Programkereső

Téma: Öld meg kedveseid

Spoiler
filoszemitabéluska 2020 nov. 28. - 10:01:52
(22/22)
Allen Ginsberg: Záróizom

Remélem jó öreg segglyukam kitart még
Többnyire rendben volt 60 éven át
Bár Bolíviában felrepedt s megműtötték
a fennsíki kórházból élve került ki -
kevés vér, polip nincs, alkalomadtán
kis aranyér
aktív, sóvár, szívesen fogad be falloszt
kólásüveget, gyertyát, répát
banánt és ujjakat -
Most fél az AIDStől, mindazonáltal
szolgálni vágyik -
ki a bús bélsárral, be a gumiba-bújt
orgazmusos baráttal -
Még mindig ruganyos-izmos,
gyönyörért szégyentelenül kitárul
De újabb húsz év múlva ki tudja,
az öregeknek sajog mindenük
izület, nyak, prosztata, gyomor -
Remélem a vén lyuk fiatal marad
halálomig, nyugi.

1986. március 15, 13h
Eörsi István fordítása
Válasz
8/10
sexykex 2020 nov. 28. - 09:25:31 8/10
(21/22)
Fiatalon úgy véltem, hogy szerves része, pótolhatatlan tagja vagyok a beatnemzedéknek. Ki törődött akkor azzal, hogy ez valójában „egy irodalmi kör, amelynek tagjai Allen Ginsberg, Jack Kerouac, Neal Cassady, William S. Burroughs, Gregory Corso, Lucien Carr, Herbert Huncke, és Peter Orlovsky”. Én a hatvanas-hetvenes évek lázadó fiatal nemzedékéhez tartoztam. Az 1968-as nyugati diákmegmozdulások, egy évvel később a woodstocky fesztivál és a beatzene világuralomra törése volt a kezdet, az irodalom és a lányok lett a vég. Pénz és drogok híján inkább csak hajat növesztettem, lázadoztam és ittam. Az én őrületem más irányt vett, mint Ginsbergé. Az Üvöltés és én 1955-ben születtünk, de csak 15 évvel később volt alkalmam elolvasni. Mit mondjak? A Zabhegyező vagy a Meztelenek és holtak nagyobb hatással volt rám, mint az Úton, vagy az Üvöltés én mégis úgy véltem, hogy szerves része, pótolhatatlan tagja vagyok a beatnemzedéknek.
Nem mondom, hogy soha nem irkáltam vagy nem követtem el apróbb dolgokat, de a filmben tapasztalható túlfűtött, őrült szexualitás inkább taszított, mint vonzott. (Arról már nem is beszélve, hogy függővé sem szerettem volna válni, ezért mindig időben szakítottam: alkohollal, nikotinnal, szerelemmel.) A filmmel kapcsolatban – amit elég durván alulértékeltnek tartok – beleolvastam utólag néhány kritikába, de nem lettem különösebben okosabb tőlük. (Valószínűleg már így is pont elég okos vagyok.)
Válasz
10/10
Alysonnemaparker 2020 ápr. 03. - 23:35:55 10/10
(20/22)
Akik még csak most tervezitek megnézni ezt a filmet:
1. Nem értem, miért áll 6,4-en a Port-os értékelése?? Valószínűleg, volt pár dühös 1-es!? :)) Én átlagosan min 8-asra számítottam volna, az én 10-esem mellett, pedig az igen ritka. (Nekem pl. a Harcosok klubja 10/10.)
2. Ez a film szenzációs, és itt egy rádióműsor tőlünk, melyben (spoiler nélkül) felkeltődhet a kíváncsiságod e film iránt:
https://soundcloud.com/civilradiomiskolc/filmmez-ld-meg-kedveseid-beat?in=civilradiomiskolc/sets/cirmi-2020-03-12-kuturcsutortok-adasnap
Válasz
1/10
offtopic
csontfej 2016 márc. 26. - 13:39:12 1/10 Előzmény maria-maria
(19/22)
Tanulj meg írni inkább, használj mondat elején nagy betût, mondat közben vesszõket, utána okoskodj!
Válasz
trudy 2015 júl. 30. - 00:26:55
(18/22)
A film rövid összesítõje valamint a vélemények alapján és a jelenetekbe belenézve úgy éreztem, nem éri meg végignézni. Ez egy kultfilm kellett volna hogy legyen és nem lett az, szóval valami baj lehet a rendezéssel vagy magával az ötletet adó alaptörténettel. Nem ismerem a szereplõket és a háttérsztorit sem, a korszak, amiben játszódik viszont elvileg a lázadásról, a szabadságról, barátságról és egyéb amúgy tényleg értékes emberi dolgokról híres, szóval ebbõl muszáj lett volna egy nagyon jó filmet kihozni. Én mondjuk csak a két fõszereplõ közös jeleneteit néztem végig, de az átjött, hogy a karakterek jól el lettek találva. Daniel Radcliffe nagyon küzd a Harry Potteres múltja ellen és még van hova fejlõdnie, de jó úton halad, karakteres mellékszereplõként mindenesetre jól megállja a helyét. Dane DeHaan viszont született kimagasló tehetség, valószínûleg nagyon sokra vihetné ha nem csak középszerû filmekben kapna szerepet (feltéve ha még léteznének minõségi filmek). Ahol megjelenik felizzik körülötte a levegõ, nem is nagyon tudok említeni a jelenlegi Hollywoodból hozzá hasonló egyéniséget. Szóval a két fõszereplõ kapcsolata (jelenetek szintjén) meglehetõsen lebilincselõen és átélhetõen van bemutatva, még a homoerotikus részek is izgalmasra és meghökkentõre sikeredtek, ezért ezeket a jeleneteket érdemes megnézni, de sajnos nincs katarzis, nem igazán vezet sehova a sztori. Nagy kár érte.
Válasz
baviki 2015 máj. 15. - 09:14:02
(17/22)
A Pottergyerek annyira beskatulyázta magát, hogy ennek a filmnek az értékelésében -2 pont, vagyis 7/10. Szerintem jó film...
Válasz
maria-maria 2015 máj. 13. - 20:46:28 Előzmény Bruder_N
(16/22)
ez most komoly ?
Válasz
Bruder_N 2015 ápr. 30. - 18:54:34
(15/22)
Baszki tényleg..... na jó Allen Ginsberg és Harypotter (én már az a generáció vagyok, aki nem is látott és olvasott semmit ezekbõl, mert már felnõtt :) ez nagyon gáz, ahogy az egész nagyon bûzlik: ilyen szerpelõkkel eljátszani Allen Ginsberg és a beat-nik kultuszát??? Az a klutúra legalább közelebb van..
Válasz
Bruder_N 2015 ápr. 30. - 18:02:16 Előzmény csontfej
(14/22)
Ki az a Herrpotter? ?
Válasz
offtopic
maria-maria 2015 ápr. 15. - 17:02:07 Előzmény csontfej
(13/22)
elöször is nem harry hanem dani és csak egy karekter ha egy kib*** homofób vagy mit nézed meg seggfejkém olvasi se tudsz rendesen he ?
Válasz
1/10
pixma 2015 márc. 28. - 18:59:50 1/10
(12/22)
Hááát, csalódta Radcliffe-be, hogy ilyen filmet elválalt... Dehát, talán pénzért, mindent...
Válasz
1/10
csontfej 2015 febr. 08. - 05:31:16 1/10
(11/22)
Na már a Heripotter is buzi lett...hová lesz a világ?Legközelebb elolvasom a tartalmat inkább, nehogy megint beleszaladjak egy értelmetlen, unalmas, meleg mûvészfilmbe.10/1, de erõs jóindulattal, és csak mert rosszabbat nem lehet adni.
Válasz
5/10
M.Zs.F 2014 dec. 28. - 14:26:15 5/10
(10/22)
Pár napja láttam a filmet, és bár nem ismerem a költõ, írókat akikrõl készült, gondoltam megnézem mert hát ugye Daniel Radcliffe, és mert meleg-témájú is, és mert mondjuk volt hogy egy-egy életrajzi film után nekiálltam elolvasni a könyvét az illetõnek akirõl szólt a film. Most is ezt fogom tenni, az Üvöltés-t el fogom olvasni.

Nos a film nem fogott meg annyira amennyire vártam, szerettem volna. Mindig úgy vagyok az ilyen filmekkel hogy sokat várok tõlük, mert minden Élet annyira de annyira izgalmas akárkié is legyen az, hogy nem megengedhetõ az hogy valami rossz filmet csináljanak belõle. Itt hál Istennek ez nem történt meg, de lehetett volna több is. Nem sikerült átéreznem amit Allen Ginsberg érezhetett anno, pedig ugye valami hasonló lett volna a célja. Tudtam végig hogy mire próbálnak hatni és nem sokon múlott, de nem lett nagy film nekem.
Daniel Radcliffe-t szánom kicsit, mert ugye nyilván nem volt azért olyan rossz az a Harry Potter neki, de hogy azért még így jó sok év elteltével egy teljesen különbõzõ filmmel kapcsolatban is megjelenik Harry Potter. Én komolyan drukkolok neki hogy sikerüljön átlépnie a gyerekszínészi teljesítményét, és ez próbálkozásnak egyébként nem volt rossz. (egyébként most láttam egy másik filmjét Horns címmel, ott erõsebbet alakít érzésem szerint)

Én személy szerint Lucien Carr megformálójával kapcsolatban semmi különöset nem éreztem, viszont Michael C Hall játéka tényleg jó volt. Nekem Õ Dexterként ismerõs,viszont nem fordult meg a fejemben egyszer sem miközben néztem ahogyan játszik. Az Õ játékát élveztem a legjobban.

A filmrõl meg mit mondhatnék? Életrajzi film...

10/5
Válasz
perry 2014 szept. 01. - 21:58:31
(9/22)
Symphony No.1, Op.68 (Brahms, Johannes)

IV. Adagio - Piu Andante - Allegro non troppo ma con brio

A film 15 mp. használ belõle
Válasz
Gabriella Pataki 2014 szept. 01. - 19:07:28 Előzmény perry
(8/22)
Véletlenül nem tudja valaki,hogy a film 10 percében felcsendülõ zene valóban Brahms,ha igen melyik zenemûve.nagyon megtetszett, szép szomorú zene...
Válasz
perry 2014 aug. 30. - 11:13:06
(7/22)
Már mint, Radcliffe estében a Harry Potter-rõl van szó.
Válasz
perry 2014 aug. 30. - 11:10:26
(6/22)
Kedves Aszpirin!

Köszönöm megtisztelõ bizalmadat, a tartalmas filmekre szeretném felhívni a figyelmet, persze ez is úgy van, hogy emberek ízlése válogatja.
Radcliffe színészi képességeivel kapcsolatban tényleg megoszlanak a vélemények és tény, hogy bár nagy pénzügyi sikert hozott neki és népszerûséget a szakmai karrierjét kifejezetten rossz irányba bonyolította. Nagy formátumú színésznek én sem tartom, szerintem is lehetett volna más színész a szerep alakítója, a rendezõ ugy látom akart a filmhez egy húzónevet és tényleg nem a legszerencsésebb választás volt.
A Caprio hasonlóság tényleg jogos de inkább alkati.
Válasz
5/10
Aszpirin 2014 aug. 29. - 21:18:31 5/10
(5/22)
perry, nem tudom, hányan olvasták vagy olvassák majd végig az írásodat, de én csodálattal adózom az elemzésednek, és csak remélni tudom (bár sajnos kevés az esélye), hogy egyszer eljutok arra a szintre, hogy én is így szavakba tudjam önteni a gondolataimat - van még rá vagy húsz évem...
Amit Hall és DeHaan játékáról írsz, azzal mélységesen egyetértek, fõleg DeHaan esetében, akiben - csak én látnám így? - számomra visszaköszön egy 20 évvel ezelõtti DiCaprio, a lehetõ legpozitívabb értelemben.
Viszont minden tiszteletem ellenére, a Radcliffe-rõl alkotott véleményeddel nem értek egyet. Véleményem szerint az ifjú Ginsberg megformálása nagyon nem nevezhetõ hálátlan szerepnek, inkább egy jókora kihívás egy fiatal színész számára, amihez sajnos Radcliffe nem tud felnõni. Nagyon látszik az igyekezet, de talán pont emiatt lett ez egy "kiizzadt" alakítás, kevés õszinte momentummal. Valami azt súgja, a rendezõnek sem lehetett könnyû dolga Radcliffe-fel, és ez a maximum, amit sikerült kicsikarnia.
Az írásod többi részével egyetértek, minden adott volt, hogy ebbõl egy nagyon jó életrajzi dráma legyen, de sajnos Radcliffe "játéka" az én szememben is nagyot rombol. Kár.
5/10
Válasz
perry 2014 aug. 28. - 21:08:10
(4/22)
Már soha sem tudhatom meg miért nem volt elég õrült és szenvedélyes efes szerint az Öld meg kedveseid, de számomra pont annyira és pont ott szenvedélyes a film amint az egy visszaemlékezés vagy életrajzi dráma estében kell hogy legyen.
Valamint, az amerikai filmtõl szokatlan módon nyersen fogalmaz, mint képi mint pedig verbális viszonylatban.
Persze bele gondolok, hogy ami a vásznon látható az mára irodalomtörténet és Kerueck Úton alkotása is ifjú korom szabadságvágyának tükrében fénylett fel. Arról nem is beszélve, hogy Allen Ginsberg és az Üvöltés is csak azért jöhetett át a vasfüggönyön mert Amerikának azt a nem a felszínen látható világát tárja fel ami nem illet bele ennek az országnak az "imázsába", arról nem is beszélve, hogy az itteni 50-60s évek világa Magyarországról nézve utópiának tetszett a nyers és bódulatokkal teli gondolatok között.
Talán csak Gothár Péter Megáll az ideje kamaszlázadása rokon, és egyben örök az a fiataloknak szánt szerep -jobb estben az a dolga a fiatalnak- , hogy lázadjanak, ha a társadalmat és annak helyzetét reakcióit avíttnak vagy változásra képtelennek látják.
Mert mi is játszódik a szemünk elõtt: az elsõ síkon személyes drámák, érzelmi és emberi tragédiák, vonzódások és választások, valamint hatalmas erõvel jelentkezõ identitás keresés.
A film rejtettebb síkján pedig képet kaphatunk egy író, költõ nemzedék mozgalmának születésérõl, jelesül a beat korszakról.
Megjegyezem fura érzés ilyen távol és közel látni az eseményt. Hatvanas éveimet taposva rengeteget jelentett azokat a mûveket olvasni melyek mára irodalmi kultúrám szerves részei. De fura az a pillanat, hogy 1993-ban élõ önmagként is volt szerencsém hallani és látni Ginsberget. Így számomra furcsa és mondhatom pszichedelikus utazás a filmet látni a jelent és múltat valamint a megélt valóság pillanatait mint emléket felidézve újra tapasztalni.
A film és Lucien Carr az angyalarcú bûnözõ a sátáni végzet letéteményese az akinek élete mentén felsorakoznak a többi v létezõ személyek. Õ az aki mint egy jó öngyújtó szikrát csihol, elindít embereket az alkotás gyötrelmes útján, közben látható, hogy benne csak a mások motivációjának képessége van meg, a szikrát nem követi az alkotás folyamata nála. Tisztességes hírlapíró lesz, jó polgár és belesimul a társadalom szövetébe. A négy másik barát viszont neki köszönheti azt az indíttatást amitõl ha a lexikont vagy a googlet "felütjük" akkor az Allen Ginsberg, Kerouac és Burroughs címszó alatt olyan életmûvekrõl olvashatunk melyek meghatározói a világirodalomnak.
Talán Lucien Carr nélkül is azok lettek volna amikké váltak, de az élesztõ szerepet tagadhatatlanul Carr hozta a többiek életében.
A film pedig drámák sokaságát tárja fel: Burroughs önpusztító már, már Chipolla-i szerepét, Allen Ginsberg lelki és nagyon intim drámáját a szüleivel, arról már nem is beszélve, hogy láthatjuk Kerouac-t mi inspirálhatta mûveinek létrejöttére.
Akinek pedig ez nem elég akkor megjelenik a vásznon a szexuális identitás keresés drámája is a biszexuális lét világa az 50s évek amerikai fojtott légkörében, az átértékelt ebbõl táplálkozó szenvedély és eredményeként az alkotás létrejötte.
A film elsõ része tobzódik a beat nemzedék nyers és brutális szókimondásában ellenben a második résszel ahol számomra fura módon visszaköszön a Holt költõk iskolai világa egyetemi változatban és furán konszolidáltan folyik tovább a film.
Persze elgondolkodom mi is férhet bele egy életrajzi filmbe? Ráadásul olyanba mely az irodalom formabontó a Dadaizmus nyomdokain járó beat írókról szól? Lehet-e azt korrekt életrajzi filmmé nemesíteni?
Számomra pont errõl van szó, korrekt életrajzi film egy mára irodalommá merevedett stílus és alkotóinak pontos ábrázolása.
Ami alatt dokumentarista látleletet kaphatunk életformáról, jazz-ról, kábszerekrõl, homoszexualitásról, és az alkotás gyötrelmeirõl.
Az bizonyos, hogy színészvezetésben nem lehet fogást találni a filmen.
Dane DeHaan (Lucien Carr)alakítója az aki fiatal színész létére képes elérni azt sokaknak nem sikerülõ bravúrt, hogy amint a többi szereplõ interakcióba lép vele azonnal "jobbá" válnak õk is alakításukban, szinte az egész filmet a hátán cipeli és az alakítások is java részt tõle függnek. Remélem lesz lehetõsége nem csak Pókember agyelszívó szerepekben megnyilatkoznia.
Ben Foster (William Burroughs) alakítása viszont pont az ellenkezõje miatt válik izgalmassá, igen kevés eszközzel teremt feszültséget.
Végül pedig a sokat vitatott Daniel Radcliffe (Allen Ginsberg) akié a leghálatlanabb szerep, mivel a szinte még gyerek Ginsberg szerepét kapta meg, de hát bizonyára ez az õ credója, hiszen alkata miatt kap ilyen szerepeket, ennek ellenére drámai pillanatokban szerintem pont azt nyújtja amit a rendezõ kér, ez pedig nem is annyira kevés. Arról nem is beszélve a szerep sem enged és ad többet számára.
Aki pedig számomra a reveláció erejével hatott, Michael C. Hall (David Kammerer)szerepében. Már a Sírhant mûvekben is olyan mély szerepformálásról tett bizonyságot számomra ami felkeltette érdeklõdésemet irányában. Nagy szerencsénk, hogy az amerikai szigorú tévés filmes határt sikerült átlépnie. A filmben nincs üresjárat az alakításában, akár fojtott homoszexualitása tör a felszínre, akár a belõle sugárzó tudás vagy emberi esendõsége kerül a kamera elé. Nélküle ez a film kevesebb lett volna.
Válasz
5/10
efes 2014 márc. 30. - 21:13:27 5/10
(3/22)
Nem elég vad, nem elég szenvedélyes, nem elég õrült.
Válasz