Programkereső

Téma: Õsi idegenek

Spoiler
Gipsz__Jakab 2014 márc. 13. - 21:40:16
(293/493)
Most hogy így mondod, már homályosan rémlik valami, hogy egy Chile-ben egy fennsíkon lévõ obszervatóriumból készítettek fényképeket 5 percenként, és ezt levetítve egy 24 órás idõszak alatt, a nappali ébolton is jól látható volt a gravitácíós mezõ téridõ gõrbületre kifejtett hatása amikor a hold elhalad az égbolt felett az egész égbolt hullámos volt, ezt magyarázták a gravitácíós mezõ téridõ görbületével.

Amit még mindig nem értek, hogy ha ez a gravitációs mezõ kimutatható, a két egmástól pld 1 méterre elhelyezett semleges tömegû gölyó és egy torziós inga szerû mûszerrel, akkor kell lennie mvalamiféle erõnek, ami testeket egmáshoz "vonza".
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 13. - 20:45:18 1/10 Előzmény wasq
(292/493)
Egész pontosan az erõs kölcsönhatás egyik megnyilvánulása.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 13. - 20:44:39 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(291/493)
Nem, nem gravitációs energia. Fõleg, hogy erõ...
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 13. - 20:43:37 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(290/493)
Az a helyzet, hogy a gravitáció maga a téridõ görbülete, tehát kissé értelmetlen kérdezni, hogy honnan van. Viszont erõs mágneses mezõ belsejében nem gyengül a gravitáció.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 13. - 02:11:17
(289/493)
Én a magerõrõl azt olvastam, hogy az tulajdonképpen egy gravitációs energia. Elég erõsnek kell lennie ahhoz, hogy az azoano töltésü protonokat összetertsa pld egy URÁN238-as atommagjában. Ha azt vesszük, akkor még ott vannak a protonok, valamint a neutronok, amik csak úgy a protonk közötti részekbe vannak, ekkor meg ugye a magerõ ha az valóbana gravitáció egy fajtája, gyengülnie kell, mert a protonok közti távolságok a befurakodott neutronok megnövelik.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 13. - 02:05:59
(288/493)
Még szerencse, hogy csak nagyon tömegû testek közelében gõrbûlt a tér és a fény elhajlik, mert ha ezen erõs kölcsönhatások is képesek lennének ilyenekere, akkor kicsit furcsa lenne a vilgágunk.

A graviutációs erõ meg csak úgy van, de tulajdonképpen magyarázatoto nem igaz találtam arra, hogy honna is ered a gravitációs erõ, csak úhgy van. Ha Einstein relativítációs elméletét fejtegetjük, akkor sem kapunk erre magyarázatot. Csak annyi bizonyos, hogy nagy tömagû testek közelében a tér erõssen görbült, tehát a túlsullyos emberekkel vigyázni kell, mert ha elég nagy a tömegük, akkor a tér meggörbül a közelükben, és egy a mögötte vilagító fénysugár a görbûlt tér miatt el is hajolhat.

A másnesen tér még érthetõ, mert az ugye a részecskék rendezett volta (dipólus momentum) miatt keletkezõ elektromágneses hatás miatt van. Olvastam arról, hogy egy erõs elektromágneses tér belsejében, ha ez az elektromágnesen térerõ elég erõs, akkor ott garvitáció legyengûl, akár meg is szünhet ennek hatására. Erre már voltak kisérleti mágnenes hajtómûvek, amivel a gravitációt legyõzve a NASA kisérletezett.
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 13. - 01:57:03
(287/493)
Van benne valami igazság, hisz annak ideléyn az apollo18 utasai is a visszatérésük elött gyakorlatilag földön kívûl voltak, tehát bizonyos értelemben ha õgy vesszük, a földönkívüliek már jártak a földön, akkor amikor az apollo18 utasai a földön kívüli térségbõl a földre visszatértek.
Válasz
wasq 2014 márc. 12. - 22:32:19
(286/493)
Viszont Neked is igazad igazad van, mert a magerõ is "erõs kölcsönhatás".
Válasz
wasq 2014 márc. 12. - 22:19:21
(285/493)
Bocs, hogy beleszólok, de a "magerõ" tartja össze az atommagot alkotó részecskéket (protonok, neutronok), ez egy olyan erõ a természetben, ami erõsebb az elektromágneses erõnél, de csak nagyon közelrõl hat. Talán kivételként lehet említeni a neutron csillagokat mert tulajdonképpen ezek is egy hatalmas atommagok, de az esetükben a csillagot alkotó részecskéket (neutronok) nem a magerõ hanem az extrém gravitáció tartja együtt.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 12. - 19:34:09 1/10
(284/493)
Sõt, nem is ebben a realitásban...
Válasz
10/10
Meklód fia 2014 márc. 12. - 09:05:51 10/10
(283/493)
http://www.storyonline.hu/hirek/pataky_ufok_is_isten/46192/

Egyet kell értsek Pataky Attilával, Isten és az ufók létezése nem zárja ki a másikat. Tulajdonképpen az Istenünk is egy földönkívüli, mert nem ezen a bolygón él.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 11. - 21:33:21 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(282/493)
Apropó, a protonokat az erõs kölcsönhatás tartja össze.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 11. - 21:29:09 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(281/493)
Nem, azt írtad, hogy ennyi felszabadul, olvass csak vissza. Egyébként a teljes kötési energia sincs ennyi. A wikipediát meg nem csak lelkes amatõrök írják, éppen ezért a természettudományos cikkek például kifejezetten megbízhatóak.
Válasz
offtopic
Gipsz__Jakab 2014 márc. 10. - 21:39:14
(280/493)
Azért a wikipédiát írásait sem kell feltétlen igazságnak venni, a többségét tényleg olyan lelkes amatõrõk írják, akik nem szakemberek hanem laikusok. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem lehet elolvasni, hisz csak a szórakozás élményéért is megéri némelyiket elolvasni, pld: CISC és RISC processzorokról szóló cikket.
Válasz
offtopic
Gipsz__Jakab 2014 márc. 10. - 21:35:41
(279/493)
Én nem azt írtam, hogy az a sok energia teljesen felszabadul, csak az írtam, hogy az URÁN238-as atommagban a teljes kötési energia, ha minden eddig álltalunk ismert részecskét beleszámítunk, akkor annyi a teljes energia, ami ahhoz kell, hogy az atommagot egyben tartsa. Ha ez az energi felszabadulna, akkor lenne elég egy 220V-os 100W-os izzó több mint 10000 évig való elektromos energiájához.

Az még mindig nem igazán érthetõ, hogy az atommagban a protonokat mi az ami összetartja, mert azok taszítják egymást. Az elektronhéjakon keringõ elektronok esetében ez még valahogy érthetõ, hisz ott nincsenek egymás mellett közvetlenül az azonos töltésû részecsekék, hisz ott elektron-felhõ van, azért ott idénként ütköznek.

A nagyboom47-es fórumtársunk lelépett ahogy nézem.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 10. - 20:07:31 1/10
(278/493)
No, akkor látod már, hova lenne az a tengersok energia, ami valójában nem is olyan sok. Javaslom, olvasd el Marx Györgytõl az Atommagközelben címû könyvet. Ott szépen le van írogatva, hogy mi, hogyan és miért annyi. Speciel a 4,37MeV energiát _KIMÉRTÉK_!
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 10. - 03:42:51 Előzmény boom47
(277/493)
Mondtam már, menj el valahova, ahol azt a tengernyi hozzá nem értésedet kamatoztatni tudod.

Ekkor marhaságot is csak te tucc írni, hogy az antianyag az nem lehet az anyag része, mert az antianyag.

Akkor mi a francból van az antianyag, antianyagból?

Az antianyag is ugyanolyan anyag, mint a nem antianyag, csak mi emberek elneveztük antianyagnak, mert nem uyg viselkedik, ahogy azt elveárnánk tõle. Ettõl miért lenne más, vagy másmilyen, mint bármeyl más anyagi elemi részecske?

A gravitációs energiát sem értjük még teljesen, csak azt tudjuk kisérletileg igazolni, hogy a másnesen erõtér képes semlegesítenia gravítációs kölcsönhatást, vagyis legyõzi a gravitációt.

Pld egy a talajon lévõ fém tárgyat fel tudunk emelni egy erõs mágnessel, de ettõl nem tekintünk úgy a mágseses erõtérre mint antigravitácíós térre!
Válasz
Gipsz__Jakab 2014 márc. 10. - 03:26:44
(276/493)
A 2. verziót nem is írtam, hogy használták volna, csak leírtam, hogy létezik és sokkal brutálisabb az 1. verzíótól, ami a két japán városban az epicentrumot teljesen elpusztította. Az epicentrumtól távolabbi helyeken is elég nagy pusztítást végzett. Szerintem ott Geiger-Müller sugárzásmérõt nem is nagyon lehet használni, mert kiakad, vagy a maradványsugárzás miatt nem pontos értéket mutatna. A 3.-at nem ismerem, az már a plútónium. Az urán bomlásakor és nem a hasadásakor, valóban keltkeznek más elemek, de azok élttartamát tekintve nem stabil tartós elemek. A nagyboom47 elmálet szerint viszotn ezek tartóssak, mert õ megyrta a wikipédiára hivatkozott, amit az esetek 99,99%-ban, hozzá nem értõ laikus emberek szószedeteibõl állnak.

A nagyboom47 elmélet ott bukik el, hogy a:

- W bozon 80.4 GeV
- Z bozon 91.2 GeV
- t (top) kvark 171.2 GeV
- c (charm) kvark 1.27 GeV
- t (tau) lepton 1.777 GeV
- u (müon) 105.7 MeV
- s (strange) kvark 104 MeV
- b (bottom) kvark 4.2 GeV
- tau neutrino 15.5 MeV

szóval a 4,27 MeV volt az csak a nagyboom47 elmálet szerint és a wikipédiát szerkesztõ laikusok álltal annyi.
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 09. - 23:02:36 1/10 Előzmény boom47
(275/493)
Azért a spontán hasadást, csak mert kicsi a valószínûsége, ne hagyjuk ki...
Válasz
1/10
tombenko 2014 márc. 09. - 22:58:18 1/10 Előzmény Gipsz__Jakab
(274/493)
Az egyik a klasszikus hasadóbomba, a másik a fúziós, köznyelven hidrogénbomba. Hiroshimára és Nagaszakira az elsõt dobták le, a másodikat még háborús cselekményben nem vetették be. Szerencsére.
Válasz