egész érdekes volt itt két grafomán eszmecseréje. persze offolva az igazi, vannak akik inkább a filmre kíváncsiak.

Igen, de nekem jobban tetszik a thread-elrendezés, ezért rendszeresen elfelejtem használni. Egyébként offtopic elrejtésénél el is tûnnek a témák.

- Miben térnek el a vallásosak a "normális" többségtõl?
- A kérdés jól van megfogalmazva. A válaszod következményeit jó lenne átgondolni. Egyébként nincs igazad, nem tudom, miért hiszed mégis azt.
- Ebben az esetben azt kell mondjam, idõnként összekevered a dolgokat. Az a statisztika érdekel, ami alapján te állítod a 60%-ot.
- Érdekes dolog ez a mindentudás. Itt van például a Schrödinger-egyenlet. Elvileg ennek segítségével mindent leírhatunk a világon, tehát tudunk mindent, mégsem vagyunk képesek azt néhány egyszerû esetet kivéve megoldani. Ráadásul valószínûségi jellegû, mint általában minden a világon. Sõt, ez a valószínûségi jelleg kiválóan megakadályozza, hogy bármilyen mindentudó lény valóban mindent tudjon a világról. Úgy látom, neked leginkább a determinizmussal van bajod, úgyhogy megnyugodhatsz: semmiféleképpen nem létezhet. Az Univerzum csak annyiban determinisztikus, hogy az ok mindig megelõzi az okozatot.
Nem mellékesen pedig ami állítást leírtál, az egy paradoxon, ami egyben az omnipotencia értelmetlenségét világítja meg. Azaz nem lehet semmilyen létezõ a világunkban mindentudó vagy mindenható, ami meg az Univerzumon kívül van, az nem lehet rá hatással, tehát fizikailag szükségtelen feltételeznünk a létezését.
- Képzeld el, vannak, akik azzal foglalkoznak, hogy a vallásos iratokból mi az, ami a jelen helyzetben is alkalmazható. Arról pedig továbbra sincs tudomásom, hogy valaki vissza akarná állítani az 5000 évvel ezelõtti állapotokat. Bár talán az amisok... Olvasni meg már elég régóta tudok. A megjegyzésem az állításod félreérthetõségére vonatkozott. Ugyanis én azt kérdeztem, tudsz-e valami pozitívumot felhozni a vallások mellett. Eddig nem sikerült.
- Nem ad-hoc jelleggel alkalmazzák az iratokat, sõt, meglehetõsen konzekvensek próbálnak lenni.
- Jó, akkor te is birka vagy, mert rengeteg olyan dolgot tudsz, amirõl körülbelül annyi a tudásod, hogy valaki megtette. Sajnos így túl általános a meghatározás, de próbáld meg szûkíteni. Ki tudja, még sikerülhet is.
- Majd igyekszem behozni, de csak nyáron, addig dolgom van. Sok. Még csak Jób könyvénél tartok.
- Nem próbálom, cukifalatkám! :) Na, akkor még egyszer: Ha szûk családi körrõl beszélünk, akkor elég nehéz tagságot elképzelni. Ebben az esetben ráadásul a körön kívül elég nehéz vallási befolyással lenni másokra. A más irányú befolyás pedig valóban külön kategória.
- Nem tudom. Azt sem, miért kérdezed.
Véleményem szerint a vallási vezetõk ha nem hajlandóak kimozdulni állásaikból, akkor az egyszerû ember sem lesz képes. A legtöbb vallás hierarchiája ugyanis felülrõl építkezik lefelé. A vallások maguk próbálják bebizonyítani az igazukat. A minden bizonyíték ellenében pedig inkább olyan formában igaz, hogy az ellentétes bizonyítékokat is próbáljuk beilleszteni érvrendszerünkbe. Alapvetõen egyébként a kereszténység például már nem tekinti szó szerint igaznak a Bibliát. Nehezen fogsz találni olyan hívõt, aki még igaznak tekinti a "Józsué megállította a napot" és hasonló kijelentéseket. De a szent iratoknak eleve nem is ez a lényege. Sokkal inkább foglalkozik az ember lelkivilágával, erkölcsrendjével, amivel vagy egyet lehet érteni, vagy nem.

- De az.
- Javaslom vagy fogalmazd meg mi nem tetszik, vagy nyugodj bele, hogy igazam van.
- Igen, a 109-est én írtam. Te azt nem értetted. Most minek mutogatsz rá?
- Vegyél már észre valamit: én a vallást kritizálom, nem zaokat, akik állítólag követik. A középkor kereszténysége sokkal közelebb áll a bibliában felállított valláshoz, mint a mai. De a mai változata sem jó, hanem ugyanúgy káros.
A statisztikára egyszerûen rákereshetsz a neten. A wikipedia is tartalmaz országonkénti vallásos megoszlást, és az USA-ban 60% feletti a magukat kereszténynek valók aránya rajtuk.
- A mindenhatóság kizárja a szabad akaratot, mivel a mindenhatóság magában foglalja a mindentudást, azaz tudja hogy milyen tettnek milyen következménye van. A mindentudás pedig azt mondja, hogy azt is tudja, õ maga mit fog tenni bármely adott pillanatban, azaz egy mindenható lény képtelen változtatni bármin, és mindenért felelõs.
- A baj, hogy amibõl válogathatnak, azt komolyan venni egyszerû idiotizmus. Az, hogy nem veszik minden tételüket komolyan csak összezavarja a vakon nem hívõket, és képmutatónak bélyegzi az adott vallás híveit.
Azaz baj, hogy nem vesznek mindent komolyan, mert így tökéletesen kiszámíthatatlanokká válnak (ad-hoc jelleggel válogatják, hogy adott pillanatban milyen álásponton vannak, ami köpönyegforgatás), de ugyanolyan veszélyesek és károsak maradnak.
Az alapvetõ probléma azonban az, hogy amit komolyan akarnak venni, az alapvetõen elhibázott.
A "szent iratok"-at hogy veszed iránymutatásnak, ha egyértelmû kijelentéseket tesznek? Hogy "boszorkányok márpedig vannak, és mindet el kell pusztítani". Vagy "a homoszexuális aktust elköveõket agyon kell kövezni". Vagy "ha megerõszakolsz egy szûzlányt, akkor az onnatól a feleségednek tekintendõ".
Továbbá nagyon is sokan akarják az 5000+ évvel ezelõtti állapotokat visszaállítani.
A népírtást a vallásosok pártolják, nem én. Tanulj meg olvasni.
- A vallásosság azt jelenti, hogy valaki minden ellenkezõ bizonyíték dacára egy másik embernek hisz - azaz birka. Kivétel nincs.
- A szûk családi körbõl kikerülõ tagság, és a befolyásosság nem összefüggõ kategóriák muci. Ne próbáld lehazudni a csillagookat az égrõl, jó?
- Az Újszövetség a zsidókkal foglalkozik, de már lényegében tejesen vallási alapon határoza meg a "zsidó" definíciját. Talán ha megismerkednél a szöveggel, te is tudnál ilyet.
- Szóval te fanatikus vagy?
Nem pusztán a vallási vezetõkkel van a gond. Maguk a vallások arra az elvre alapulnak, hogy bizonyíték nélkül, de méginkább minden bizonyíték ellenében kijelentenek dolgokat, és azt várják, hogy te azokat feltétel és kételkedés nélkül tekints igaznak.
A vallások alapvetõ jellege a fanatizmus. Hogy egyes hívõk nem követnek minden elõírást - fõleg azért mert nem is ismerik a saját hitüket, "szent irataikat" -, az mint mindenki láthatja csak elõny, de pusztán a hívõk következetlenségét és érdektelenségét/tudatlanságát bizonyítja saját hitükkel kapcsolatban.

- Amit írtál.
- Javaslom, elemezd át! Úgy látszik még nem sikerült megértened.
- "- alaptalan erõforráselvesztegetésre buzdít (éhezel, de azért öld csak le és ne edd meg X állatot, sõt: ha éhezel, akkor pusztíts el igazán sokat ilyen értelmetlenül; stb.)" 109. hsz.
- A középkor fanatizmusát tekintve: Kora középkor valóban az volt, kb. a reneszánsz közepétõl fokozatosan csökken jelentõsége. USA-ról nincs adatom, de azt a 60%-ot sokallom. Valami statisztikát beidéznél?
- A mindenhatóság nem zárja ki a szabad akaratot. A szabad akaratot a folyamatos közbeavatkozás zárja ki, ahhoz viszont nem kell mindenhatóság. (Iskola, börtön példának okáért)
- Akkor most tisztázzuk: Az a baj, hogy mindent komolyan vesznek, vagy az, hogy csak egyes részeit. Egyébként a szent iratokat a legtöbben iránymutatásnak, nem törvénynek használja. Elég nehéz is lenne 5000 éve született megoldásokat alkalmazni mai viszonyokra. A megoldás egyes lépéseit viszont esetleg meg lehet benne találni.
Érdekes a pozitívumról való fogalmad. Ezek szerint te pártolod a népirtást? Kezdek megijedni.
- A vallásosság nem jelenti azt, hogy valaki birka. Tény, hogy nagyobb számban vannak közöttük, de ez alapján nem lehet általánosítani.
- Ha nagy a befolyásuk,. akkor már nem igazán tekinthetjük õket szûk családi körnek.
- Érdekes meglátás. Képzeld el, még az is elõfordulhat, hogy egy definíció hirtelen axiómává válik. Egyébként nem tudom, hol fogadtam el egy dologra két definíciót.
- Szerintem ennek nézz utána. Az ószövetség nagyjából valóban a zsidó néppel foglalkozik, az újszövetség már kevésbé.
- Érdekes, engem nem nevelt senki fanatizmusra. Akkor én kivételes ember vagyok? Bár akkor a családom is az. Azt látom, hogy egyes vallási vezetõk próbálnak fanatizálni, ami elég sajnálatos, de megint nem lehet általánosítani.

- Mi nem "default" viselkedés?
Se istenek, se istennõk nem gyõzködnek senkit, mert képzeletbeli lények.
Annyi vallásos emberrel futottam össze, hogy sok is belõlük. Egyébként nem a vallásos emberek volt a kérdés, hanem a vallások.
Továbbá de, a vallásosak jelentõsen eltérnek a "normális" többiektõl.
- Nincs mit átgondolni. Talán fogalmazd át amit mondani akarsz ha nem vagy elégedett.
- Nem mondtam olyat, hogy "XY ártalmas állat, öld le!". Talán azért nem ismerõs ez a mondat(rész), mert nem írtam le?
- Ostoba a legtöbb átlagember, és a vallásosság elmebetegségnek számít pszichológiai értelemben. Továbbá minden vallásos igenis annak az istennek/istennõnek (vagy ugyanezt többesszámban) tulajdonítja a valós élet történéseit így vagy úgy, ami viszont hülyeség.
Amúgy aranyos, hogy az egész középkort, az USA lakosságának 60+%-át stb. "fanatikus"-nak bélyegezted egyetlen rövid minodatoddal. (Legalább) Ennyien vannak ugyanis akik a kereszténység hatására olyasmiben hisznek, amirõl saját maguk is meggyõzõdtek, hogy nem igaz.
- Ha van egy "mindenható" isten, abban az esetben ha szó esik róla, ha nem, ha korlátozva van, ha nem, de a szabad akarat koncepciója definíció szerint ki van zárva.
- Szemezgetnek, és épp ez a baj. Mégis, mire számíthatsz egy olyantól, aki elédrak egy törvénykönyvet, de csak ad-hoic jelleggel alkalmazza a benne foglaltakat, ahogy éppen neki jól esik?
És "pozitívumok"? Úgy mint népírtásra való febújtás, a nõk elnyomása, rabszolgatartás, történelemhamisítás...?
- Ha valaki vallásos, az egyenértékû azzal, hogy ostoba birka. Nincs ezen mit szépíteni. A vallás a) bizonyítottan hazugság b) kitalált dolgokat állít be ténynek. Ezek után milyen alapon mondod, hogy egy vallásos embert nem lehet megvezetni? Ha vallásos, akkor definíció szerint MÁR MEG VAN vezetve!
- Nem hanyagolhatjuk el, mivel egyeseknek igen nagy a befolyása. Ráadásul összlétszámuk már igen jelentõs.
- Ha egy dolognak több definíciót is elismersz, akkor magát a nyelvet és a logikus, épeléjû gondolkozást gyalázod meg.
- Nem. A biblia két okból született: a csoport alávetett tagjainak elméjének leigázására és a zsidó nép önigazolására.
- Ha nem látod, hogy a vallások alapvetõen a fanatizmust tanítják, akkor valóban nincs értelme folytatni. Egyszer talán majd megérted. Vagy az utódaid ha lesznek. Persze hacsak a vallás nem pusztítja el elõbb a civilizációt.

- Ez nem default viselkedés. Sõt, mivel az éppen tisztelt isten(ek)nek jobbára élõ hívõkre van szükség(ük/e), ezért inkább a meggyõzést választják legtöbben. Úgy vélem, túl sok vallásos emberrel nem futhattál össze. Az egynémely megszállottól eltekintve semmiben nem térnek el a közemberektõl.
- Gondold át még egyszer. A választ is, a kérdést is.
- Arra gondolok, hogy "XY ártalmas állat, öld le!" Ez így nem ismerõs nekem sehonnan.
- Megint egy fanatikus ember gondolkodását modellálod. A legtöbben nem az istennek tett felajánlásai eredményeképpen könyvelik el az életükben esõ pozitívumokat, és nem büntetésként a negatívumokat. Sõt, leginkább a saját tettei következményének tekintik. Nem fogják magukat szélsõséges tettekre ragadtatni. Ostoba és elmebeteg következményei csak a fanatizmusnak vannak.
- Attól, hogy nem említik, még minden további nélkül alapozhatnak rá. És a szabad akarat jelenléte sem biztos, hogy tönkretenne bármilyen isteni tervet. Már ha van olyan az adott vallásban.
- Nos, ha mindegyik vallásos ember komolyan venné a szent iratait, akkor tényleg nagy gondban lennénk. Szerencsére nem teszik. Sõt, inkább szemezgetnek belõlük, elsõsorban a pozitív tartalmú üzeneteket.
- Fanatizálni nem a vallásos embereket lehet. A tudatlan, ostoba birkákat. Az, hogy valaki vallásos köntösbe burkolja a tetteit, még nem menti fel (de nem is teszi automatikusan helyessé) azokat. A legtöbb tudatlan ember azért fordul a vallások felé, mert azok megnyugtató válaszokat adnak számukra. Hogy egyesek ezt a saját céljaikra használják ki, rendkívül dühítõ, de nem róható fel semmilyen hitvilág számlájára. Fanatizmus pedig létezni fog vallás nélkül is. Az érvelés nem jó.
- A "csak egy család a tagja" jellegû csoportokat szerintem nyugodtan elhanyagolhatjuk, gyakorlatilag semmi jelentõségük nincs jelenleg. A többféleképpen történõ interpretálást pedig nem természeti jelenségekre értettem. Nagyon rossz, amikor a vallás (vagy bármilyen más, nem reál tudomány, idea) próbál természettudományos kérdésekre választ adni.
- Nem elképzelhetetlen. De mivel van annál lényegesen nagyobb mennyiségû apokrif irat, akár azokat is igénybe lehetne venni. Eleve tudomásul kellene venni, hogy a Biblia maga egyrészt irodalmi alkotás, másrészt két fõ célból született: az intézményesített vallás egyetlen hivatkozható gyûjteménye legyen, megelõzve ezzel a vitákat, és a késõ ókori/kora középkori uralkodói hatalom és társadalmi berendezkedést segítse fenntartani. Már csak ezért sem lehet lehet a Biblia minden kijelentését komolyan venni és alkalmazni.
- Nos, akkor kissé egyoldalúan szemléled a dolgokat. Mondhatni fanatikusan állsz hozzá a kérdéshez. Remélem, ez nem igaz, mert akkor ennek a vitának semmi értelme.

- Valamit csúnyán félreértesz: a vallásos alapértelmezésként úgy állnak a világhoz, hogy aki az õ felekezetükbe (az õ vallásukba tartozni még kevés) tartozik, az "kiválasztott, azaz "übermensch", így alapvetésként igaza van. Míg bárki más csak "alsóbbrendû faj" tagja, aki semmi mást nem érdemel, csak halált és szenvedést. A Biblia szerint ráadásul mindenki aki nem veled egy felekezetben van alapeset, hogy tolvaj, hazug ÉS ok nélkül gyilkol a nyílt utcán.
Ellenben a nemvallásos embverek úgy gondolkodnak, hogy én is ember vagyok, õ is ember, akinek helytállóbbaka megfigyelései és jobbak az érvei, tudományos kérdésekben annak van igaza. Illetve persze, legyen j nekem, de az sem ártana, ha mindenki másnak is jó lenne amennyiben lehetséges.
- A kérdésedre a válasz természetesen igen. De hogy jön ez ide?
- Asszem az áldozás-dodlogra hivatkozol, bár nem mondasz semmit. Nézz meg egy vallásos csókát. Ha valami számára kedvezõen alakul, akkor "istenmûve", mégpedig azért amit õ az istenének/istennõjének adott - akár imáról, azaz idõáldozatról, akár anyagi áldozatról (pl. egyházi tized, állatáldozat, emberáldozat - mindre van példa a Bibliában) van szó.
Ha pedig számára kedvezõtlenül alakultak a dolgok, akkor sosem magában keresi a hibát, hanem "isteni büntetést" át a dolgok mögött, így nema probléma valós megoldásán fogja trörni a fejét, hanem még több áldozatot mutat be (pl. halálra éhezteti magát és családját, levágja és hamuvá éget a szokásos 1-2 marha helyett 10-20-at, vagy minõségben próbál "javítani": ha eddig kecskét áldozott, most a saját gyerekét fogja).
Ostoba és elmebeteg következménye ez a vallásosságnak.
- TELJESEN MINDEGY mit hogyan értesz, és mennyire determinisztikus. Minden esetben van egy végsõ cél, így az úgynevezett "szabad akarat" még amennyiben említésre is kerül (pl. a Bibliában szó nincs róla) a "Nagy Terv" bekalkulált része, ami nem teheti tönkre. Azaz végeredményben a "szabad akarat" még a nem teljesen determinisztikus rendszerekben is csak illúzió lehet.
- Minden vallásos POTENCIÁLISAN komolyan veszi. És mivel a vallását exkluzívan továbbadja gyerekének (annak rasszista, népírtó és elnyomó szemléletével egyetemben) így a lehetõség sosem hal ki, fõleg ha egy politikusi vénájú személy elkezdi kihasználni ezt az irányvonalat.
Ma is láthatsz ilyeneket, pl. a World Trade Center, vagy az a japán öngyilkos-szekta, vagy ha már itt tartunk a scientológia baromsága.
És BRÁMELYIK hívõt nemhogy potenciálisan könnyû átformálni fanatikussá, de egyáltalán nem elõrelátható, melyikük válik pusztán vallásosságában, akár külsõ forrás híján (vagy ellenére) fanatikussá. A fanatizmus létezni fog, amíg vallás létezik. Ezért kell megszûntetni a vallásokat.
- De igen, kevesebb lesz. A magas szám egyébként legfõképpen az lyan kis-felekezeteknek köszönhetõ, amiknek nagyjából egyetlen család a tagja. Az 50K-s adat egy keresztény forrásból származott, egy szekuláris forrás 150K-t adott meg.
A "nem lesz kevesebb" dologról: az agyszüleményed alapján teljesen elfogadható magyarázat a fossziliákra hogy "csak Mr. Isten teszi velük próbára a hitünket". Az ilyen hozzáállás szerintem ostoba és veszélyes.
- Ha ma a kanonizáció elveit akarod a Bibliára húzni, akkor nem marad belõle, legfeljebb a borító.
- A vallásnak nincsenek pozitívumai. A hamis reményt amit ad inkább kell nevezni veszélynek mint pozitívumnak, fõleg hogy állandó rettegéssel társul a "Pokol" dogmája miatt. Egyébként semmi más "pozitívum" egyáltalán fel sem merül a vallásokkal kapcsolatban. Ebbõl következik, hogy BÁRMELY alternatívát egyértelmûen jobbnak tekinthetünk a valláshoz képest.

- Ilyen alapon mindenki egy rohadt náci. Ezzel sajnos nem mondtál többet. Az ember ugyanis döntési helyzetben igyekszik a maga javára dönteni. Hogy milyen távolságig képes a következményekbe belegondolni, intelligenciafüggõ, de a döntések mögött hiábavaló is lenne humanizmust keresni. Viszont úgy látom, rendkívül rossz tapasztalataid vannak a hívõk egy csoportjával.
- Gondolkodj el a következõn: Legyen S az a halmaz, amelyik azokat a halmazokat tartalmazza, amik nem tartalmazzák önmagukat. Kérdés: S tartalmazza-e önmagát?
- Az egész mondatot. Sõt, gondolatot.
- Itt a fõ probléma, hogy mit tekintünk "isteni terv"-nek. Van olyan, ami determinisztikus, ami egyértelmûen hülyeség. Van, ami csak annyi: Legyen egy világ, oszt nézzük meg, mi történik. Utóbbi esetben hiába része az "isteni terv"-nek, nem lesz megszabva az irány.
- Nem, de lehetne. Vedd már észre, a fundamentalistákat leszámítva egyetlen ember sem veszi komolyan a vallások természetrajzát. Sõt, a legtöbben eléggé élesen elválasztják a kettõt egymástól. Itt kárt kizárólag a fanatikusok csinálni, de amilyen kevesen vannak, annál zajosabbak. Sajnos.
- Ki akarta külön vallásnak eladni? Nem tudom mennyi keresztény irányzat létezik, de szerintem kicsit túlbecsülöd. Nem sokkal, de egy kicsit igen. Egyébként meg miér ne lehetne ugyanazt többféleképpen interpretálni? Attól még nem lesz kevesebb.
- Látod, ez az, amit én nem nevezek reformnak. Reformnak jelen helyzetben azt nevezném, ha majd 1700 év után a Bibliához nyúlnának elõször, és újra összeállítanák.
- A vallás is csak olyan jelenség, mint bármely más folyamat. VAnnak pozitív és negatív oldalai. Ugyanezeket a pozitívumokat más is megadhatja, másfajta negatívumokkal. Ettõl még nem nevezhetjük az egyiket egyértelmûen jobbnak, mint a másikat.
De ha már említetted, kíváncsi vagyok, mit tudsz felhozni a vallások pozitívumaként.

- Érdekes, de a legtöbb hívõ a gyakorlatban lelke mélyén egy náci, aki semmivel nem törõdik csaka saját életével.
- A "túlvilág" definíció szerint az Univerzum része, mert az "Univerzum" definíció szerint "minden ami létezik", tehát definíció szerint vizsgálható a "túlvilág". Amennyiben mégfsem, úgy a túlvilág egyszerûen nem létezik.
- Mit nem értesz konkrétan?
- Teljesen lényegtelen, mennyire engedi meg az adott irányzat VAGY vallás a szabad akaratot, ha mindent az "isteni terv" részének tekint. Ha van egy "mindent felügyelõ teremtõ", akkor definíció szerint a szabad akarat ki van zárva a rendszerbõl.
- Aesopus ha jól dereng tanmeséket mondott, és nem kívánta hogy beszélõ sajtzabáló rókákról tanítsanak az iskolákban, fõleg nem biológiaórákon.
- a katolicizmus a kereszténység egy irányzata, ami pedig a judaizmus (a zsidó hit) egy válfaja (ami viszont egy nagy lopás több másik hitrendszerbõl). Ne is próbáld külön vallásnak eladni. Õk meg ne várják hogy bárki hallgat rájuk, míg ugyanabból a forrásból 50,000+ változatot hoznak ki (senki nem tudja, hány irányzata van manapság a kereszténységnek, de több 10,000 biztosan, így a fenti szám jó irányadó).
Egyébként a pápaság intézménye "meg van reformálva" egy ideje: csak akkor kötelesek végleg elfogadni a Führerük kijelentéseit, ha elõtte kimond egy varázsigét vagy mit.
- Nem látom, miben nyújtana a vallás bármi pozitívat. Egyszerûen nincs pozitív oldala, de legalábbis olyan nincsen, amit ne adna meg más a káros oldalak nélkül (amik a vallás mint jelenség jellege miatt elválaszthatatlanul hozzákapcsolódnak).


A vallást nem lehet máshogy, csak "ész nélkül" értelmezni. Ugyanis nincs semmiféle valós alapja, sõt: szembenáll a valósággal.

-Érdekes, hogy a legtöbb hívõ (leszámítva a zelótákat) törõdik a jelennel. A túlvilágról alkotott elképzeléseket pedig semmilyen tudományos eljárással nem lehet vizsgálni, hiszen az definíció szerint nem áll kapcsolatban a mi világunkkal.
-Ki is kellene gyomlálni. Ebben egyetértek.
-Ezt most nem értem. Légy szíves, fogalmazz kicsit konkrétabban!
-Szintén elvetendõ.
-Változó. A kálvinista ideológia például az eleve elrendeltetés tanát hirdeti. A lutheránus nem, ott az ember cselekvési szabadságot kapott. De determinatívum a világban nem is létezhet, legalábbis a kvantumfizika eddig igen erõsnek bizonyuló elmélete szerint.
-Ezek inkább a korabeli természetismeretet jellemzi. Ennyi erõvel Aesopust is támadhatnád.
A legnagyobb problémát én inkább abban látom, hogy meglehetõsen kevéssé liberálisak, ráadásul a szervezeteik sem képesek követni, már rendezõ elvük miatt sem a világ modernizálódását. A katolicizmusnak például kifejezetten kárára vált az új pápa, mégis kénytelenek elfogadni mostantól haláláig a döntéseit, mert õ "Szent Péter helytartója". De a többinek is megvan a saját, külön bejáratú nyavalyája. Attól azonban te sem tekinthetsz el, hogy egyáltalán nem egyoldalúan ártalmasak, azaz nem lehet õket egységesen elutasítani.
Az id-rõl és társairól pedig csak annyit: pont ez jellemzi legjobban a vallási iratokat ész nélkül értelmezõ, bigott embereket.

Makett, persze (hisz nem repül), de 1:1 méretarányban. Fémbõl, ahogy kell. Tényleg. Láttam.
Persze csak videón. A sorozathoz adott extrákban.

Az alapvetõ baj, hogy a vallások a nagy büdös hazugságot terjesztik. Így ha "megreformálod", akkor csak azt érted el, hogy egy új kezdõponttól terjeszt megcsontosodott hülyeségeket, és némi idõ múlva ugyanott tartunk, ahol a "reformálást" már nem bírtad nem megtenni.
Ellenben igenis potenciálisan veszélyes a vallás pl. olyan okokból, hogy
- túlvilági létet feltételez, ráadásul alaptalanul, és hogy ezáltal a jelenlegi világgal - a bizonyítottan létezõ világgal - a hívõk így nem törõdnek (pl. minek védjük a környezetet, ha úgyis jön a Világvége / Második Föld / elvisznek az UFO-k 10 év múlva stb.)
- a "kiválasztottság" eszméjét terjeszti, azaz fajeleméletet (ami náci ideológia)
- alaptalan erõforráselvesztegetésre buzdít (éhezel, de azért öld csak le és ne edd meg X állatot, sõt: ha éhezel, akkor pusztíts el igazán sokat ilyen értelmetlenül; stb.)
- a legtöbb vallás mindenki más elpusztítását / kihalását / elutasítását hírdeti
- az "istenakarata" elvvel megfosztja az átlagembert bármiféle cél iránt való törekvéstõl, mi több: javallja egy korábbi állapothoz való visszatérést (mivel minden változást az "eredetihez" képest az eredeti tökéletesség romlásaként fog fel), ílymodón potenciálisan civilizációellenes
- nyilvánvalóan téves állítások tömegét terjesztik (pl. hogy a kígyók beszélnek (csak ügyesen titkolják), hogy a Föld legfeljebb párezer éves (holott vagy 15féle módon bebizonyítható az ellenkezõje akár középiskolás tudásszinttel is), hogy az idõ elõrehaladtával az emberi átlagéletkor rövidül, hogy az ember a dinoszauruszokkal egyidõben létezett, hogy a gravitációt csak az alsógatyamanók követik el láthatatlan zsinórjaikkal poénból), és mindezt a hivatalos közoktatás részévé akarják tenni (l. pl. "inteligencs dizájn mozgalom").

Szóval én azt mondom, elég a "reformálásból" (mi ez, cargo kultusz? Nem mûködik a rituálé, akkor belepiszkálunk és újrapróbáljuk, hátha a semmibõl holnap mégis feltûnik az "isteni szállítmány"?). Dobjuk ki ezt a haszontalanságot ami csak a helyet foglalja egyszer és mindenkorra. Legyen EZ a következõ lépés a "reformálásban".

Erõvel felszámolni nem lehet semmit. Sokkal inkább felvilágosítással. Analógiaként gondolj a fekete himlõre. Magát a vallást én nem tekintem potenciális veszélynek. Ellenben nagyon szerencsés lenne megszabadítani a beléje rakódott, szükségtelen hordaléktól, mondhatni megreformálni.

De miért kéne egyáltalán megadni nekik a létjogosultságot? Miért ne felednénk el õket?
Sokkal jobb lenne, mint megtartani ezeket a népbutító és potenciálisan veszélyes ideológiákat.

Én nem mondanám egyértelmûen rossznak. A probléma szerintem ott van, hogy igen nehezen képesek a változtatásra, rendkívüli módon betokosodott ideák. Az iszlám esetében ez különösen jelentõs, mivel nem esett át a saját reneszánszán, és a jelenlegi, felgyorsult információáramlásban félõ, hogy sokkal korábban megmerevedik, mint hogy igazodni tudna a világ folyásához.

Nem igaz hogy minden rosszban egy vagy több vallást látnék, de az bizti, hogy a kereszténység, judaizmus és az iszlám az biza rossz.

Többször is mondták amúgy a filmben hogy a központi világok egy keresztény teokrácia alatt állnak, és látszott hogy ezzel a szellemiséggel van baja a peremvilágoknak.
Meg is tudom érteni õket hogy nem szeretik az eugenetikát, gondolatrendõrséget és a judeokeresztény vallás egyéb hozadékait.