Téma: Sráckor

10/10
pandulaa 2014 szept. 25. - 09:47:51 10/10
(14/74)
Kötelezõvé kéne tenni, annyira jó! Ha mindenki megnézné, jobbá válna a világ.
10/10
Spanglee 2014 szept. 22. - 21:32:54 10/10
(13/74)
ZSENIÁLIS! **********
6/10
vostalicska 2014 szept. 22. - 11:39:34 6/10
(12/74)
Nekem nem tetszett. Az ötlet jó, azonban engem egyáltalán nem hatott meg, nem érintett meg. Arra vártam, hogy szemlélteti egy kisfiú felnõtté válását, a gyermeki korszakok változását. Nekem a fiú 6 évesen is ugyanolyan volt, mint pl. 12 évesen. Fiúgyerekes szülõként szerettem volna bepillantani, hogy miként változik fiúk lelke, gondolkodásmódja, mik foglalkoztatják 6-8-14-18 évesen. arra vártam, hogy olyan filmet látok, mint amikor a férfiak meg akarják érteni a nõket, és azt hiszik, hogy kapnak egy filmet, amivel közelebb jutnak a nõi lelkek megismeréséhez...
10/10
geil 2014 szept. 20. - 09:39:11 10/10
(11/74)
ZSENIÁLIS
10/10
betonvas 2014 szept. 19. - 19:55:20 10/10
(10/74)
Végre ma megnéztük. Azt ki merem jelenti, hogy eddig az év filmje (talán az elmúlt éveké is), de hogy örök klasszikussá fogja kinõni magát, az már borítékolható! Ez valóban több, mint egy nagyon jó film.
Linklater egy csendes zseni!
Redfield 2014 szept. 18. - 22:28:38
(9/74)
Nem az a fõ problémám, hogy szeretik a filmet, hanem hogy a hiányosságai felett teljesen elsiklanak. Az élet fája lélektanilag mélyebb volt, mégis a forma miatt leszólták, meg mert túl giccs. Jó, ez viszont egy pár másodpercnyit foglalkozik a gyásszal (ami akkor már jobb, ha benne sincs), és amiket felsoroltam teljesen kihagyja. Pedig nem lett volna hatásvadász, ha nem hagyja ki õket, Mason fejlõdése ugyanis teljesen következetlennek és kidolgozatlannak hat így, sok szépet bele lehet magyarázni, ahogy azt néhányan meg is teszik. De nagyon kevés dolog a jellemében és a viselkedésében olyan, hogy visszavezethetõ egy vagy akár számos dologra amit láttunk is, és ez a hangsúlyos: amik formálják õt, az intimebb dolgok sorra kimaradtak, helyette sok körítést kapunk.
dzsolt7 2014 szept. 18. - 22:10:15
(8/74)
"de legyünk õszinték, fele ennyire sem kapták volna fel önmagáért, ha nem ugyanazok a színészek játszanak benne végig."

Ebben van igazság, de szerintem nincs sok értelme. Alapból sem szeretem a "mi lett volna, ha" típusú gondolatokat, de ez most mellékes. Ha nem ugyanazok a színészek játszanak benne végig, akkor nyilván kevesebbet tudna mesélni az egész film, kevésbé lenne átérezhetõ és nyomon követhetõ a karakterek fejlõdése, és kevésbé lenne életszagú a történet. Egyértelmûen sokat hozzátett a végeredmény varázsához az, hogy a 4 fõszereplõt 12 éven keresztül ugyanazok alakítják, de ennyi erõvel ezt bárki megcsinálhatta volna korábban. Persze ez nagy és macerás meló, de Linklater bevállalta, és meg is lett az eredménye, szóval szerintem felesleges úgy vizsgálni ezt a filmet, hogy a fõ koncepciót kivesszük belõle. Ez nekem kicsit olyan, mintha például azt mondanánk, hogy a Sin City sem lett volna felkapva, ha nincs az egyedi látvány...
perry 2014 szept. 18. - 20:38:54
(7/74)
Mondjuk én is csak a Jamison Cinemis Fesztiválon láttam. Ráadásul pont elõtte vetítették a Csajkor magyar címmel futó francia filmet is. Így a kettõ tükrében úgy látom , hogy a problémák ugyan azok akár az USA akár Európa viszonylatában.
Persze lehet, hogy itt sokkal élõbb a migrációs politika áldozatainak másodrendû sorstragédiája, mint egy amerikai család évtizedre nyúló belsõ problémái. Szvsz, nekem meg közel 3 órát kellett ülnöm a két film alatt, de ez egyedi szociális probléma.
A sráckor nekem olyan mint a magazinokban látható, ilyen volt , ilyen lett képek sokasága, persze ha csak ennyi lenne akkor azt mondhatnám ilyen a csendesen megöregszünk jelzetû mozieposz. De a filmben tényleg sokkal több van.
Mert kinek nincs -mondjuk az egykéknek- idegesítõ leánytestvére, pláne tõle nagyobb akivel kénytelen kelletlen meg kell küzdenie, és akkor még nem is beszeltem az elvált szülõkrõl. Kétségbeesett de harcos anyáról, vagy a jó fej de nem vagyok a család része vasárnapi apáról, aki elvetélt country zenész, néha munkanélküli, hol pedig új családot alapító újfent jó pasi. Aki egyszer talán felnõ, de így is szerethetõ, néha meg arra hajazunk, hogy maradjon is ilyen.
Mindezek a személyek mint kisbolygók ott keringenek Mason körül, néha csak elhaladnak mellette és bizony van amikor ütköznek, amint Patricia Arqette választ férjet , partnert és bizony a választások hol sikerülnek , hol nem , hol mûvest iszákos szörnyeteggel hozza össze a sors, hol pedig rajongó tanítvánnyal de ugyan akkor a tehetetlenségi nyomatéka miatt szenvedõ pasival.
Az idõ pedig telik, az évek jönnek és távoznak a rossz pasikba való beleszeretés tipikus esetei váltják egymást.
A vásznon pedig szembesülhetünk ennek a kaotikus érzelmi világnak a részesével Masonnal.
Aki kedves szöszke kis srácból -megjegyzem roppant értelmesbõl- a szemünk elõtt érik nyurga felnõtt palántává, átélve az útkeresés minden örömét és kínját a mûvészi ambícióinak megélést az elsõ szerelmet és így tovább.
Azt az utat ami családtól való elszakadást jelenti s egyben a szabadság édes ízének megtapasztalását, mikor a családból kilépve önmaga kiteljesedését éli meg Mason.
A film utazás az idõben olyan egyszerûen , hogy az bárhol, bárkivel, még velünk is megtörténhetne, nincsenek nagy blikkfangok csak csendes mese jóról és rosszról, komikus élethelyzetekrõl, apró drámákról, az életrõl.
Redfield 2014 szept. 18. - 17:47:30
(6/74)
Annak ellenére, hogy ez a film különleges körülmények közt készült és önmagában is minimum egy erõs 9-es, én túlértékeltnek tartom. Linklater addig csiszolta ezt a gyémántot amíg már az objektivitás rovására ment a dolog és véletlenül se ment bele súlyosabb, botrányközeli kérdésekbe, nehogy valami fesztivál ízlésvilágától elüssön, vagy giccsnek tarthassák. Mellõzi a könnyeket, a fizikai sérüléseket, a szexet és szexualitást csak finoman érzékelteti, a bûntudat vagy szégyen vagy honvágy düh is kiestek a képbõl, pedig attól, hogy nem látjuk ezeket, még nélkülözhetetlen velejárói egy felnövõ gyerek életének. Az élet fája valahogy teljesebb élményt adott, hiába giccsparádé. Ettõl ez persze még jó film, ami tényleg nagy szó a hiányosságok ellenére, de legyünk õszinték, fele ennyire sem kapták volna fel önmagáért, ha nem ugyanazok a színészek játszanak benne végig.

A Tarnation pedig ugyanez a téma, viszont abban tényleg minimális a rendezés, mert úgy mutatja be egy gyerekkorból a felnõttkorba lépõ ember életét, akinek az anyját sokszor elmegyógyintézetben kezelték, hogy õ maga ollózta össze az egész filmet családi videókból és hangüzenetekbõl és fényképekbõl, tehát 95%-ban teljes intimitással az élet írta a filmet, és azt be se hozták hozzánk.
Ottofan1 2014 szept. 09. - 19:23:56
(4/74)
Fantasztikus film!

Az év eddigi talán legjobbja.
Szívszorító, vicces, kedves.
Aki teheti nézze meg.
Linklater filmtörténelmet alkotott.
busajka 2014 jún. 16. - 10:47:23
(3/74)
oké, az a 2014 szeptemberi bemutató csak a szememet szúrta ki, sry
busajka 2014 jún. 16. - 10:45:12
(2/74)
Hol lehet ezt a filmet megnézni? (még torrentet se találni)
10/10
goettchen 2014 máj. 13. - 08:29:00 10/10
(1/74)
Linklater és Hawke valahogy mindig hibátlant alkot! Remélem ez is nagyon jó film lesz!!!