S P O I L E R

Csak, mert a leírás botrány:

Jamie (Jake Gyllenhaal) egy elektronikai cikkeket árusító boltban dolgozik eladóként. Rábeszélõképességének köszönhetõen sikeresen mûködik, azonban miután egy alkalommal a fõnök barátnõjével összejön a raktárban, kirúgják.

Szülei, akik anyagilag jómódban élnek, kritizálják amiatt, hogy abbahagyta az orvosi tanulmányait. Öccse Josh (Josh Gad), aki milliomos, megígéri neki, hogy szerez neki egy állás egy jól menõ gyógyszercégnél.

Jamie a Pfizer cégnél kezd dolgozni mint olyan ügynök, aki az új gyógyszereket bemutatja az orvosoknak. Idõsebb partnere, Bruce (Oliver Platt) megpróbálja abba az irányba terelni Jamie-t, hogy Chicagóba kerüljön, mert azzal õ is jól járna, hiszen ott óriási a felvevõpiac. Bruce elmondja Jamie-nek, hogy ha sikerül meggyõznie Dr. Knight-ot (Hank Azaria) hogy az õ gyógyszereiket használja, akkor a többi orvos is követné a példáját. Dr. Knight azonban a konkurens gyógyszergyár termékeit írja fel, az õ ügynökük bizalmas viszonyban van az asszisztenseivel is. Jamie hasonló taktikát követ és sikerül az orvos mellé kerülnie, miután 1000 dollár készpénzzel megvesztegeti.

Az orvos egyik páciense Maggie Murdock (Anne Hathaway), aki a Parkinson-kór kezdeti stádiumában van. Jamie érdeklõdik a lány iránt és az asszisztenstõl egy kis udvarlás után sikerül megszereznie a lány telefonszámát. A lány beleegyezik egy találkozóba egy kávézóban (ahol pincérnõként dolgozik), és pár perc után már a lány lakásán szexelnek. Elõtte megegyeznek, hogy nem kezdenek egymással érzelmi kapcsolatot.

A kórház parkolójában Jamie rendszeresen kidobálja a kukába a konkurens ügynök gyógyszermintáit, míg egy nap az megtámadja, megveri és megrugdossa, és figyelmezteti, hogy hagyja el a terepet, mert az az övé.

Maggie egy alkalommal megkérdezi Jamie-t, ismeri-e a gyógyszergyár új termékét, õ azonban nemmel felel. Másnap megkérdezi mentorát, Bruce-t, mit tud a termékrõl. Kiderül, hogy egy potencianövelõ szerrõl van szó, a neve Viagra. Amikor Jamie elkezdi forgalmazni a szert, özönlenek a megrendelések, a konkurens ügynök a háttérbe szorul.

Jamie megpróbálja meggyõzni Maggie-t, hogy mélyítsék el a kapcsolatukat, õ azonban visszautasítja. Másnap Jamie látja, amint Maggie idõseket visz egy busszal Kanadába, mert ott olcsóbban megkapják a gyógyszereiket. Jamie másnapig a parkolóban, a kocsijában alszik, így várja a lányt, aki meghatódik ettõl a gesztustól, és beleegyezik, hogy járjanak együtt.

Jamie-nek lehetõsége van egy továbbképzõ konferenciára menni, és Maggie is vele megy. Õ azonban az unalmas konferencia helyett az utca túloldalán egy Parkinson-betegeknek rendezett találkozóra megy. Itt néhány elõadó, aki maga is Parkinson-kórban szenved, a többieket segítõ célzattal elmondja a saját történetét. Maggie áthívja ide Jamie-t, aki a büfében egy idõsebb férfival találkozik, akinek a felesége hosszú évek óta egyre súlyosabb Parkinson-kóros. A férfi ecseteli a nehézségeket, amin keresztülmentek, és amikor Jamie elmondja neki, hogy az õ barátnõje is ebben a betegségben szenved, a férfi azt tanácsolja neki, hogy inkább hagyja ott a lányt. A konferencia után a lány elmondja Jamie-nek, hogy szereti.

Jamie keresi az orvosi lehetõségeket, hogy segítsen a lányon. Specialistákhoz viszi, akik különféle vizsgálatokat végeznek rajta. Az egész országot beutazzák, míg Maggie megunja a dolgot. A kijáratnál veszekszenek, és a lány azt mondja neki, hogy ne találkozzanak többet.

Valamennyi idõ múlva Jamie és Bruce egy vacsorával ünneplik, hogy sikerült megszerezniük a chicagói piacot, ahová Jamie-t kinevezték a gyógyszergyár képviselõjének. Jamie hazamegy összepakolni a holmiját, amikor egy kezébe kerülõ videokamera felvétele ráébreszti arra, hogy Maggie fontosabb neki, ezért a lány munkahelyére siet. A fõnöke elmondja neki, hogy a lány most is Kanadába ment egy csoporttal a gyógyszerek miatt. Jamie utoléri az autópályán a buszt, és egy helyen sikerül is leállítania, hogy beszélhessen a lánnyal, aki csak 5 percet ad neki. Jamie ismételten elmondja neki, hogy szereti és nem bánja, hogy majd neki kell gondoskodnia róla, ha súlyosbodik az állapota.

A történet azzal végzõdik, hogy Jamie és Maggie együtt élnek Maggie lakásán (Jamie nem fogadta el a kinevezést), és Jamie orvosi tanulmányokat folytat.

A film egyszer nézhetõ, a dagadt öcsike szerintem vicces, de lehet, hogy nem illett ebbe a filmbe. A karakteréhez egy igazi vígjáték jobban passzolt volna. Ez inkább romantikus dráma volt. Nekem is túl sok a reklám, nagyon ki tud zökkenteni a hangulatból. A történet kiszámítható, nem kellett sokat agyalni rajta.

Érdekes, kiváló film volt. Néha poénos is, de szerintem ennek azért egy kicsit komolyabb mondanivalója volt! Mindenesetre nagyon tetszett a film, 10/10!!!!!

Szerintem találóbb lenne, ha a címet így fordították volna: Szerelem és más gyógyszerek.
Szórakoztató film volt, jó színészekkel. Nem több, nem kevesebb.

És még ennyi idõ elteltével sem változtattak...

Mindenesetre érdekes... A Port féle leírás így nagy segítség annak, aki még nem látta a filmet.:D:D:D

A filmek leírásával eléggé hadilábon állnak. De hogy egy teljesen másik film cselekményét írják ide ?
Szerencsére nem azt a filmet néztem meg ,mert ez tetszett.

Mivel a Tartozol a haláloddal címû film leírása van kiírva, így gondoltam bemásolom ide a valódit.

Szerelem és más drogok:
A gyógyszerekkel kereskedõ Jamie tipikusan az a férfi, aki minden nõvel össze akar jönni, és általában sikerül is neki. Kapcsolataiban és munkájában is a csúcsra tör, várja a nagy lehetõséget. Ekkor találkozik Maggie-vel, aki nem az a könnyen megszerezhetõ fajta. Kapcsolatuk szenvedélyes, de nem zökkenõmentes: Jamie képtelen elkötelezni magát, Maggie pedig nem akar beleszeretni a férfiba, akihez egyre jobban vonzódik...

Íme itt a Porton "A szerelem és más drogok" leírása:
"Colin Diamond teljesen magába roskad, miután megtudja, hogy a felesége, akivel húsz esztendeje él együtt, megcsalja egy jó megjelenésû, fiatal férfival. Miközben próbálja megemészteni a helyzetet, a barátai nem tétlenkednek, elrabolják az asszony francia szeretõjét. Rabként tartják fogva, hogy így Colin bosszút állhasson rajta a sérelméért. A férfit egy különleges ?bíróság? elé állítják. Az élete egyedül csak azon múlik, Colin hogyan képes megbirkózni a bosszúvággyal és a lelkiismeret-furdalással, a bánattal és az önsajnálattal. A helyzet egyre inkább eldurvul."

Hát én nem tudom ez minek a leírása, de nem az adott filmhez tartozik, az tuti.
Ami egyébként a filmet illeti, nagyon jól indul. Humoros, szórakoztató. Azonban lassacskán az egész drámába fordul, ami vígjátéktól nem túl szokványos. Összességében tetszik.

Szerintem összességében nem rossz kis film.Nem bánom,hogy ismét megnéztem.
A dagi undi öccs tényleg felesleges volt teljesen,illetve számomra a végkifejlet (ami teljesen kiszámítható), egyáltalán nem életszerû.
10/7

Kedves Gábor!
A film nem igazán érdekel, de a Te hozzászólásod megérintett. Örülök, hogy olyan érzéseket fogalmaztál meg, amit a sajátomnak tekintek - így legalább tudom, hogy nem vagyok kakukktojás ebben a fura társadalomban. :)
Szép napot! Dius

Nagyon-nagyon-nagyon jó volt olvasni az elõzõ hozzászólást. A film értékelését illetõen is hasonló a véleményem. Sokkal jobban szeretem a hasonló témájú filmekben, ha van egy kis humor, nem bagatellizáló, hanem pozitív energiát árasztó hangulattal. És az is teljesen jogos, ha ezek a filmek nem szórakoztatnak, hanem elgondolkodtatnak és ha tetszik ha nem nincs mindig happy end! Ilyen filmek pl. életrevalók, 50/50, a nyugtalanság kora, egyre távolabb...

Kedves fórumozók!
Gondoltam, én is hozzászólok, milyen is orvosi szemmel nézni egy ilyen filmet.
Az eddigi hozzászólásokat végigolvasva 1-2 dologgal egyet kell értenem. Én sem szívlelem különösebben az ilyen nyílt gyógyszerreklámokat, illetve egy kicsivel talán jobban is meg lehetett volna csinálni ezt a filmet, a parkinson kór tüneteit például meglehetõsen elnagyoltan mutatja be. DE
Egy romantikusnak titulált filmnek - a besorolást nem teljesen értem - talán nem is ez a feladata. Tudjátok, sok szenvedõ embert láttam már. Mondhatjuk, hogy a szerelemnek (szeretetnek) nincs igazi gyógyító ereje, de ez nem így van. Láttam olyan beteget, aki úgy feküdt be mûtétre, hogy megcsinálják, aztán majd lesz valahogy, éppúgy, ahogy olyan beteget is, aki úgy feküdt be, hogy otthon várja a felesége, akivel 50 éve házasok, és õ siet hozzá haza. Az elsõ esetben a gyógyulási idõ 1-2 hét volt, a második bácsi esetében ugyanolyan állapot eléréséhez 2-3 nap kellett. Én mindig is hittem, hogy létezik örök hûség és le lehet úgy élni valaki mellett 50-60 évet, hogy az ember nem boldogtalan (mert nem kell ám állandóan boldognak lenni - a boldogság igazából csak pillanatnyi). Feltéve, hogy az ember nem a másiktól várja, hogy boldoggá tegye. Önmagát kell boldoggá tennie azzal, hogy önzetlen, hogy tud szeretni és ki is tudja mutatni, hogy segíteni tudja a másikat.
A mai elkötelezõdési válságban felnövõ nemzedéknek persze, furcsa, hogy egy emberi lény képes egy másikat annak gyarlóságaival (uram bocsá') betegségeivel együtt is felvállalni, de hát az elmúlt 50-60 év terméke ez az egész. Akinek az jár az eszében, hogy na neee, csak a betegséget ne, az gondolja végig, hogy mi lenne akkor, ha õ lenne beteg, neki hogy esne, hogy magára hagyják. Talán még sosem mert annyira szeretni senkit sem, hogy olyankor is vele maradjon?
A parkinson kórhoz még egy rövid történet:
Elég jól ismerem a tüneteket, nagymamám utolsó évében parkinson szindrómás lett (pszichiátriai gyógyszer okozta).
Tényleg nem vicces, tényleg kemény téma, de hát a rák is az. Tényleg személyiségváltozással jár, az ember azt veszti el, amitõl a másik addig szerette (jó esetben). A karomban halt meg, és örülök, hogy gondozhattam, hogy ott lehettem vele. Egy percet sem bánok abból az idõszakból, amikor csak testben voltam bent az egyetemen emiatt az egész miatt.
A filmen így hát kicsit elérzékenyültem, mit titkoljam?
Tény, vannak jobb filmek, de nálam ez 6,8.

Gábor

Ez a film elõbb készült és itt nagyobb az érzelmi töltet,de abban igazad van,hogy Anne ezzel a szereppel sokakat pirulásra késztet.

A Barátság extrákkal koppintása csak többet mutattak mint ott

Anne Hathaway nem kicsit odateszi magát,ami Jane Austen után váratlanul ért,de nagyon természetesen viselkedik amikor meztelen,biztosan nem okozott neki lelkiismereti problémát,hogy megszabaduljon a ruháitól.A film elsõ fele nagyjából ki is merül Anne testének alapos megimerésében,aztán mikor már azt gondolnánk,hogy más nem is lesz,akkor elkezdõdik a film lényegi része.Õszintén szólva ekkora kontrasztot film eleje és vége között még soha nem tapasztaltam.Az eleje egyértelmû vígjáték,a vége meg még egyértelmûbb dráma.Anne Hathaway mindkét mûfaj avatott szakértõje,ezért garantált a jó szórakozás,csak senki ne adja fel az elsõ fél óra után azzal,hogy én nem erre számítottam.

Ez egy nagyon szép film azoknak, akiknek lelkük is van. Akadnak benne jó poénok, de ne várja senki a filmtõl, hogy felvidítja.

Mert amúgy csak 6 pontot kapott volna.
muhahaha

Elsõ megtekintéskor tetszett, abszolút nézhetõ film. Anne Hathaway bájos kis nõ, és a többiek sem alakítottak rosszul. Ráadásul még az amerikai ismerõsünket is felfedeztem aki a buszon utazott :D:D
10/7