán azt jelképezve: szõkén és nem-cigányként is lehet az emberfia perifériára szorult nyomorult, hátránnyal induló pária. A darab vége felé aztán megjelenik Ruszóné filmes "álomjelenetében" már látott fia, "Szilveszter" azaz Istvánka is, hogy elvigyen egy bizonyos tárgyat, aminek kilétét nem árulhatom el, mert az elõadás valószínûleg fõ poénnak szánt záró csattanóját lõném le vele.

Mundruczó ismét erõs elõadást hozott létre Proton-társulatával, szinte válogatás nélkül bele- és teleszórva napjaink aktuális, fájón "divatos" témáival: cigánykérdés, szegregáció, végrehajtás-kilakoltatás, halmozottan hátrányos élethelyzet(û)ek, családon belüli (és kívüli) erõszak és más társadalmi igazságtalanságok. Kérdések sokasága...válasz azaz megoldás úgyszólván nincs. Az erõs elõadás azonban kevés és szegényes írott nyersanyagra épül. A szándékoltan elnyújtott jelenetek lassúsága, eseménytelensége egy idõ után fárasztóvá válik, az elnyújtottság idõhúzásnak tûnik, "legyen meg az egész estés terjedelem". Pedig bõven lett volna még mirõl beszélni, az alkotó azonban, bízva a nézõ türelmében és a látványelemekben, beérte a már említett hangsúlyosan vizuális effektek felsorakoztatásával. Ágh Márton már méltatott díszlete (és kelléktára!) szinte fõszereplõvé lép elõ, Domán Melindával közösen a jelmezeket is õ tervezte. Asher Goldschmidt zenéje hatásosan simul a mûhöz.
A szerzõ-rendezõ által az utóbbi években szinte újra felfedezett Monori Lili a filmes prológusban szuggesztív erõvel jeleníti meg a hozzá hasonlóan -véletlenül?- törökszentmiklósi születésû cigányasszonyt, színpadi jelenlétével már inkább csak bevégzi Ruszóné drámáját. A régi Krétakörös gárdából Láng Annamária a "másik" anyát, Rába Roland a végrehajtót játssza rutinosan, nem túl sok játéklehetõségüket kihasználva. A fináléban váratlanul kulcsfigurává elõlépõ Istvánkát-"Szilvesztert" a végzõs színihallgató Jéger Zsombor alakítja, a kisfiú gyakorlatilag néma szerepét pedig a színlap szerint Kozma Dáriusz vagy Gerendás Ruben.


Az elõadás után nagy munka vár a díszletezõkre és a kellékesre (Fekete Tamás): a miniatûr szemétteleppé változ(tat)ott enteriõrt a mai elõadásra újra fel kell építeni, miként holnapra is, megannyi Kõmûves Kelemenként. Õk azonban remélhetõleg szerencsésebbek lesznek mint a balladai Déva várának építõmestere és családja.


***SPOILER!***
Istvánka-"Szilveszter" fent jelzett valós története mint végül kiderül, ez:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mortimer-%C3%BCgy
***SPOILER VÉGE***

Oké, nem ájulok el, már csak azért sem, mert akkor nem tudnék válaszolni most :-)
Nekem eddig kimaradt a Fehér Isten, de ha leadják tévében, meg fogom nézni.

Nem a mellény nagy, hanem Mundruczó t e h e t s é g e nagy.

Akik "ismerik életben, és láttak pár rendezést/filmet tõle", azok nem úgy írnak be róla (sem), ahogy itt lejjebb páran, hanem mondjuk elemzik-véleményezik a látott produkcióját...ahogy azt tettem magam is: pl A jég, Frankenstein-terv, Demencia, Szégyen produkcióknál. De valóban: miért is kell magyaráz(kod)ni?

Örülök h "Alföldivel nincs baj", bár õ, tartok tõle, nem így érzi + egyeseknek, igen: egyes köröknek meg volt-van vele bajuk...anélkül h ismernék a munkásságát, anélkül h bármit is láttak volna, amit õ rendezett....mint ahogy van ez Mundruczó esetében is.

Hát úgy jön õ = Alföldi (is) ide.

Szerencsésnek mondhatja magát a rendezõ h "bizonyos" körben nem kedvelik, valójában nem ismerik egyetlen munkáját sem. Nem annak a körnek szólnak. E tekintetben pályafutása az Alföldi-szindrómához hasonlít: "kritikusai" egyetlen színpadi rendezését sem látták, a beírások e g y é b (bizonyára tiszta) "forrásokból" merítenek.

Szerencsésnek mondhatja magát a színházi nézõ h filmes támogatásaitól megfosztva, Mundruczó a filmes böjtje éveiben legalább remek színpadi munkákkal jelentkezett.

van valami posztkomcsi rokona?
remélem, ha lesz egyszer egy szuverén hatalom itthon akkor mundrucót is elszámoltatják
azokért a sokszáz milliókért aminek ellopásában közremûködött nézhetetlen filmjeinél.

Oda került ez a hsz., ahová szántam.
Jó helyen van az.
és hogy jön ide a te hsz. -od?
mundikáól megvan a sajátom
miért kéne mankónak a tiéd?