A regény is kiváló de a film sem marad el mögötte. Ami a végét illeti-nem happy-end de nem is lesújtó. Tragikus és felemelõ egyszerre. Csodálatos regény és film.

Felbukkant a film az eredeti, pannóniás szinkronnal, amiben Nicholson hangja Újréti László: http://youtu.be/0FupUA8I3m8

FõfilmBolond.

A játék nagymestere, a kártyában a Jolie Joker. A mindenre jó lap a "legyen" szó – értelem – szinonimája. Amihez illesztem az lesz. A teljesség megfoghatatlan játéklapja.

Ez a McMurphy az igaz bolond. Szellem. Szabad. Egyéniség. Õszinte. Nincs rács, nincs korlát, nincs semmi akadály. ( Száma: 0?, 1, 22?)
Motivációjának alapja a pozitív szándék: a Játék, a buli, a kreativitás, a közösség, az erosz… Férfi alakzat.

Ratched nõvér a másik bolond (õrült). Anyag. Fogoly. Személytelen. Hazug. Korlátolt, mindentõl retteg, ami nem szokásos. (Száma: 2, 5, 10, 15)
Motivációjának alapja – (minek is?) – a megfelelés – (minek is?): Unalom, közöny, ego, frigiditás… Nõ alakzat.

Ha ez a két bolond, a pozitív és a negatív találkozik kõ kövön nem maradhat, nem kérdés!

Murpy törvénye szerint, ami elromolhat el is romlik! Vicces. Igaz.
Bolondos mondás, és aki ezzel nem él együtt, vagy nem tud együtt élni itt az anyagvilágban az Õrült.

("Bolondok" filmekbõl: Han Solo, Forest Gump, Rupert Pupkin, Quentin aki Montarge-ból való, John Keating, Bruno, Larry Flint, Alvy Singer, id. Szamba Otto…)

*** Spoiler ***
McM nem bûnözõ. Ez nagyon fontos, mivel fennebb a film leírásában – ráadásul – "lekistílûzik".

Verekedõs. És mivel sokadszor van a bíróságon ugyan azért - valszeg' az igazságért áll ki -, ezért felmerül, a társadalom számára konform-e az elmeállapota. Tehát nem bûnözõ, csak pont olyan, vagy hasonló bolond, mint Quanten Montarzsiból.

A kontroll teljes hiánya.
Cselekedetek a mezsgyén vannak ugyan, de a mögöttes szándék soha nem ártó.
Ártani tehát nem árt, mert tetteinek indítéka a pozitív gondolatok irányából áramlik. Nem árt, de a világ nem tudja tolerálni a kedélyét, a vidámságát, életszeretetét, mosolyát. Mindenkivel kijön, csak az önkénnyel, a hatalommal, az erõszakkal nem.

Az elsõ ülésen, a pozitív neurotikusok és a negatív neurotikusok - remekül szétválasztva - jót vitatkoznak - Istenrõl. A bolond, aki belecseppen ebbe: nem is érti mirõl van szó. Õ bolond. A többiek Õrületéhez – Ratchied nõvér a legveszélyesebb is ide tartozik –, kétség sem fér. A Bolond fejében minden pont annyira egyszerû, mint amennyire bonyolult. Éppen ezért röhög ki mindenkit, aki komolyabban veszi magát, mint amennyire kellene. Az ott ülõ "karaktereket", a felvett szerepekkel bajlódó társait, "beakadt" (szamszara) gondolatok foglyait, értelmezni sem tudja. Mint minden rendes bolond szabad és független marad. Éppen ezért tud létezni, és nem csak úgy simán élni.

A bolonddal nem lehet kiszúrni, mindig feltalálja magát. Éppen ezért mindig övé a morális igazság.
A baseball meccs közvetítése, jól példázza a Bolond magatartását: picit térjünk el a szabálytól – lévén csak megbeszélés kérdése – és mindenkinek jó. Aki ezt ostobán, igazságtalanul felülírja, annak nekimegy: nincs lehetetlen! Annak is nekifut, aminek senki soha, azt is megszervezi, amit senki soha, és véghez viszi, amit addig senki soha. Nem lehet legyõzni, mert az igazság, ami az oldalára kerül, felemeli... Mint a kezét a "katatón" Indián.

A Bolond mindent megpróbál, hiszen nincs lehetetlen csak tehetetlen. A zuhanytömböt is fel akarja emelni, mivel érzi magár olyan erõsnek. De azt biztosan tudja, hogy fellehet, ha Õ nem is tudja.

Ez a Bolond tragédiája: a segítség .

Azt soha nem kap. A Bolond nem kaphat, hiszen mindenki számára Bolond. Pedig a segítség az emberi közösség egyik legfontosabb alapja. (lenne).
Csak föntrõl kaphat. A megváltásból, a szellemtõl jöhet segítség máshonnan nem. A szellem, a spirituális lény – nevezhetjük Istennek is - megtestesítõje a Fõnök, az Indián, aki szintén nem ide az anyagvilágba való (a filmben: pasztellrózsaszín diliház), de az Indián mentalitásba belegondolva tök mindegy, hogy kint vagy bent él: sehol sem szabad, kint is bent is rab marad. Inkább néma, lelassul, megszok', beletöröd', de nem veszti el jelenlétét (késõbb a miért). És ha a könyvet veszem, ugye Õ a Történet mesélõje…

Remekül van felépítve, az ápoltak viszonya Ratchid nõvérrel (férfi-nõ viszony). Minden paciens vagy a mamától retteg, vagy a feleségétõl , vagy a nõktõl általában, vagy szex mániások, ami ugye a másik véglet, de véglet. Úgy egyáltalán attól a nõtõl, akit Retchit nõvér egyként képvisel, aki Õket álságos, hazug kedvessége mögül álnok mosollyal "gyógyítja" a világ szabályai szerint. Bár szavai feloldozásról beszélnek, nyomasztó lelki terrort árasztanak. A Nõvér minden Dialógusban érthetõ, racionális és a Férfi mégis falra mászik tõle… A Bolond az Igazi kihívója, mivel Õ nem fél semmitõl és senkitõl.

A bolond akkor is bolondozik, ha bajban van. A kedvét azért nem szegi semmi, mivel minden egy játék. Az elektro sokk is. Kibírom, hiszen szabad vagyok és a lelkem az enyém: azt meg nem veheti el tõlem senki!
Amikor visszatér is Bolondozik. És már nem középre ül a pozitív neurotikusok és a negatív neurotikusok közé, hanem a pozitív neurotikus közepébe – a filozófus és a térítõ közé. Az Õ helye ehhez van a legközelebb.

A Bolond másik nagy "tragédiája" az igazságért folytatott harca.

Ott van, ahol dolga van. Létének eleme a most és itt. Nincs terv, vagy ami van, az azonnal fölülírható, ha igazságról, ha a barátságról van szó és annak ügyében kell eljárni.

Billy Bibbit nem dadog. Egy mámoros este után, amikor nem a MAMMA dönt helyette, feltámad, életre kel, férfivé válik, és nevet és mosolyog és viccel és kapcsolata lesz a világgal…
Erre jön a MAMMA legjobb barátnõje és Ratchied nõvér visszagyalázza oda ahonnan megszabadult. Nem bírja…
A Bolond sem. Az esztelen terror ellen lázad és szabadságot követel. Minden forradalmár – a Bolondok többsége forradalmár (nem politikai értelemben FONTOS!), vagy mûvész – az igazságot akarja, az alapelvet. Ha ez sérül, érzete nem gátolja semmiben… Így helyes. Csak reménykedhetünk, hogy van legalább egy valaki, aki az életben így kiáll értünk… Még halálunk után is…

Akire számíthatunk a Fõnök. Az Indián. Ha szerencsénk van, minket is lesz valaki, aki megszabadít attól, hogy személyiség, egyéniség nélküli életet éljünk.

Az Indián megvalósítja életben tartja, a Bolondot. Nem hagyja legyõzni. Elviszi magával McM lelkét, hiszen a szája elõtt elhúzza a kezét, megmarkolva a lelket, amit kilehel.

Beigazolva a Bolond összes igazát, megszöknek az õrületbõl a szabadság felé, közösen, együtt…



(Tarrot lapok és leírásuk: http://www.astrologia.hu/doc/hamvas_tarot.pdf
A lapok "értelmi helye": http://4.bp.blogspot.com/_TvC8izj4_9o/TNqB7guP3gI/AAAAAAAAA1k/2FyZc3twHMY/s1600/aa-Kabbalah-9-9-10.jpg)

A film fo uzenete legrovidebben: hatalom vs. a nep. Meg egyszerubben, az egykori Szovjetunio es a szocializmus egy korhazi kornyezetbe atultetve. Formannak is azert kellet Amerikaig elmennie, mert csak ott tudta ezt a filmet elkesziteni. :)

Kevés olyan filmet forgattak könyvbõl, amit sikerült jól "visszaadni". Ez ilyen.
Nem csak a szereplõk, de a cselekmény is olyan lett, ahogy megvan írva.

Aki szereti a pszichológiai témájú filmeket, vagy kicsit elmélkedni, azok számára tökéletes film! Nagyszerû alkotás! 10/10

Szevasztok! Érdeklõdéssel olvasom a hozzászólásokat, és kicsit zavarban is vagyok, de az a véleményem, hogy ennek a fórumnak a keretei talán nem bírják el tudományos fejtegetések ilyen hosszú részletezését (lobotómia), vagy magánéleti - egyébként sajnálatos - problémák ilyen mélységû megtárgyalását. Gondoljatok bele, ha valaki szeretné tudni olyanok véleményét, akik már látták a filmet, jó sokáig bóklászhat a hozzászólások között, mire rátalál egy olyan topic-ra, ami ténylegesen a filmmel foglalkozik.
Egyébként én magam élvezettel olvasom az írásokat, nagyon sok tanulságos dolog, új információ, vagy vitára ingerlõ álláspont van közöttük. Csak azokra gondoltam, akik mondjuk ezekre a véleményekre támaszkodva akarják eldönteni, hogy egyáltalán megnézzék-e a filmet. A mi feladatunk talán az is lehetne, hogy ebben segítsünk nekik.

Egyáltalán nem ment el a film mellett az idõ.És mindenkinek üzenem ,aki nem érti hogy miért csinálták a fõhõssel ,amit csináltak hiszen egész normális volt:egyszerûen bosszúból a hatalmi téboly kiélésére.A film egyik üzenete ,hogy akik ki vannak szolgáltatva ,azokkal nagyon sokszor kegyetlenkednek .Egyébként a pszichológusok errõl sokat tudnának mesélni különbözõ szerepjátékok elemzése kapcsán pl.

Írtad, hogy 45 perc után kezdted nézni. Nos, így nem túl szerencsés egyáltalán véleményt formálni, még kevésbé nyilvánitani...

Nagyon tetszett a film. Végig nagyon komoly mondani valót hordozott magában. Igazából nem tudom eldönteni, hogy az író a nagy társadalmi problémákra akart rámutatni egy pszichiátriai környezetben, vagy valójában az ilyen intézményekben kezelt emberek sorsára próbált rávilágítani és az ott történõ kegyetlenségekre. Igazából sikerült mindkettõt ábrázolnia és felhívni rá a figyelmet. A film végén pedig ahogy Fõnök megszökik és magával viszi McMurphyt is, számomra igazán megrázó volt. Abszolút a nézõk tudatára adja a film mi történt a fõszereplõvel, hogy az indián kijelenti nem hagyja ilyen állapotban ott NEKIK. Olvastam itt a fórumon, hogy többen írtak a lobotómiáról is, elektrosokkról. Nekem a párom szenvedett egy autó balesetet két éve utasként a jobb elsõ ülésen. A frontális lebeny károsodott nála maradandóan, a baleset után pár órával megmondták az orvosok, felépül de õ már nem az az ember lesz, új személyiséget kap. Ekkor pattantam rá a fronális sérülésekre, akár baleset következményeként akár beavatkozás miatt. Érdekes és nagyon megrázó volt ezt látni,átélni ahogy felébredt egy komatikus állapotból és érzelem mentessé vált (mai napig nem tud sírni). Nem szeret, de nem is utál...egyszerûen vegetál. Hosszú hónapokig pszichiátriai intézményekben kezelték, volt olyan ahonnan saját felelõsségemre vittem el, az embertelen körülmények között. A filmbeli intézményhez leginkább a pomázi kórház emlékeztet, na nem az ott dolgozók, sokkal inkább a betegek viselkedése miatt. Emlékszem volt egy 30 év körüli nõ aki minden nap cigit kért és az anyukáját kereste... szörnyû volt! Sajnos az úgy nevezett "leszedálás"-t napjainkban is sokszor alkalmazzák, mint egyszerû megoldást annak érdekében hogy a beteg ne tudjon sem magáról sem a külvilágról... Borzasztó, én azóta mindig elmondom inkább bármelyik végtagomat odaadnám, de az agyam épségét kérném hogy megmaradjon.

Bocs, az elõbb más név alatt válaszoltam véletlenül privátban.
Maradjunk inkább ennél: greghouse

Szerintem jól látod. Ha java részt indiánokból állna a filmes nagyközönség, akkor biztos maradt volna a narráció. Ez persze teljes képtelenség. Anyagi oldala is van a filmezésnek. Másrészt, sokkal indokoltabb volt dramaturgiailag kivárni, amíg Chief Bromden végül megszólal.

Nagyon érdekelne mi az a 'H' vegyszer. Virág nyelven, vagy priviben nem tudnád elmondani? Kösz.

Tudom hogy adaptáció,akkor sem tetszik a történet.Nem tudom miért kell egybõl támadni.Nem tetszhet mindenkinek a film.

Azt tudtam hogy mi az a lobotómia,de nem tudtam hogy vele ezt csinálták!Szerintem nem is volt indokolt.Mindenesetre köszönöm a választ.

Egyébként, a véleményem az, hogy lehetett teljesen szakmai, tartalmi oka annak, hogy nincs narráció. A narrációval nagyon csínján kell bánni, óhatatlanul tereli a figyelmet. Néha bejön (pl. az Amerikai Szépség), de nem mindig. Szeritnem - abszolút magánvélemény - nem volt baj, hogy nincs narráció, mert a hatalom kontra lázadás konfliktusra épül az egész, és így kívülrõl látjuk. Õket is, és a "néma harmadik felet is", az indiánt (bár õ is a lázadás oldalán van, dramaturgiailag.) Szerintem még hosszú évtizedekig fognak ezen a filmen rágódni nézõk, esztéták, kritikusok. (Mondjuk Jim Carrey Dilibogyókján nem biztos....)

Igen. Bár itt azért az alkotói szabadság... tudni kellene, hogy milyen feltételekkel vették meg a könyv megfilmesítési jogát, mert ha szabad kezet adott, nem szólhat egy szót sem. Nyilván voltak kikötések, mindig vannak. De mi ezt aligha tudjuk meg, talán az a producer tudná megmondani, akinek ez az egész eszébe jutott, megvette, és megkapta vele élete elsõ Oscar díját, mint producer: aki nem volt más, mint bizonyos Michael Douglas. Nagyon rá tud érezni a témákra, olyan szimata van, mint Andy Vajnának, csak M.D. szinésznek is jó...(Azt mondta, olvastam, hogy azért szeret producer lenni, mert a neki tetszõ szerepeket õ osztja ki, akár magára, akár másra. ...megértem én, lásd a szex trilógiájában Sharon Stonet, Demi Mooret, Glenn Closet, a kalandfilmjeiben Kathleen Turnert, stb., bár nem mindegyikben volt producer, de szerintem ott állt a sok co-producerek közt, akik a pénzt adják és ezért beleszólási joguk van.) Viszont M.D. a Kakukknál executive producer volt, tehát tartalmi, szereposztási, stb. beleszólása is volt. Eddig még nem csalt a (sajnos már) öreg róka szimata.
Ken Kesey meg jóformán egykötetes író, ezen az egyen is milliókat kaszált (film jogokkal, szinház jogokkal, nemzetközi jogokkal, stb, magán a könyvön kívül is.) Az hiszem, dörzsölt ügyvédet vigyen magával, aki Douglasszel áll le tárgyalni....:-)