Téma: Poirot

Edmond Dantes 2015 aug. 25. - 14:17:18
(382/502)
Nem általánosítanék. Poirot más esetekben/történetekben hasonló dilemma elõtt áll(t) mint itt és a kérdéses új Orient-opuszban látható rengeteg imádkozás, rózsafüzér és a finálé quasi idegösszeomlása n é l k ü l szembe tudott nézni a legsúlyosabb erkölcsi kérdésekkel és a bûnösök esetleges felmentésével. Sõt: az Orient-regényben és a klasszikus Lumet/Finney-féle filmben is. (Utóbbival más bajom volt: Finney karikaturisztikus szerepformálása.)

A vallási buzgalom, sõt túlbuzgóság/vakhit emlékeim szt pl A csokoládésdoboz c. novellában jelentkezik markánsan, ám ott korántsem Poirot részérõl.
LexH 2015 aug. 25. - 07:56:33
(381/502)
Poirot vallásossága elsõsorban azért kerül szóba AC mûveiben, mert a nyomozó katolikus, amivel az írónõ az a figura idegenségét hangsúlyozza - számtalan egyéb jellegzetessége mellett. A "Gyilkosság az Orient Expresszen"-ben a nyomozó a legsúlyosabb erkölcsi kérdésekkel néz szembe, ezért fontos, hogy mint hívõ lélek hogyan vélekedik általában a gyilkosságról, és a bûnösök esetleges felmentésérõl.
frenchbullie 2015 aug. 24. - 22:22:29
(380/502)
Rendben, Poirot vallásos... De ezt magánügyeként kezeli, nem úgy, ahogy azt az Orient-ben vázolják. Mert õ egy ilyen ember, ilyen kis diszkrét:-) Már ami a saját dolgait illeti, persze...

Azért azt továbbra is tartom, amit a Miss-sel kapcsolatban írtam:-)
8/10
mérlegelõ 2015 aug. 24. - 17:15:33 8/10
(379/502)
A film ügyetlenül és szükségtelenül túlhangsúlyozza Porot vallásosságát, ami ugyanakkor létezik! Az életmûbõl ki is derül, nem egy esetben.
frenchbullie 2015 aug. 24. - 16:10:16
(378/502)
Shirley Henderson-nak tényleg jól megjegyezhetõ az arca, a Julia "Marple" McKenzie-s A kristálytükör meghasadt-ban láttam viszont, és egybõl felismertem.

Igen, furcsa a mélyen vallásos Poirot az Orient-ben... Mert nem így szoktuk meg. Sõt, szerintem AC sem így gondolta. Õ Miss Marple-nek szánta a vallás kérdéskörét, hisz sokszor elküldi a templomba is az öreg hölgyet:-) Sõt, a Gyilkosság a paplakban úgy végzõdik, hogy
Spoiler
Miss Marple épp a templomban imádkozik a gyilkosok akasztásakor.
Edmond Dantes 2015 aug. 24. - 09:31:42 Előzmény frenchbullie
(377/502)
OFF
Láttam pár éve a Baby Jane-t, emlékeim szt tetszett, akkor még nem írtam a fórumra, pedig a beírás arra is jó = "reminder", tetszett-e, láttam-e :-) bizony, vannak filmek (legalábbis nekem), amikor az ember a saját beírásából jön rá h már látta X filmet. B.Davis csúcskorszaka a háború elõtt-alatt és kicsit utána volt, a Baby Jane "kései" nagy dobása. Csak a nevét ismertem gyerekkoromban, úgy mondták otthon: a "gülüszemû" :-) valóban elég dülledt szemû, nem nagyon szép színésznõ volt. A két AC-szerep szinte ráadás csak tõle, jutalom neki és nekünk :-)

ON
Nekem tetszett a Könnyû gyilkosságban az említett szereplõ, azóta több filmben is láttam és könnyen felismerem, pedig nagyon rossz az arcmemóriám, de neki meg nagyon karakteres a pofikája :-)
Az Orientrõl már írtam ide: http://forum.port.hu/viewtopic.php?topic_id=39278 csak ismételni tudom: túl misztikus-vallásos, elmélkedõs-rituális-spirituális lett... azaz nem Poirot-os. Mindenáron újítani akartak.
A Marsdon-darabra nem emlékszem, csak a címére. Ha ment a sorozatban (100% h ment), akkor valszeg láttam, de kiesett.
frenchbullie 2015 aug. 24. - 05:48:49
(376/502)
Érdekes ez a cikk, köszönöm:-)
offtopic
Edmond Dantes 2015 aug. 23. - 21:51:49
(375/502)
Friss cikk friss hírekkel:

http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150822-agatha-christie-krimi-irono-kepek-kiallitas.html

Ma estit viszont nagy ívben kihagytam...de ezt bõ egy éve már megírtam itt: http://forum.port.hu/viewtopic.php?topic_id=23594
frenchbullie 2015 aug. 22. - 08:01:01
(374/502)
Na igen, Mrs. Bantry enyhén szürreális, virágkiállításos (fél)álma nem semmi:-)
LexH 2015 aug. 22. - 07:45:35
(373/502)
Bevallom, nem emlékszem, hogyan oldották meg a befejezést, de az általad említett ízléstelenségek valóban gyakran megjelennek e filmekben, egy olyan kort próbálva ábrázolni, amelyben pedig - mint Agatha Christie írta - egy hölgynek még azt sem illett megkérdeznie, hol van a mosdó.
A Holttest a könyvtárszobában nyitójelenete viszont - a könyvben - valóságos tárháza az Agatha Christie-féle morbid humornak, amelynek a filmben a negyedét sem tudták visszaadni.
frenchbullie 2015 aug. 22. - 06:42:15 Előzmény LexH
(372/502)
Igen, eddig erre nem is gondoltam, de tényleg így van. A maga nemében nagyszerû "krimi" pl. a Bûn és bûnhõdés, a Mester és Margarita, de egyszer valóban elég elolvasni õket... Aztán az ember egész életében "emészti" a mondanivalójukat. (S most bocsánatot is kérek az orosz íróktól, hogy kriminek tituláltam a mûveiket:-) S nagy hirtelen még a Lolita is eszembe jutott, figyelembe véve, hogy az AC feldolgozásokban milyen "eltévelyedéseket" mutatnak be a filmcsinálók, khm... Ha már említettem a Holttest a könyvtárszobában-t, gyorsan meg is néztem a McEwan-es verziót, (a Hickson-félét már régebben láttam), egész egyszerûen megdöbbentem azon a sajátos változtatáson, amit a végén eszközöltek. Mert abban az idõben, amikor az AC krimik játszódnak, nem beszéltek ilyen nyíltan eme dolgokról. Így eléggé lerombolják az általam felettébb kedvelt, jóféle, valódi brit hangulatot a filmesek azzal, hogy ezt a képünkbe vágják, úgymond.
Viszont az elején tetszett, ahogy a két hölgy teázott, a Mrs. Bantry lábánál ülõ kutyuska pedig mereven bámulta Miss Marple-t, hátha kap egy darabka fincsi angol teasütit. Gondolom én, mert az én kutyám is így szokott fixírozni engem, ha élelmet sejt nálam:-) S errõl aztán eszembe jutott, hogy Poirot mester is milyen örömmel vette, mikor Mrs. Oliver bonbonnal kínálta. Hiába no, nem csak az ember lánya gyarló, ha csokiközelbe kerül:-)

(Feltûnt az is, hogy Joanna Lumley-ra mennyire rátalált a szerepe, mert nem csak Geraldine McEwan, hanem Julia McKenzie mellett is alakítja Mrs. Bantry-t. A könyvek alapján kicsit idõsebbnek képzeltem ugyan Miss Marple barátnõjét, de ez semmit nem von le abból a dicséretes ténybõl, hogy a hölgy igen jól tartja magát, hisz csak öt évvel fiatalabb Julia McKenzie-nél.)
LexH 2015 aug. 20. - 13:11:49
(371/502)
Az általad említett regény klasszikus például szolgál a krimi és a humor különös kapcsolatára. Pedig borzalmas históriát dolgoz fel.
A jó krimit valóban többször lehet, sõt érdemes elolvasni. Ez azért furcsa, mert nem egy nagy klasszikus szépirodalmi mûvet, melyekre akár egy életen át emlékeszünk, csak egyszer olvasunk el. Nagy elégtételt jelenthet ez krimiíróknak.
frenchbullie 2015 aug. 19. - 11:29:52 Előzmény LexH
(370/502)
Azt hiszem, fel kell nõni ehhez, a szó szoros értelmében, mármint hogy értékelni tudjuk AC humorát, és az írásait, úgy mindenestül... Az elsõ regény, amit olvastam tõle A holttest a könyvtárszobában volt, még kamaszkoromban. S máig emlékszem rá, mennyire untam, akkor. Aztán eltelt pár év, s ma már komoly elvonási tünetek jelentkeznek nálam, ha nincs meg a napi betevõ AC adagom, akár filmben, akár könyvben:-)
LexH 2015 aug. 16. - 08:21:20
(369/502)
***spoiler***
Az írónõ mûvein végigvonul az "idétlen gyerek", az "anya, aki idétlent szült" motívum, amely végzetszerû tragédiák elõzményeként és következményeként is megjelenik. A Ferde házat azonban szerintem elsõsorban azért nem filmesítik meg, mert túl nagy felelõsség lenne a gyilkos gyerek szerepére jelentkezõket keresni és találni. Sokat árthatnak vele a gyerek késõbbi lelki fejlõdésének, sõt akár egy életre stigmatizálhatnák a feladattal.
***spoiler vége***
LexH 2015 aug. 16. - 08:06:55
(368/502)
Agatha Christie humorával én sem tudok betelni. Finom, tapintatos és mégis kíméletlen - nem tudom, hogyan hozta össze ezt a kombinációt, erre valószínûleg születni kell.
frenchbullie 2015 aug. 15. - 19:31:03
(367/502)
Bette Davis jó volt a Tükrökkel csinálják-ban, igen, sõt a Halál a Níluson korábbi változatában is tetszett, de igazán bravúros, - szerintem - a Mi történt Baby Jane-nel? c. filmben volt. S abba a történetbe is bírtak csavart tenni rendesen:-) Olivia de Havilland-dal épp fordítva jártam, mint "Wargrave bíróval", mivel annyira annyira pozitív szereplõ volt Melanie-ként az Elfújta a szél-ben, szinte hihetetlennek találtam, hogy

Spoiler

a Gyilkolni könnyû-ben õ a tettes. Az újabb verzióban viszont nem vagyok megelégedve Shirley Hendersonnal, jobban mondva azzal, hogy rá osztották a szerepet, mert túl fiatalnak találom Honoriának.

De gyorsan vissza Poirot-hoz, meg a humorhoz... Felettébb kedvelem a Tragédia a Marsdon birtokon panoptikumos jelenetét:-)

Délután - változatosságképpen:-), - belenéztem az "új" Gyilkosság az Orient Expressz-be, s mint annyi minden mást, nem értem, a készítõk miért tették bele a filmeleji "asszony-megkövezõs" jelenetet. Mert ilyen nem szerepel a regényben emlékeim szerint, s megint csak nem látom funkcióját.
Ebben a filmben kiemelkedõnek tartom Suchet mellett Toby Jones-t is, aki remekül tenyérbemászó és undorító bír lenni Ratchett-ként, úgy vélem, sikerült überelnie Richard Widmark-ot. (Pedig Jones-t is egyértelmûen cinikus, de pozitív karakternek könyveltem el a Színes fátyol Waddington-ja alapján.)
Edmond Dantes 2015 aug. 15. - 17:27:38 Előzmény LexH
(366/502)
Tudjuk h -nyilván pont emiatt- kérték is többen AC-t, írja át a végét, nem tette. Belefér az életmûbe. És óriásit szól. Csak a megfilmesítést hátráltatja a dolog.
Edmond Dantes 2015 aug. 15. - 17:24:26 Előzmény frenchbullie
(365/502)
Minél jobban ismeri/véli ismerni az ember az AC-életmûvet, annál több meglepi várja. Pont ilyen gondolattársítások, reminiszcenciák tudnak becsapósak lenni: ja persze, biztos X a gyilkos hiszen úgy volt az Y regényben is, aztán meg nem. Eldugja a nemgyanús--->gyanússá váló ("mert volt már ilyen") illetõ mögé az igazit.
Több filmben is (ami nem-sorozat volt) nagy sztárt szerzõdtettek "gyilkosnak", az élelmesebb nézõ már vetítés elõtt rájöhet(ett) így a megfejtésre. Máskor meg pont ellenkezõleg mint fent.. Példákat lusta vagyok keresni, de úgyis spoiler lenne...na jóóó, azért beteszek kedvcsinálónak :) 1-1-et:

***spoiler***
Bette Davis/Tükrökkel csinálják
Olivia de Havilland/Könnyû gyilkosság
***spoiler vége***
frenchbullie 2015 aug. 13. - 15:12:49
(364/502)
Üdv! Mivel újabban a franciák és a svájciak is próbálkoznak AC történetek megfilmesítésével, kíváncsiságból belenéztem egybe, A végzet háza címû filmbe. Kb. fél óráig bírtam, annyira nem jött át az AC hangulat, ráadásul itt is megesett a Macska a galambok között-ben említett "méltánytalanság":-( Nem tudom, talán "divatból" csinálják a filmkészítõk, hogy egyre gyakoribb ez, sajnos. Gondolkodtam miért, talán ezekkel a naturális jelenetekkel akarják életszerûbbé tenni a történeteket? Lassan már nem lehet úgy leülni egy film elé, hogy ne látna ilyent az ember, brrr...

A harmadik lányt csak láttam, nem olvastam, de ha ilyen kis humormorzsákat potyogtat benne AC, akkor el fogom olvasni:-) Úgy vettem észre, a regényekben fellelhetõ humort nem mindig tudják/akarják átültetni a filmekbe... Bár néha tetten érhetõ egy-egy tréfa, annak is örülni kell:-) Szeretem, ahogy Ariadne Oliver "húzni" szokta Poirot, pl. a Nyílt kártyákkal egy-egy jelenetében.

Tombol a hõség, úgyhogy nem tudom, hogy jutott éppen most eszembe, de én szeretem az Ellopott gyilkosság-ot is, igazi - jó értelemben véve borzongató Halloween-es hangulata van -, többet ér, mint az akkortájt obligát amerikai horrorok.
Addig törtem a fejem, hogy tudom már, miért ugrott be, ez az epizód! Talán, mert itt is tréfálkozik Mrs. Oliver, a tökfaragás kapcsán:-)
LexH 2015 aug. 13. - 06:43:20 Előzmény frenchbullie
(363/502)
A Macska a galambok ominózus jelenetének bírálatával egyetértek. Teljesen fölösleges; enélkül is tudnánk, hogy a tornatanárnõ egy szadista állat. (Bár Agatha Chritie-nél inkább túl kíváncsi és magabiztos.)

A harmadik lány megfilmesítésében igen jól sikerült Ariadne Oliver szorongásos téblábolásának ábrázolása a fiatalok világában. Kimaradt viszont a beatkorszak kritikája, amely a regényben roppant szórakoztató: "Olyan csinosak lennének a fiatalok ezekben a szûk farmernadrágokban, csak sajnos még nem tudják, hogy ez a viselet X-lábat túlságosan hangsúlyozza."