Most hallottatok elõször Hamvas Béláról? Én kérek bocsánatot...

Az egyház szigorúan hierarchikus szervezet. A pápa akármelyik fõinkvizítort leállíthatta.

Akárhogy is, a történelemben nagyságrendekkel kevesebb áldozata volt a vallási fanatizmusnak, mint a pénzsóvárságnak vagy a hatalmi és ideológiai õrületnek. Úgy tûnik, minél vallástalanabb egy kor, annál jobban gyilkolják egymást az emberek.

Ami az Auschwitz-albumot illeti: egy internálótábor jellegzetes életképeit láthatjuk. Az amerikaiak is deportálták a japánokat, az se volt szívet derítõ látvány. És semmiféle erõszak vagy tömeggyilkosság nem látszik a képeken. Belemagyarázni sokmindent lehet, de a tények makacs dolgok.

Nem mindenben értünk egyet, de most 100 %-ig egyetértek veled! Ez az írás szerény véleményem szerint nem más, mint népbutítás. Talán Heine mûveivel kéne megismerkedni, aki többek között azt írta: ahol könyvet égetnek, ott elõbb-utóbb embereket is fognak (elnézést, ha nem voltam pontos!)

"Az ateista persze elbizakodott ember, nem is akar más lenni; alázatra, szeretetre nem hajlik, más szóval olyan erõtlen, hogy nem is tud rá hajlani. Inkább kitart félelmében, amit letagad, reszket és bujkál és hazudozik, és egyre fennhéjázóbb lesz. Ebbõl a vigasztalan kotyvalékból, amelyben tagadás, félelem, hazudozás, bujkálás, fennhéjázás, bigottéria együtt fõ, alakult ki a materializmus, mint vallásszurrogátum."

Ugye ez csak elrettentõ példa volt? Majdnem elhánytam magam, mire végigolvastam.

Az inkvizíció, amint felülrõl leállították? Az érdekes lehetett! Elképzelem Torquemada-t, amint elutasítja a spanyolcsizma, a hüvelykszorító és más "finom" kínzóeszközök használatát! Ezt ugye te sem gondoltad komolyan? És a boszorkányüldözések, a máglyák?
Visszatérve az eredeti témára: mindenkinek csak javasolni tudom, hogy ballagjon el a Páva utcába és szánjon egy délutánt a magyarországi zsidóság helyzetének, üldöztetésének és deportálásának történetére! Tanulságos, gyomorforgató és szívszorító! És kiderül belõle, hogyan találta meg egy magyar lány az Auschwitz-albumot!

Kezdd ezzel:

Hamvas Béla: A világválság
http://www.mek.oszk.hu/05900/05945/index.phtml

"A modern krízis vallásos krízis. Minden más függvénye ennek az egynek: politika, társadalom, gazdaság, mûvészet, filozófia. A vallás minden lét legmélyebb pontja: az élet transzcendens csúcsa, amibõl az élet értelme fakad, célja, szépsége, gazdagsága, és ez irányítja a gazdaságot is (Marx fogalmazásában: „az ember és természet anyagcseréje”). A vallás az emberi élet ihlete."

Ugyanõ A bor filozófiájában:

"Vallástalan ember nincs. Az ateisták nem vallástalanok, hanem szánandóan fogyatékos értelmük és korcs kedélyükhöz képest komikus vallásban hisznek. Éspedig nemcsak hisznek. Az ateisták mindnyájan bigott emberek. Úgy mondom, hogy mindnyájan, mert még egyetlen ateistával se találkoztam, aki ne lett volna bigottabb még annál a rossz szagú vénasszonynál is, aki vasárnap krajcáros füzeteket árul a templom elõtt Szent Homorony csodatevõ vizeletérõl. Az ateista vallás szentje persze nem Szent Homorony hanem Einstein, és a csodatevõ hatalom nem a vizelet, hanem az ultraszeptil. Az ateista bigottéria neve materializmus. Ennek a vallásnak három dogmája van: lélek nincs, az ember állat, a halál megsemmisülés. A három pedig egyetlenegyre megy ki, s ez az, hogy az ateisták rettenetesen félnek Istentõl. Böhme azt mondja róluk, hogy Isten haragjában élnek. Nem ismernek mást, csak a haragvó Istent: ezért bujkálnak és hazudoznak. Azt hiszik, ha azt mondják: nincs Isten, nem fognak többé félni. Ehelyett persze még jobban félnek.

Az ateista persze elbizakodott ember, nem is akar más lenni; alázatra, szeretetre nem hajlik, más szóval olyan erõtlen, hogy nem is tud rá hajlani. Inkább kitart félelmében, amit letagad, reszket és bujkál és hazudozik, és egyre fennhéjázóbb lesz. Ebbõl a vigasztalan kotyvalékból, amelyben tagadás, félelem, hazudozás, bujkálás, fennhéjázás, bigottéria együtt fõ, alakult ki a materializmus, mint vallásszurrogátum.

Mindezekbõl most már világosan látni, hogy az ateistákat erõszakosan meggyõzni nemcsak hogy nem lehet, de nem is szabad. Tévelygõk, akik tele vannak aggodalommal, önáltatással, és nagyon óvatosan kell velük bánni.

Szerencsére a lélek nem olyan, mint a test. Ha valaki csonka lábbal, süketnémán születik, vagy életében nyomorékká lesz, azon emberi hatalom nem tud változtatni. A lélek világa más. Mindenki egész lélekkel születik, és ezt az egészséget soha el nem vesztheti. A lélek fogyatékosságaiból mindenki meggyógyulhat. Még csak csoda sem kell hozzá."

De szerintem itt hanyagoljuk ezt a vonalat.

Ki kezdte?

Te meg kezdd el olvasni Hamvas Béla mûveit.

A KGB vallatási módszereit eddig senkinek sem sikerült meghaladnia, de még megközelítenie sem. Sokkal rafináltabbak voltak, mint a brutális, de primitív középkori módszerek, és sokkal tovább is tartottak, ami több szenvedést jelentett. És természetesen nem csak a testre hatottak, hanem a teljes morális-fizikai megtörést célozták, tudományos alapon. Müller, a Gestapo vezetõje az NKVD mintájára próbálta megszervezni a saját szervezetét, de a terrornak azt a mindent átható rendszerét, ami az Szovjetunióban volt, soha nem érték el, bár ez cél sem volt. A kínzások terén sem rendelkeztek akkora fantáziával, mint orosz kollégáik.

Az inkvizíció alapvetõen a lelkek visszaszerzésére törekedett, és nem a test megsemmisítésére. Ehhez az exorcizmus, vagyis ördögûzés szertartását használták. Általában annyival megelégedtek, hogy a vádlott beismerte, hogy az ördög megszállta, és megtagadta a Sátánt. Ezután az ördögûzést követõen visszafogadták a Szentegyház kebelébe, és hazaengedték. Sok múlhatott a vizsgálatot végzõ egyházfin is, de ha vadulni akart, akkor felülrõl leállították. Az inkvizíció sok évszázados mûködése során a becslések szerint százezres nagyságrendben végeztetett ki embereket (õk nem végeztek ki senkit, hanem átadták a világi hatóságoknak!), míg az általam felsorolt népirtások (indiánok kiirtása, rabszolgakereskedelem stb.) tízmilliós nagyságrendben szedték áldozataikat. Ez bizony két nagyságrend eltérés, a kommunizmus esetében pedig három.

A keresztes háborúk áldozatait nem lehet a katolikus egyház rovására írni! A vallásháborúkét sem. A háború egészen más eset, legalábbis ami a harci cselekményeket és a hadseregek pusztításait illeti. Azok oka nem az egyházban található. Mindegyik háborúnak sok oka volt: gazdasági, társadalmi és politikai, de leginkább hatalmi. A vallás régen megkerülhetetlen volt, de háborúhoz általában csak megokolásul használták. Ezzel nem akarom a vallás szerepét lebecsülni, de egy dolog a vallás és egy másik az egyház. Egy tisztán vallási okokból elkövetett öldöklést sem lehet az egyház nyakába varrni, hacsak nem direkt a klérus robbantotta ki és irányította. Ilyen azért igen ritkán történt. Európán kívüli tevékenységüket sem lehet összemosni a gazdasági okokra visszavezethetõ gyarmatosítás sok tízmilliós népirtásaival. A papok nem mészároltak le senkit, õket a lelkek érdekelték.

Véleményem szerint az Egyház uralmának kora sokkal humánusabb volt, mint a mai, amikor a jó és a rossz relatívvá vált, az igazság és a hazugság vélemény kérdése lett, és a világ felett álló, Istentõl parancsolt erkölcs és a Pokoltól való félelem nem fékezi többé az embereket. Egyet kell értenem veled: csak a technikai fejlettségünk szintje emelkedett, minden másban süllyedtünk.

"A nácizmus viszont a német felsõbbrendûséget hirdetõ, más országok területét barbár módon megtámadó..."

nõk lapja vagy blikk?

Bocs, mellényomtam: válasz: WAREGNEK

Az általad leírottak nagy része igaz, viszont perbe szállnék a katolikusokról állítottakkal: "...az inkvizíció elõtt az eretnekséggel gyanúsítottaknak jó esélyei voltak az életbenmaradásra..." hogyne :S Kínzókamráik vetekedtek a nácikéval vagy a KGB-éval, és ha ezt netán túlélték beismerõ vallomásuk árán, mi is volt az ítélet? Ugyanaz, mint fent említett "barátainknál" :S Az áldozatok számát ne firtassuk, mert hiteles adat nincs a keresztes háborúkról, különös tekintettel Európán kívüli "áldásos" tevékenységükrõl. Szerintem a lényeg csupán annyi, hogy a cro magnoni õsember óta erkölcsileg nem, csupán technikailag fejlõdtünk, ha ugyan ez fejlõdésnek nevezhetõ :S

Khmm. Nem számítottam rá, hogy az abécével kell kezdenem.

1. Terminológia
"Nácizmus" nincs és nem is volt. A "nácizmus" szó a nemzetiszocialisták ellenségei által kreált degradáló kifejezés. Olyan, mintha azt mondanád: komcsizmus, bolsizmus. Magára valamit is adó ember nem használja, mint ahogy én sem mondok soha komcsizmust. Tessék az önmegnevezésüket használni.

2. Kommunizmus
Kommunizmus címén senki sem a marxi értelemben vett "ideális kommunizmus"-ról, még csak nem is az õ nyomán továbbfejlesztett ideológiai rendszerrõl (marxizmus-leninizmus) beszél, hanem a kommunizmus néven elhíresült, és a gyakorlatban megvalósult államberendezkedésrõl, hatalomgyakorlási rendszerrõl. Minthogy ez önmegnevezésük is volt, teljesen jogos ezt a kifejezést használni. Mindenki tudja, hogy mirõl van szó. Társaságban ebbe belekötni finoman szólva tudatlanságra vagy kötekedõ hajlamra utal.

3. Marx
Marx erõszakos hatalomátvételrõl beszélt. Idézet a Kommunista Kiáltványból: "A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erõszakos megdöntésével érhetõk el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól." Ennél nyíltabban nehéz beszélni. A kommunizmus bevezetésének elsõ lépcsõfoka a proletárdiktatúra. Ezt kell magyaráznom? Ahol pedig fát vágnak, ott hull a forgács, mint ismeretes. Aki Marx "erõszakos hatalomátvétel" terminusát humánus, erõszakmentes politikai átalakulásnak interpretálja az nem naív, hanem tudatosan ferdít. Egyébként a megvalósult kommunizmus nem pusztán Marxból indult ki, mint ismeretes, tehát csak rá hivatkozva eleve nem lehet ilyen elméleteket gyártani.

4. Kommunizmus és nemzetiszocializmus "összehasonlítgatása"
Nem értettél meg. Eszem ágában sincs összehasonlítgatni a két rendszert! A kommunizmus egy tömeggyilkos, népirtó rendszer volt, a nemzetiszocializmus nem. Miért hasonlítanám õket össze??? Ha mást nem, legalább a népesedési mutatóikat nézd meg. Amíg nincs semmiféle bizonyíték a nemzetiszocialista rendszer tömeggyilkos mivoltára, addig semmi alapja nincs annak tartani. Ez a minimum. Márpedig bizonyíték az nincs, sõt, a felhozott vádakról kiderült, hogy fizikailag lehetetlenek. Hitler sokféleképpen értelmezhetõ és számtalanszor változó propagandanyilatkozatait nevetséges valamiféle bizonyítéknak beállítani. A rendre hamisnak bizonyuló, megrendelésre készült és ellenõrizetlen tanúvallomások nem képeznek elegendõ alapot, amennyiben a tárgyi és írásos bizonyítékok tökéletesen hiányoznak. Ilyen körülmények között bármiféle számháború teljesen értelmetlen. Én pusztán a két táborrendszer közti égbekiáltó minõségi (és nem mennyiségi) különbségre hívtam fel a figyelmet, bár mindössze csak utalás szinten. Az áldozatokat illetõen a háborús bûncselekmények egészen más kategóriát képeznek. Nem összemosni! Errõl csak annyit, hogy egyrészt az összes hadviselõ fél megsértette a hadijogot (legkevésbé a németek: a Wehrmacht volt az európai hadszíntér legfegyelmezettebb hadserege!), másrészt a németek terhére rótt cselekmények döntõ többsége a szovjet és angol vezetés által felelõtlenül gerjesztett partizánháborúval kapcsolatos, és a hadijogot semmibe vevõ, orvul gyilkoló partizánok agyonlövését a hadijog megengedi.

5. "Keresztény egyház"
Felteszem, hogy a katolikus egyházra gondoltál. Hát azt ebbe belekeverni enyhén szólva vad gondolat volt... Nem semmi, na. Az inkvizíció teljes fennállása alatt elkövetett gyilkosságai nagyságrendekkel maradnak el a kommunizmus vagy éppen a spanyol és portugál gyarmatosítás, az angol világhódítás, az észak-amerikai indiánirtás vagy az amerikai rabszolgakereskedelem és rabszolgatartás áldozatainak a számától. Arról nem is beszélve, hogy az inkvizíció elõtt az eretnekséggel gyanúsítottaknak jó esélyei voltak az életbenmaradásra, ellentétben mondjuk egy kommunista kirakatper vádlottjával, ha 20 évet kapott Kolimán. Abban egyetértek, hogy ez primitív megközelítés, mentségemre legyen, hogy te hoztad fel...

6. Mentegetés
Itt egyedül te mentegettél: "Marx sehol nem írja, hogy embereket kell ölni."

Hogyne tudtak volna!
Sõt, a táborokból szálló fekete pernyérõl is tudták hogy mi.
legfeljebb nem mondták ki !
mert.
a, nem merték
b, nem akarták.
c, nem tudták elmondani semmilyen médiába.

Sõt, azt is tudták a hitleri politika hová vezet. az a 17 millió ember aki rá szavazott tudta mi jön, semerre vezethet ki.
Nyilt program volt !

Táborok már 1933 után voltak, és a zsidók elleni uszítás és erõszak a lakosság teljes nyilvánossága elõtt történt. Tény, hogy sokan elítélték ezt, de a háború alatt, fõleg 1943 után már nyílt titok volt a megsemmisítõ táborok léte.
Peter Longerich német történész könyve: Davon haben wir nichts gewusst (Errõl semmit sem tudtunk). Kutatásainak eredményét így összegezte: a németek többségükben nem voltak sem antiszemiták, sem érzéketlenek, hanem egyszerûen gyávák voltak, vagyis "nem akartak" semmirõl tudni.

Kommunizmus nem létezett. Marx sehol nem írja, hogy embereket kell ölni.
Egy adott történelmi helyzetben hatalomra került õrült diktátorok voltak és belsõ hatalmi harcok, aminek következtében gyilkoltak halomra sok millió embert.
A nácizmus viszont a német felsõbbrendûséget hirdetõ, más országok területét barbár módon megtámadó, állampolgárait rabszolgasorba taszító, faji alapon tervszerû ipari módszerekkel legyilkoló, hivatalosan is állami szintre emelt politika volt.
Ez a lényeg, és ezért van különbség is.
Az áldozatoknak persze mindegy, de mi azért lássuk ezt a különbséget, különben semmit nem fogunk érteni és fõleg tanulni mindabból, ami történt.
Ma divat az általad is megtett módon "összehasonlítgatni". A számok semmire nem adnak magyarázatot, és egyiket sem lehet a másikkal mentegetni számok alapján. Könnyen lehet, hogy pusztán számok alapján a sok évszázad alatt a keresztény egyház "vezet".
De ez a megközelítés önmagában azért elég primitív lenne.