3=három, 3-om= háromom ? :-)

Fõ gondom a filmmel, hogy inkább akció-vigjáték kategóriába való, mintsem sima akcióba, ami viszont számomra teljesen élvezhetetlenné teszi a filmet. Ugyanis ha akció-vigjátékról beszélünk, akkor az akció legyen izgalmas, a vigjáték része meg legyen vicces, de ez valahogy egyik sem. Az akciót még csak-csak elfogadom, de a "poénok" inkább szánalmasak mintsem viccesek.

A másik meg hogy azt már végképp nem értem hogy Ben bácsinak miért kellett ebbe is szerepelni, fõleg ilyen felesleges és érthetetlen jelenetben. Oszegzésben, az 1. rész nálam a favorit(1000x is megtudnám nézni:) a 2. részt nagyivböl kerülöm, a 3. részt amikor adják megnézem:)

valaki megmondaná h a reklámban a zenének,ki az elõadója,és a szám címét?!elõre is köce

nekem pl egyedül a 3. rész tetszett csak nagyon, az elsõ kettõ baromi unalmas de azok se rosszak

"Super hero movies" címen talán jobban rá tudsz keresni, érdemes, ha még nem láttad.

Nekem se nagyon tetszett ez pókember, de viszont a paródia annál inkább nemtudom láttad-e a "Szitakötõ vs homokóra" c. Filmet, szerintem ez egy nagyon ütös paródia nekem nagyon bejött.

Igen igazad van, valóban tudna unalmas is lenni ha állandó fõellenség vadászatból állna az egész képregény, no de a filmvászon az más, oda az ütõsebb, látványosabb dolgok valók. 3 pókemberfilmet el lehet intézni 4-5 fõgonosszal ami még nem túl tömény, de akciódússá teszi a cselekményt. Itt van PL a Batman figura, akinek nincs szüksége barátnõre akivel el lehet húzni a film felét. Ott van neki Joker, aki leköti az idejének nagy részét. :-D Jobb mint egy barátnõ.
Ami viszont a vészhelyzetet illeti, engem 100% ban csak az érdekesebbnél érdekesebb esetek érdekeltek, soha nem tudtam követni, és nem is akartam követni a dokik magánéletét. A betegekébe viszont nem ártott olykor ha beleláthattunk. De abba sem olyan szinten hogy az adott érsz fele azzal menjen el, csak éppen annyira hogy tudjuk miért kísérelt meg öngyilkosságot vagy ilyesmi. Picit kiönti a szívét és vele együtt magánéletének egy részét is a dokinak pár röpke percben, aztán már hozhatják is a következõ sebesültet.
Én ezt így képzelem :-)

Igen igazad van, valóban tudna unalmas is lenni ha állandó fõellenség vadászatból állna az egész képregény, no de a filmvászon az más, oda az ütõsebb, látványosabb dolgok valók. 3 pókemberfilmet el lehet intézni 4-5 fõgonosszal ami még nem túl tömény, de akciódússá teszi a cselekményt. Itt van PL a Batman figura, akinek nincs szüksége barátnõre akivel el lehet húzni a film felét. Ott van neki Joker, aki leköti az idejének nagy részét. :-D Jobb mint egy barátnõ.
Ami viszont a vészhelyzetet illeti, engem 100% ban csak az érdekesebbnél érdekesebb esetek érdekeltek, soha nem tudtam követni, és nem is akartam követni a dokik magánéletét. A betegekébe viszont nem ártott olykor ha beleláthattunk. De abba sem olyan szinten hogy az adott érsz fele azzal menjen el, csak éppen annyira hogy tudjuk miért kísérelt meg öngyilkosságot vagy ilyesmi. Picit kiönti a szívét és vele együtt magánéletének egy részét is a dokinak pár röpke percben, aztán már hozhatják is a következõ sebesültet.
Én ezt így képzelem :-)

És gondold el milyen unalmas lenne, ha én vagyok az új szupergonosz, és most jól leraklak Pókember, piff-puff és a gonosz megint vesztett, és minden rész errõl szólna. A magánélet, a karakterek jelleme, motivációi, egymáshoz való viszonya (Pókember körül csak úgy hemzsegnek a szuperlények-gonoszok - a Gyík Curt Connors a tanára, aki hasonló karakter, mint Hulk, van az emberi énje, és van a néha elõtõrõ Gyík énje, aki mindent elpusztítana, a Zöld Manó elõbb a legjobb barátja apja, késõbb, maga a legjobb barátja, a Sakál, szintén a tanára és szerelmes Peter barátnõjébe Gwenbe, Molten-man az egyik osztálytársának a bátyja, késõbb Harry sogóra, az egyik Vészmanó a kollégája, Morbius ugyanabba az iskolába jár, sorolhatnám) fontos, hogy többet kapjunk, holmi csihi-puhi-nál és a Pókember, mint egyszerû közönséges bárki lehetne közülünk karakter, ennek tökéletesen megfelelt. Gondold el, ha a Vészhelyzet csak arról szólna, hogy minden részben, vágnak, kaszabolnak,gyógyítanak és Benton-nak nem kell szembenéznie azzal, hogy nem tudja megmenteni az unokaöccsét, hogy carter nem lesz kábszeres, egy a munkahelyén ért trauma miatt stb. A magánélet ott is így jelenik meg, eleinte viccesen (elkésik egy randevúrúl, mert épp bünözõket vert laposra, késõbb egyre dúrvábban is, miatta hal meg valaki, aki közel állt hozzá, nem volt ott a Nagynénje mellett, mikor haldoklott, mert épp az aktuális gonoszt kellett megállítania, a szerelme, gyülõli Pókmebert, mert õt okolja az apja haláláért és ez tönkreteszi Peterrel való kapcsolatát is, a másik szerelme a Fekete Macska, pont azért szakít vele, mert amikor felfedi, hogy ki van a maszk alatt, nem tudja elfogadni, hogy a nagy hõs, akibe szerelmes (Fekete Macska Pókemberrel jért nem Peter-rel) egy egszerû, hétköznapi tanársegéd és fotóriporter, és azon kivül, hogy idétlen ruhákban néha világokat ment meg, semmi különös nincs benne. stb. Hidd el érdekesebb, mint az állandó bunyó. És akkor még néha kell szólnia a képregénynek a másik oldalról is, mert a gonoszok lelkivilágát sem árt néha megmutatni.

Hát érdekes amit írsz, és nem kétlem azt sem hogy így van, mármint elhiszem hogy a képregénysztorit így adták el, de igazából ezt így ebben a formában elképzelnem lehetetlen. Adott egy képregény A5-ös lapméretben 22 vagy 37 oldalban tele képekkel, és minimális szövegkörnyezettel, aminek annak alapján amit most leírtál az lett volna a fõ mozgatója hogy Parker srác egy majdnem teljesen átlag lúzer, átlagkockafej életét éli. Tehát magyarán a képregényekben csak elvétve volt szó póksrác fõellenségeirõl, és akkor mondjuk egyéb sikátorbeli rablásokat akadályozott meg az össz képregénytartalom mondjuk 20%-ában, mert a többi képen már nem a pókemberfigurát láthattuk vagy bûnözõket, hanem egy szemüveges kissrácot a nagyival, meg az iskolapadban , vagy egy barátnõvel. Hát engem nem különösen csigáz fel a sztori, és pláne nem gondolnám hogy ugyanezt kellene mozivászonra is vinni.

javíts ki nyugodtan ha valahol valamiben tévedtem, mert közöm nem volt soha képregényhez.

"Peter Parker magánéleti problémák töménységét. Ha csak egy ellenfél került volna bele a filmbe, akkor megint csak oda lyukadtunk volna ki hogy a film legalább felét muszáj lett volna magánéleti, és lelki válsággal kitölteni. A Pókember képregényeket meg szerintem az emberek azért szeretik, de pláne a gyerekek, mert hûûû Pókember mekkora figura, így a képregény vagy a DVD borítón is pókember virít, a posztereken is õ van, és nem Peter Parker. Akkor miért kellene nagyrészt róla szólnia ?"

Pedig - bármilyen meglepõ - a pókember siker pont ebben rejlik. adott egy figura, aki egy átlagos diák, egy átlagos családban (mondjuk a családja annyira nem átlagos, mert a ngynénjéjék nevelik), átlagos problémákkal, kezdetben tanulás, lányok, már amennyire nála, a kis szemûveges, eminens lúzernél, lehet errõl beszélni, de lehet, mert pubertás fiú, a többiek heccelése, késõbb, pénzügyi gondok, nagynénje ápolása, lakbérfizetés sorolhatnám, aki bármelyikünk lehetne. Csak õ szuperhõs. Õ nem megjátsza a lúzert, õ lúzer, csak úgy mint bármelyikünk. Még hõsnek sem amiatt lesz, mert mekkora erkölcsi tartása van, hanem azért, mert egyszer az életében elkövetett egy hibát, ami a nagybátyja életébe került. De ez késõbb is jelen van az életében: Betty Brandt (Jameson titkárnõje) bátyjának a halála, Harry apjánaki a halála, Gwen és az apjának a halála stb. ami emberközeli hõsé teszi, aki nem tud mindent megoldani. A képregényben ez tökéletesen müködött, a filmben valahogy nem. Vagyis az elsõben még igen, a másodikban, már nem, a harmadikban már egyáltalán nem, többek között, hogy túlzásba vitték a Mary-Janes vonalat. Fontos karakter Mary-Jane, hísz õ lesz a felesége, de van más ezernyi problémája is és ezt nem tudták jól átadni, szerintem.
Egyébként számomra a Marvel, pont azért volt valamikor kedvesebb, mint a Dc, mert a hõsei, mindig jóval emberibbek voltak, egyszerû hétköznapi problémákkal, csak közben világokat is mentenek.

Én igazából azt nem vágom még mindig hogy az elsõ kettõ mitõl szerethetõ.

"szeretlek, te nem szeretsz, szeretsz, de én nem szerethetlek "

No épp ez az ami túl hangsúlyos lett a filmben, és ami miatt a második rész nálam totál bukás.

"végig az az érzésem volt, hogy Raimi voltaképp 3 filmet forgatott egyet, amiben Zöld Manó (Harry) az ellenség, egyet, amiben Homokember, egyet, amiben Venom, de egyikkel se volt elégedett és inkább összegyúrta-összevágta a három filmet eggyé. Egyszerûen nem állt össze eggyé, úgy is fogalmazhatnák, hogy a kevesebb több lett volna."

Számomra meg pont ezért volt nyerõ a 3. rész, mert több frankó szuperhõs is került bele.
Elkezdtek végre túlsúlyban lenni a szuperhõsök, és nem éreztem már úgy a Peter Parker magánéleti problémák töménységét. Ha csak egy ellenfél került volna bele a filmbe, akkor megint csak oda lyukadtunk volna ki hogy a film legalább felét muszáj lett volna magánéleti, és lelki válsággal kitölteni. A Pókember képregényeket meg szerintem az emberek azért szeretik, de pláne a gyerekek, mert hûûû Pókember mekkora figura, így a képregény vagy a DVD borítón is pókember virít, a posztereken is õ van, és nem Peter Parker. Akkor miért kellene nagyrészt róla szólnia ? Egyetlen fõellenséggel meg egyértelmû hogy nem lehet kitöltene egy teljes filmet, muszáj mellékszál, de ez a mellékszál a dögunalmas magánélete lenne.

Ami az ötletedet illeti, szerintem csak azt érdemes nyújtani amit lehet. De ha a nyújtásnak az lett volna az ára hogy megint csak visszább vesznek a pókember figurából és arra mennek rá a film minimum felében hogy a zöld manó pici fia elkezdi zabálni a Parker gyerek magánéletét is, hát nem érte volna meg.

Ami a sablonos megoldást illeti abban igazad van, és hát írod is hogy ez inkább egy családi mozinak készült hát akkor itt lehet a baj. Ezért lett így el.cs.e.szve. és akkor most a 4. rész célközönsége már nem a családok lesznek hanem az igazi rajongók ?

Amúgy sajnos mélyebben nem tudok veled belemenni a témába, mert én nem olvastam a képregényt sem, meg már a 3. rész sem olyan tiszta elõttem, (pláne az elsõ) sajna nagyon nem :-) de majd vissza fogom nézni :-)

szerintem jó volt a három együtt.
Konzekvens, tudatos, hangulatos.
Igaz néha az érzelmi töltöttségben túlestek a paci túloldalára
de engem ez erõsítette meg abban hogy a Pókember is bizony csak ember, és nemcsak bûnözõk elleni bunyóból áll az élet.

egyedül a supermanus ízléstelenül elnyújtott részénél verte kia biztosítékomat hogy másfél óráig semmilyen hõstett ni9ncs (!) utána is csak katasztrófáktól ment vagy a szokásos Lex Luthort veri.
Na az már tényleg mega-unalmas volt !

a szereplõk nem rosszak. amúgy aláírták volna a 4-es részt is.
és az ellenfél a Gyík, Carnage és Morbius trió lett volna.
most szerintem egy fiatal pókember kalandjait kapunk, ami ismerve az Ifjú Indiana kalandjait nem valami jó ómen...
szóval a legnagyobb hiba az "újragondolás"- tisztára olyan mint a Batmannél ->

elsõ két rész = legenda,
harmadik rész = szódával elmegy,
negyedik rész = önmaga paródiája

ezek szerint nem tiszta mit skarnak, s hogyan, ki szerepeljen.
ez a legbutább dolog franchise-nál.
megint újrakezdik Zöldmanóval?
akkor a Nézõ elhorkol a mozi-székban :(

Egyéni vélemény, és úgy általában a rajongoké is ez (sokuknál már Tobey-nál bukott a film, én speciel nem tartozom ezek közzé, szerintem abszolút Peter Parkeros volt), ami igaz, hogy csak egy szelete az egésznek, de igen jelentõs szelete és ott általában negatív volt a visszajelzése a filmnek. Hogy mi volt a baja: kezdjük azon, hogy bár az elsõ két rész úgy összeségében tetszett, de azért rengeteg nagyon jó lehetõséget elszalasztottak és sok kisebb hibája is volt (pl. Robbie Robertson figurája, Mary-Jane eröltetése, ami önmagába véve nem volt baj, de ha azt nézzük, hogy szeretlek, te nem szeretsz, szeretsz, de én nem szerethetlek áés az összes részben + még meg is kell mentenem téged, állandóan, ami pl. az elsõ résznél egy kihagyott ziccer is volt, de errõl késõbb és még rengeteg apróság), ami a harmadik résznél megmaradtak és még nyakon is lett öntve egy szerintem irtó nagy hibával, mert miközben néztem a filmet, végig az az érzésem volt, hogy Raimi voltaképp 3 filmet forgatott egyet, amiben Zöld Manó (Harry) az ellenség, egyet, amiben Homokember, egyet, amiben Venom, de egyikkel se volt elégedett és inkább összegyúrta-összevágta a három filmet eggyé. Egyszerûen nem állt össze eggyé, úgy is fogalmazhatnák, hogy a kevesebb több lett volna. Ebbõl leginkább Venom karaktere logott ki, sok rajongó többek között, emiatt is fújjol a filmre. Én személy szerint nem vagyok nagy Venom fan, és igazság szerint a rajongók követelésével ellentétben és sem Venomot, sem esetleg egy késõbbi részben Venom utódját Vérontót nem szívesen láttam volna filmen, mivel -SAJNOS - a Pókembert családi mozinak szánták és így a karaktereket csak nagyon kiherélt formában kaphatuk csak vissza, ami a filmen sajnos meg is látszott (Peter karakterében annyi változás áll be, hogy felvesz valami laza emo-s stilust és máris én vagyok a köcsög...?), ráadásul Venomnak szerintem 2 filmes karakternek kellett volna lennie. Sokkal értelmesebb lett volna, a szimbióta rámászik, egyre inkább elkezdi uralni, a film végén Venom hatása alatt, mondjuk megöli vagy majdnem megöli vagy Harry-t, vagy a Homokembert, rádöbben tettére, megszabadul a szimbiótától, és az valakire rámászik, nyítva hagyva a folytatás lehetõségét. És aztán a következtében jöhetett volna az igazi Venom, Eddie Brock, aki ismerve Peter titkát, nem csak egyszerûen el akarja pusztítani, hanem szépen kikezdi az egész életét, stb. Sokkal maradandóbb alkotás lett volna. Nem ez lett. Persze sok ilyen lehetõséget elszalasztottak. az elsõ részben pl. a csak a 3. részben felbukkant Gwen Stacy-t kellett volna szerepeltetni, aki csak úgy, mint a képregényben a Zöld Manós Golden Gate hídas jelenetnél szörnyethal a zuhanástól, sokkal meglepõbb és drámaibb lett volna, de inkább sablonos filmet csináltak a hõs megmenti a hõsnõt. Persze ennek ellenére tetszett az elsõ rész, de ez egy írtó nagy kihagyott ziccer volt. Nem baj talán ebben az új sorozatban, mert itt az elején Gwen lesz a nõi fõszereplõ. Persze volt sok mindenapróság, ami tetszett a harmadikban is: Jameson (õ mindháromban tetszett), Jameson titkárnõje, akinek bár kicsi szerepe volt, vakahogy hozta azt a figurát, amit elvártam tõle, különösen azért (persze lehet, hogy a képregényismeretében csak én láttam bele többet, ott Betty az elsõ szerelme volt Peternek), mert úgy éreztem a játékból, hogy nem közömbös számára Peter és annak se õ, Harry halála, ami pont olyan volt, mint a képregényben, Stan Lee cameója stb, de ezek összeségében mind kevesek voltak ahhoz, hogy tényleg pozitiv véleménnyel legyek a filmrõl. Ennek ellenére kellemes kikapcsolódás, de sajnos semmi több.

Ezek a pókember filmek ritka trágyák.. már az elsõ rész is könnyen felejthetõ volt, de ez ? Sablon tenger az egész film.. ráadásul az a cgi pókember is eléggé gyengusz lett. Volt egy-két látványos jelenet nem tagadom, de azon kívül... dupla nulla aláhúzva.

10/4

De mi baj volt a 3. al ? Ez egyéni véleményed hogy elszúrták vagy kapott szakmai kritikákat is bõven amik ezt taglalják ? Azért kérdem mert nekem egyedül a 3. rész jött be igazán.