no komment

Az öreg évek óta készült már, hogy behúzza a csõbe szegény Stohl mûvész urat. Direkt megrövidíttette a lábát, hogy perelhessen a milliókért. Az egész magyar bíróság elfogult, még Kulka mûvész úr rágógumija és rózsaszín inge is szemet szúrt nekik. na nem baj! Majd Stohl mûvész úr viszontperli az öreget az 5 hónap alatt kiesett milliós nagyságrendû jövedelem miatt. Rámegy az öreg háza is.
A Vatikán kezdeményezte Stohl mûvész úr boldoggá avatását még életében.

Jól elbánt azzal a szerencsétlen öregemberrel. Elõször elütötte, aztán meg beállította egy kapzsi, hazug csalónak.
Nagyon dörzsölt dolog volt úgy csavarni, hogy az egész ügy az öreg sérülésén áll vagy bukik, nincs is semmi más ezen kívül. Így a bíróság tekintélyén se esett csorba.

Nem tudom mi baja van az öregnek, hiszen a mennyivel rövidebb lett az egyik lába, a másik ugyanannyival hosszabb. Nincs itt semmi rendellenesség. Csak báncsák szegény Stohl mûvész urat.

Ez is egy vélemény:


Erkölcsi hullák

MHL 2011-06-22

Álláspont

Ocsmány színjátéknak volt kénytelen teret adni tegnap a Pest Megyei Bíróság. Stohl András mellett demonstrálva felvonultak a mûvészvilág ismert alakjai.
Találgatni sem kell, hogy a neves urak és hölgyek mit kerestek a tárgyalóteremben, hiszen az elõzõ napon petíciót fogalmaztak, amelyben arra kérték a bíróságot,
hogy ez a „segítõkész, dolgos, intelligens, érzékeny ember, a hazai színjátszás pótolhatatlan mûvésze” ne kapjon letöltendõt.
Mi több, kerek perec leírták: abban reménykednek, hogy az ítéletnél figyelembe veszik majd a véleményüket.

Tetszik érteni, tisztelt bírónõ, ne foglalkozzon azokkal a kellemetlen tényekkel, hiszen aki nemrég még az éjszaka kokainfelhõben és whiskytengerben úszó császára,
továbbá az aszfalt dühöngõ betyára volt, az ma ártatlan bárány, szeretõ családapa, drogprevenciós pedagógus, és amúgy is nagyon hiányozna valamelyik Alföldi-darabból.
Maga sem lehet bunkó, tisztelt bírónõ, biztosan maga is szereti a mûvészetet, úgyhogy ne legyen kõszívû, nézze ezt a megtört csodalényt!

Kulka János, Kern András, Sváby András vagy a többi, a tárgyaláson pöffeszkedõ nyomásgyakorló akár azzal is megfenyegethette volna a törvényszéket,
hogy negyven altatót vesz be a Parlament elõtt, ha nem születik felmentõ ítélet, de az egy másik történet…

Persze tudják õk jól, mi is tudjuk, mindenki tudja, hogy Magyarországon többféle mérce létezik.
Ha egy kõmûves lett volna a gázoló, már rég a hûvösön süppedne.
Császár Elõdnek ellenben a rendõrgyilkosságot is megbocsátották.
Miért ne eshetne tehát a jó Stohl Buci is a VIP-kategóriába, annyi minden fölött szemet hunytunk már!
Voltak régi szép idõk, amikor még Törõcsik Mari, a nemzet színésze is fiatal volt, Kern és Kulka meg nagyon fiatal, és amikor szemet hunyni sem kellett,
elegendõ volt egy telefon Aczél elvtárstól, és máris enyhült a bíró elvtárs szigora.

Ezt üzenik ma Magyarországnak a nemzet színészei és a Nemzeti színészei.
Ennyi az õ erkölcsi mércéjük, mi pedig csak örüljünk, hogy vannak, továbbá hogy a kellõ pillanatban pirosra tapsolhatjuk értük a tenyerünket.

Moslék ország, moslék elit, mondhatnánk, de ennél azért jobb a helyzet.
A többség lelke talán rendben van, vagy legalább lassan rendbe jön, még ha fel-feltör is a csatornafedelek alól a múlt fekáliája.

De lássuk, mihez is asszisztáltak tegnap Törõcsik Maritól Bodrogi Gyulán át Garas Dezsõig sokan!

Véletlenül sem vitatnánk el Stohl Andrástól a védelemhez való jogot, vegye csak sorba az ügyvéd úr a mentõ körülményeket, kutassák csak az elsõfokú eljárás hibáit, idáig rendben is volna, senkitõl nem várjuk el, hogy kõvel a nyakában, önként vesse le magát a Nemzeti Színház tetejére fabrikált acél bordásfalról.

Ám a jog mégiscsak az erkölcs megtestesülése lenne, és aki a nemzet színpadán kíván játszani, attól elvárnánk, hogy jó erkölcsbõl és ne alpári ügyeskedésbõl
mutasson példát az országnak.
Márpedig Stohl és ügyvédje, Ruttner György tegnapi fellépése a legenyhébb jelzõvel élve is gyomorforgató volt.
Meghazudtolni az elsõ fok egész bizonyítási eljárását, centivel méregetni a színész áldozatának lábzsugorodását, elvitatni, hogy Pali bácsi
(aki akkor ment a piacra, amikor pechére Buci a kokainpartiból hazafelé döngetett) élete tönkrement, hiszen ripityomra tört lábbal is lehet még kapálgatni,
és azt állítani, hogy az idõs gazda azért maradt sánta, mert nem csinálta rendesen a gyógytornát, ocsmány és aljas dolog.
Ahogyan undorító húzás szakértõk sorával bizonygatni, hogy az agyrázkódás gyermeki reakciókat válthatott ki a vádlottból.
Nem vicc, a Buciék által felkért szakértõ fapofával vezette le tegnap, hogy az ütközés károsan hatott a mi széplelkû playboyunk agykérgére,
és kizárólag ennek tudható be, hogy odarángatta az élettársát és megpróbálta rákenni a balesetet, majd beugrott a kocsijába, és mindent hátrahagyva elinalt.
És ez Stohlnak is ráfért az arcára.
Meg Alföldinek is, aki nem fordult ki a bíróság kapuján, hogy bocsánat, ehhez nem asszisztálok.

Az ország becsülete most a Stubeczky Sarolta vezette bírói tanácson áll.
Vajon engednek a komédiásoknak, az erkölcsi halottaknak, vagy az igazságot és a törvényt szolgálják?
Az õsszel, a következõ tárgyaláson megtudjuk.

Huth Gergely

Én nagyon sajnálom ezt a szegény Stohl András mûvész urat. Hogy min kell szegénynek keresztülmennie!
Nem értem a bíróságot. Annyit azért illene tudniuk, hogy egy mûvésznek valahogy fel kell oldania a feszültséget, ami keletkezik benne elõadás alatt. Erre pedig legalkalmasabb az alkohol és a kokain. Tessék megnézni a hollywood-i sztárokat! Azok a szerencsétlen emberek meg minek mentek pont arra, amerre Stohl mûvész úr! Még szerencse, hogy õ nem sérült meg!