Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Szerelem csütörtök

Spoiler
8/10
luci87 máj. 03. 06:30:21 8/10 Előzmény ALDO
(20/20)
Pécsi Sándor tényleg idősebbnek nézett ki,valamennyivel.De vannak ilyen színészek,akik már viszonylag fiatalon is idősebbnek látszanak.Nekem ilyen pl.Rajz János.
Válasz
8/10
luci87 máj. 03. 06:27:14 8/10
(19/20)
Kedves kis film,régen már láttam,de most megnéztem megint.Erdekesseg,hogy TAKÁCS MARIKA bemondónő játszik benne.
Válasz
vino-et-veritas 2025 okt. 28. - 20:44:31
(18/20)
A történet olyan, amilyen. Mint általában, ezeket a filmeket korrajznak érdemes tekinteni. Szórakoztató értéke erősen keveredik a politikai elvárásokkal.
DE a színészek ebben is azt hozzák, amit jól tudnak - JÁTSZANI.

OFF
A politikai rendőrség "természetesen" működött ebben az időben is, de az ÁVO csak '48-ig, az utódja, az ÁVH pedig '56-ig...
Válasz
8/10
offtopic
Nótárius 2025 okt. 28. - 00:21:37 8/10 Előzmény vakkond
(17/20)
Ez a (butából eredeztetett) butyuta a napjaink magyar nyelvhasználatban: elsöprő többségben inkább bugyuta, de ritkán előfordulhat akár a tájnyelvi bulyuta változatban is. Tehát egyik sem hibás, csak eltérő nyelvhasználati változatok. (!)
Így ↓ ír erről Horger Antal (!) a NÉPRAJZ- ÉS NYELVÉSZET-KEDVELŐK KÖZÉRDEKŰ HAVI FOLYÓIRATÁ-nak 1941-es számában:
""Nálunk a németek ismertették először a hangsornyújtás (ő általuk szónyújtásnak nevezett) jelenségét. Ez a nép játékos ösztönének egyik nyelvi megnyilvánulása és abban áll, hogy egyes szavaknak olyan népnyelvi alakváltozatuk támad, melyben a szó első szótagjának magánhangzója után egy mássalhangzó fejlődik s ez után a már egyszer elhangzott magánhangzó. Pl. hinta > N. hilinta, hirinta, csuszol, csuruszol stb. Az eddig felsorolt példákhoz hozzácsatolható a 'buta: butyuta bugyuta bulyuta hármas változata is."
Válasz
9/10
5i 2022 nov. 11. - 03:54:43 9/10 Előzmény Lyanos1
(16/20)
Egyetértek. Remek kis film, amolyan keserédes rendszerkritika és az emberek akkori jellemképe.
Válasz
Lyanos1 2022 ápr. 19. - 17:03:32
(15/20)
Lehet a filmet bugyutának és hasonlónak nevezni. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, melyik évben készült!
Adott időszakban a lakáshelyzet elég rossz volt, fiatal házasoknak is évekig kellett várni a lakásra, a villanykapcsoló nem működött hanem helyette a falat kellett ütögetni egy kalapáccsal a fel/le kapcsoláshoz. Ha valaki ilyesmit leír, akkor azt elviszi az ÁVÓ és valahol a Gulágon döglik meg.
Valamiféle kritikára csak humoros történetbe való ágyazás révén volt lehetőség. A történetben az a tét, hogy a szerencsés megtaláló között egy albérleti szobát (figyelem, nem lakást, hanem szobát!) sorsolnak ki. Így valamelyest vicces az, hogy minenki mindenütt keresi a madarat. Ha jobban belegondolunk ez azt is jelenti: a lakhatási helyzet annyira sz@r, hogy már albérletet sem lehet találni, csak ilyen trükkökkel. Az is viccesnek tűnhet elsőre, hogy kalapáccsal való ütögetés révén lehet világítást kapcsolni. De ha jobban belegondolunk, igazából ez sem mulatságos, hanem szomorú, sőt még áramütés veszélyével is jár.
Válasz
10/10
bosszantosz 2022 márc. 19. - 12:45:56 10/10
(14/20)
Pécsi Sándor született száz éve! https://kultura.hu/szaz-eve-szuletett-pecsi-sandor/
Válasz
napraforgó 2020 aug. 19. - 13:42:26
(13/20)
Nem akartam hinni a szememnek, hogy a TV-bemondónő Takács Marika az egyik főszereplő.
Válasz
ALDO 2016 júl. 21. - 17:44:10
(12/20)
Valóban nem egy emlékezetes film, de legalább a színészek igyekeztek.
Kicsit vicces, hogy a 37 éves Pécsi Sándor volt a bácsi, míg a 39 éves Zenthe Ferenc a kölyök.
Válasz
2/10
vakkond 2014 aug. 12. - 14:00:37 2/10
(11/20)
bugyuta
Válasz
2/10
vakkond 2014 aug. 12. - 14:00:05 2/10
(10/20)
Moldova valamelyik önéletrajzi írásában úgy említi ezt a filmet, hogy borítsa jótékony feledés.
Valóban.
Butyuta történetecske, amelyen a nagyszerû színészek se tudnak javítani.
Érdekes viszont a korabeli utcaképeket, jármûveket nézni.
Válasz
LexH 2014 aug. 09. - 06:53:55
(9/20)
A film valóban színes, nem pedig utólag színezett. A kópia rossz, de amíg Kodak helyett Gevaert nyersanyagot használtak - mint itt is - addig újonnan sem voltak sokkal szebbek a magyar színes filmek. Ha valóban utólag, digitálisan színezték volna, élvezhetõbb lenne.
Mivel a filmet az M3 vetíti, a csatorna nézõi számára az igazi érdekesség, hogy Takács Mari a nõi fõszereplõ, akibõl késõbb az MTV elsõ számú bemondónõje lett. Jól döntött, hogy az utóbbi pályát választotta.
Válasz
9/10
liumiu 2014 aug. 08. - 23:30:11 9/10
(8/20)
utólag színezett, látszik is erõsen rajta, de valóban adják néha fekete-fehérben is, én pont kifogtam egyszer, és jobban bejött, azt kell mondjam...
Válasz
9/10
trebihun 2014 aug. 02. - 21:07:56 9/10
(7/20)
Ez a film egy 77 perces Csepel autógyár reklám ( propaganda ) kissé bugyuta történetbe ágyazva . Retro autófunoknak kötelezõ . 9 / 10 .
Válasz
olahmiki1959 2013 aug. 09. - 06:14:22
(6/20)
A film egyébként színes, - igaz, hogy eléggé fakó, meg színezett árnyalatú az egész, de mégsem fekete-fehér...
Válasz
szonya1 2013 aug. 07. - 12:03:39
(5/20)
Szerintem nem ilyen csavaros gondolkodású, aki ezt leírta, hanem kb. annyira nem tudja, mi a különbség kamion és teherautó között, mint amikor valaki összekeveri a tiarát a koronával.
Válasz
olahmiki1959 2013 aug. 07. - 05:56:45
(4/20)
"Éva és Árpi fiatal házasok, akik lakás híján csütörtökönként az ifjú férj kamionjában randevúznak."

Kérem szépen, az a "kamion" egy Csepel-teherautó.
Aki az ismertetõt írta, talán azt gondolta, hogy a mai nézõknek vonzóbb lesz teherautó helyett kamiont írni... Akkor többen megnézik, azt remélve, hogy talán még valami bunyó, és egy autós üldözés is becsúszhat a filmbe, ha szerencsénk van...

A film egyébként nagyon kellemes, nézhetõ, telis-tele az akkori színészóriásokkal!
Válasz
perry 2008 máj. 18. - 09:34:07
(3/20)
Mert buták.
Válasz
perry 2008 máj. 17. - 11:50:12
(2/20)
Ha nem írod...:)
Válasz
perry 2008 máj. 17. - 09:08:43
(1/20)
Fejér Tamás 1920. december 29-én született Pécsett. Diákkorában A nõ és a gép címû amatõrfilmjével 1937-ben második díjat nyert Párizsban. 1938-tól gyakornok, majd rendezõ a Hunnia Filmgyárban - ekkor fõleg rövidfilmeket készít. 1943-ban elméleti munkája jelent meg Film. A film gyártása, esztétikája és jövõje címmel.

1945 után után a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola tanára és az Országos Filmhivatal keskeny- és kisfilmosztályának elõadója volt. Nevéhez fûzõdik az elsõ felszabadulás utáni magyar szinkron elkészítése (Hõsök hajója, 1948). 1949-tõl 1951-ig a Hunnia Filmgyár gyártási fõosztályának vezetõje. Lemondása után rendezõasszisztens Várkonyi Zoltán és Fehér Imre mellett. 1974-tõl 1980-ig a Mafilm rendezõi osztályának vezetõje volt.

1958-ban rendezte elsõ nagyjátékfilmjét, a Fekete István regényébõl készült Bogáncsot. Filmjei közül az egyik legérdekesebb a Kertes házak utcája (1962), melyben a szocializmusban konformizálódott értelmiséget vizsgálta. Legnagyobb sikerét A Tenkes kapitánya (1964) címû televíziós sorozattal aratta, melynek két részes mozifilmes változatát is elkészítette. Õ forgatta az elsõ magyar tudományos-fantasztikus filmet (Az idõ ablakai, 1969).

Azért kopiztam be Fejér Tamás rövid filmográfiáját, hogy kedvet csináljak többi filmjeinek megtekitéséhez.
Nekem a Miért rosszak a magyar filmek és az Idõ ablakai a kedvenceim.
Válasz