Téma: Pygmalion

8/10
Elithia 2012 jún. 08. - 16:50:02 8/10
(3/3)
Én nem értek egyet Leontinnal. Akit érdekel a történet, nyugodtan nézze meg, mert nagyon jó. Nekem Szervét Tibor és Petrik Andrea játéka különösen tetszett, de a többiek is jók voltak. (Nem beszélve Borbás Gabiról, aki beugróként a szövegkönyvet olvasva is tökéletes színészi teljesítményt nyújtott.)
Egyedül a vége kicsit fura, hiányérzetem támadt és nem éreztem befejezettnek, de ennek ellenére is nekünk nagyon kellemes estében volt részünk, amit ezúton is köszönünk szépen!
1/10
Leontin 2012 márc. 01. - 12:54:53 1/10
(2/3)
Rendkívül rossz elõadás, senkinek nem ajánlom! Tényleg azt gondolja 2012-ben a Radnóti, hogy arról beszél nekünk, hogy egy lányt megtanítanak beszélni? Dilettáns rendezés és vérbeli középszerû színjátszás. Küzdöttem az elalvással, de a szûkös hely még ezt sem engedte.
7/10
FElepHánt 2011 márc. 04. - 21:57:17 7/10
(1/3)
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál--------- www.toptipp.hu----------------
PYGMALION ---------------- Valló Péter ----------------- Radnóti Színház---------

Nem egy hálátlan darab: Shaw mesterien megszerkesztette, ragyogóak szerepek, szellemes
a szöveg, óriási az alapötlet. Zárt jelenetek, találékony abgangok, vidor belépõk, csattanós
slusszpoénok. Minek akkor fényváltásokkal molekulákra szabdalni?!? A mai kortárs színházházban a textus gyökereit emelik így ki, vagy egy-egy szereplõt állítanak szó szerint reflektorfénybe. De itt ez értelmetlen, butuska és állandóan megakasztja a ragyogó tempóban
száguldó cselekményt.
A siker csak a színészeknek köszönhetõ, mert még ilyen koloncokkal a nyakban is parádés
játékkal rukkolnak ki. Csomós Mari királkynõnek is elmehetne, a társadalom másik végleteként Szombathy Gyula öntudatos kukása, kocsmatöltelékként, újgazdagként egyaránt
hiteles. Személyzetként a jövõ arcai: Drága Diána és Simon Zoltán villannak fel, több epizódban méltó elõdeik, Horesnyi László, mint nagykövet, Urbán Tibor mint Nepommuck.
Higgins professor álomszerepében Szervét Tibor cinikus könnyedsége, jólnevelt udvariatlansága arat, úgy ejti õ a becsmérlõ szavakat, bizony felérnek egy simogatással... Ritmusa, tempója tökéletes, a legjelentéktelenebb apróságnak is képes hatásos hangsúlyt adni.
Alpári közönségességét is tündéri báj lengi át, vaskos hanghordozása érzékeny melódiákat
rejt, mûvi rongyai csodálatos termetet. Petrik Andrea teljes színészi vértezetben pattan
elõ az aljavilágból és válik könnyed metamorfózissal csábító úri kisasszonnyá. Minden gesztusa ül, makacs sértettséggel vívja szócsatáit: nem csapja le a labdát, szavai visszhangzó
csodaként még sokáig ott vibrálnak a térben. Rettegtünk a fürdõkádat látva, a Pszyché és
a boldogtalan Füst Milán-opusz után egy újabb ostoba vetkõzés rémképe derengett föl, -
mert ez csak az Ágota Kristóf Nagy Füzet-ben volt indokolt!!! - de: a jószerencse mosolyra lágyuló habszivacsba ültette, így háborítatlan örömmel követhettük fantasztikus alakítását. A Jelen és a Jövõ, két Nagy Generáció szürreális találkozása maradéktalan élménnyé
varázsolta az elpusztíthatatlan vígjátékot.