Programkereső

Téma: Takva - Az istenfélõ Muharrem

Spoiler
zampano 2013 febr. 02. - 10:15:58
(35/35)
Borzalmas film, rossz, didaktikus és már az elsõ 10 percben tudni, mire fog kifutni az egész.
Válasz
10/10
simplysteve 2013 febr. 02. - 07:32:53 10/10
(34/35)
Most láttam másodszor. Még jobban tetszett, mint elsõre. Az én olvasatomban a vallás és az egyház ellentétét boncolgatja, ilyen értelemben pedig egyetemes, az iszlámtól elvonatkoztatható a mondanivalója (ezért feleslges a film kapcsán az iszlámot támadni vagy védeni). Ezért vitatkoznék azzal is, hogy csak törököknek készült, a tartalom és a formanyelv is bármely európainak befogadható szvsz. A fõszereplõ alakítása, az egyszerû életének bemutatása rendkívül finom munka.

Spoiler. A legérdekesebb részek, amikor Muharrem lelkiismereti kétségeit osztja meg a vallási vezetõvel (sejk), aki a legcinikusabb, legerkölcstelenebb döntéseit (vagy "szerény" javaslatait) szemrebbenés nélkül vezeti le Allah bölcsességébõl. A kissé együgyû Muharrem a magyarázatokat úgy-ahogy elfogadja, mentális borulása is akkor következik be, amikor nem tud kapcsolatba lépni a sejkkel.
Egy apróság: ahogy Muharrem egyre belsõségesebb viszonyba kerül a sejkkel, úgy egyszerûsödik a sejk üdvözlése (elõször 3 csók a kezére, a végén a sejk már csak egy pacsit ad neki (persze Muharremnek ez kellemetlen).

Isztambul képei szenzációsak. Megmaradt, amikor Muharrem kilép egy a rend által bérbeadott üzlet ajtaján, a kamera hátraúszik, és mögötte ott egy hatalmas és pompás mecset.
Válasz
tress_e 2010 ápr. 25. - 12:51:17
(33/35)
tetszett, ajánlom. a zenéi különösen jók
Válasz
róza 2010 ápr. 24. - 00:00:21
(32/35)
A film nagyon jó volt. Örök konfliktus az emberben belül az ideális kép a világról és a külsõ valóság ütközése. Ehhez még csak vallásosnak sem kell lenni. Ezeken a gyötrelmeken éppúgy átmehet egy ateista ember is. Ez a lényege a filmnek. Szerintem.
Válasz
falimano 2010 ápr. 23. - 22:12:20
(31/35)
Csatlakozom! Ez a veszekedés tényleg rossz módi vadidegen emberek ne egymás bosszantásával vezessék le a feszültséget
Válasz
kemimim 2010 ápr. 23. - 08:04:58
(30/35)
Most, hogy jó magyar módra összeveszett mindenki a filmen( külön a svédek külön a belgák:)), valaki elmondaná, hogy tetszett vagy sem a film.
Válasz
nyelvecske 2008 szept. 26. - 00:06:50
(29/35)
efes, efes.. sokat kell még tanulnod
Válasz
kisGabi 2008 ápr. 03. - 21:24:37
(28/35)
Több iráni filmet is adtak már a Duna Tv-n szinte fõmûsoridõben.
Válasz
8/10
efes 2008 márc. 29. - 22:30:00 8/10
(27/35)
Köszi:)
Válasz
9/10
alex4427 2008 márc. 29. - 22:14:30 9/10 Előzmény efes
(26/35)
...evangélikusnak keresztelt majdnem buddhista!:)
Én is (majdnem)!:)

Ráadásul a film is és a filmrõl szóló írásod is nagyon tetszik!
Válasz
8/10
efes 2008 márc. 28. - 16:31:28 8/10 Előzmény ikaljan
(25/35)
Ja, a képalkotás tilalmának megemlítésével nem ellened szóltam, hanem az iszlám fundamentalista fanatikusainak hazug, de legalábbis sztereotip lózungjait szerettem volna kommentelni, gunyorosan.
Válasz
8/10
efes 2008 márc. 28. - 16:28:56 8/10
(24/35)
Kösz a "morc harcimarci"-ért! Meg az ajánlott filmekért is, már keresem is õket a megfelelõ helyeken.:)

Mindazonáltal, ezek csak erõs kutakodással hozzáférhetõ mûvek, amelyek csak a beavatottak számára ismertek, a budapesti és magyar nagyközönségnek egyelõre ez az egyetlen film marad. Így õk erre kénytelenek támaszkodni.
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 28. - 00:10:04 9/10 Előzmény efes
(23/35)
Hát igazság szerint én azt látom, hogy a leggagyibb akciófilmek vígjátékok és szappanoperák kivételévelez a téma valamilyen szinten visszaköszön a legtöbb filmben... de azért néhány konkrét cím, csak ami direktben és keményen e témáról szól - és kis szerencsével angol felirattal, itthon, vagy európában hozzáférhetõ. (mondjuk legyenek iráni filmek, hogy rögtön a sûrûjébe csapjunk): Reza Mir Karimi Holdfény alatt. Aztán egy másik mollás film, a Marmulak(Gyík) Tabrizitõl.
Tahminek Milani gyak összes filmje e témáról szól igen kemény társadalomkritikai éllel, de ugyanilyen Ahmed Reza Darvish "Born in Libra" c. filmje is.
Persze a perzsa film filozófikusabb, metaforikus (mondjuk néha tényleg durva külsõ szemlélõként kibontani, hogy a szimbolumok mit is jelentenek)alkotásaiban is vissza visszaköszönõ téma ez, de nyilván nem olyan élesen jelentkezik, mint a fenti filmekben.

A közel-keleten, vagy észak afrikában vagy éppen a törököknél dettó.
De ha csak Pamuk nobel díjas regényére gondolsz, az is a különbözõ török világok összecsapásáról szól. (politikai, kulturális, személyes, stb. téren).

Mondjuk szeméylesen e témában nekem a kedvencem egy erõsen metaforikus szudáni novella, Tayib Saleh Wad Hamid pálmája... ha van kedved, olvasd el, magyarul is megjelent. Szerintem ez baromi egyszerûen de szemléletesen foglalja össze a hit, a tradíció és modernitás konfliktusát.
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 27. - 22:29:32 9/10
(22/35)
Hm.. a kép meg ilyen tilalom kapcsán szerintem inkább csak az elõítéleteid sugallnak. :-)))
Az iszlám legtöbb irányzata Isten, vagy a próféták (vagy pl. siita, szufi irányzatokban a szent emberek) ábrázolását tiltja. Persze még ez sem igaz, mert pl. a prófétáknál a stilizált - arcot, személyiségjegyeket nem mutató ábrázolásokat számos irányzat, felfogás megengedi.

Ha kétségeid lennének, nézz körül... még a legszigorúbb morcok is mindenféle szakállas fõnagyontudósok videóit mutogatják a jutubon, nem beszélve mondjuk a harcimarcik meg kifejezetten elõszeretettel használnak multimédiás eszközöket üzeneteik átadására.
Szóval azért az, hogy valaki török vagy muszlim létére fimet készít, azért nem egy olyan nagy szám.
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 27. - 22:21:00 9/10
(21/35)
Persze, én örülök... merthogy a film egyszerûen jó. Annak is örülök, hogy ez a film eljutott a nyugati közönséghez is.

És direkt írtam, hogy érdekes, hogy különbözõ nézõpontokból mennyire mást jelent egy-egy alkotás (evvel sem téged, sem a filmet nem akartam minõsíteni).
Nyilván, akinek egy kultúra idegen, annak elsõsorban a kultúrára jellemzõ szimbólumrendszer, utalások, fogalmak feldolgozása az elsõdleges.. aki pedig ismerõs a kultúrában, annak e szimbolumok megértése természetes dolog, így õ megint tök mást lát benne.

Amit esetleg érdemes egy külsõ szemlélõnek mindig (függetlenül, hogy errõl a filmrõl, vagy éppen egy afrikai regényrõl van szó), hogy a szerzõ nem feltétlenül az adott kultura bemutatására törekszik, hanem mondjuk univerzális, morális problémákat próbál tárgyalni (természetesen az adott kutlura nyelvén). Ergo nem biztos, hogy a mû, mint olyan, alkalmas - a másik kultura megismerésére, értelmezésére.

(mert lehet, hogy pl. az alkotó - éppen mûvészi eszközként - kiemel, irreálisan eltúloz motívumokat. Ami persze az adott kulturában élõ számára nyilvánvaló, és mûvészi eszközként is kezeli, de pl. tökre félreviheti a külsõ szemlélõt, aki így próbálja megismerni a kulturát.)
Válasz
8/10
efes 2008 márc. 27. - 18:34:35 8/10
(20/35)
Már csak azért is kéne nagyon örülni, mert ha jól tudom, és nemcsak elõítéleteim sugallnak téves ismereteket, az iszlámban tiltott az emberek és állatok ábrázolása. Így maga, a filmkészítés is tuljadonképpen tiltott és bûnös tevékenység.

Ennek figyelembevételével továbbra is várom a kért listát, vagy inkább javaslom, mûveltségünk és tájékozottságunk kissé öncélú fitogtatása helyett inkább örüljünk e nem mindennapi filmnek.
Válasz
8/10
efes 2008 márc. 27. - 12:38:50 8/10
(19/35)
Mivel ezt a filmet nem Törökországban, hanem itt, Budapesten néztem meg, nem szerepelt szempontjaim közt, kinek készítette a rendezõ a filmet. Nyilván nekem, a nézõnek, aki jelen esetben egy félmûvelt, európai magyar, evangélikusnak keresztelt majdnem buddhista. Emígyen nekem, és gyanítom, sok más nyugatinak igenis "fátyol-lebbentés" ez a film, mivel viszonylag kevés hozzád hasonló iszlám-szakértõ él e világon. Nem megyek abba bele, mennyire tartom hitelesnek akármelyik nyugatról keletre pislantó, de alapvetõen a nyugati keresztény kultúrán nevelkedett tudósok szakértelmét, én maradnék a bartóki-kodályi "csak tiszta forrásból" elvnél: én azt fogadom el mérvvadónak, amit az mond, aki beleszületett ebbe a kultúrába, vallásba. Bárki, aki kívülrõl próbál szakértõnek mutatkozni, vagy saját meggyõzõdését hangoztatja, vagy valamely tanítójáét(akit ki tudja, milyen szándék vezet, mi célból oktat, stb.): gondolom, nyilvánvaló, egyik sem tekinthetõ hitelesnek.

A nyugati nézõ csak elõítéleteivel együtt, nyugati nézõként képes filmet nézni, mert ha megfeszül se lesz belõle "keleti nézõ". Az elõítéleteit próbálja levetkezni, ezek viszont legalább olyan mélyen gyökereznek benne, min keletiben a nyugati kultúrával kapcsolatos elõítélet, mindkettõ folyamat, ha egyáltalán "folyik". Miért ne lehetne nyugati szemmel, elõítéletekkel terhelten nézni erre a történetre, tekintve, hogy e (a) film elsõsorban mûvészeti alkotás, nem pedig vallásfilozófiai vagy valláspolitikai tudományos értekezés? Lehet, hogy e film éppen ahhoz járul hozzá, hogy azok a buta elõítéletek lehullhassanak?

Kíváncsian várom továbbá a listát azon török, arab és perzsa filmekrõl, melyek e filmhez hasonlóan, a megélt hit, a tradicionális társadalom elvei és a kortárs közel-keleti társadalmi valóság közti konfliktus témáját boncolgatják.

...

Azt hiszem, inkább örülni kellene, hogy ilyen film megszülethet egyáltalán, és van vállalkozó, aki be is mutatja itt Magyarországon, Törökországban és az egész, iszlám és nem-iszlám világon. Sajnos éppen ebben hiszek kevésbé.
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 27. - 00:03:11 9/10 Előzmény efes
(18/35)
No jó, mondjuk szerintem ez is némileg idealizált szufi-kép... hihi... eszembe jut, mit gondolhatott mondjuk Hunyadi vagy Dobó, eselteg II. Lajos a halk szavú bölcsen szóló bekhtasi szufikról, akik anno az ellenoldali hadrend közepén álltak, és köznyelv "janicsár" néven ismerte õket.
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 26. - 23:46:13 9/10 Előzmény alex4427
(17/35)
Hm... érdekes a cikk. Mondjuk persze nyilván mindenki más szemmel nézi.

Nekem pl. abszolút nem az jött le, hogy valami ismeretlen világról való fátyol-lebbenésrõl lenne szó. Egyrészt azért sem, mert a film elsõdlegesen törököknek készült, akik számára a téma, a szereplõk, a helyzetek vagy a napi valóságuk részei, de legalábbis a társadalmuk ismerõs helyzeteinek keretébe illeszti a történetet.

Ami meg a film témájának újszerûségét, bátorságát illeti (a cikkben megszórva némi... még a legliberálisabb Töröko-ban is... stb. dumával) ez szerintem nettó marhaság. A megélt hit, a tradicionális társadalom elvei és a kortárs közel-keleti társadalmi valóság közti konfliktus a kortárs arab, török, perzsa filmmûvészet (meg az irodalom) egyik fõ témája.
(ja, és igen: a hit/tradíció/mai valóság háromas nem két, hanem így, három pólusú problémaként jelentkezik... amibõl asszem megint a nyugati nézõ elõítéletei faragnak két pólust (a hitet és a tradíciót összemosva) .
Válasz
9/10
ikaljan 2008 márc. 26. - 23:28:20 9/10 Előzmény nyelvecske
(16/35)
Ajaj nyelvecske barátom...

1. Én eddig azt hittem, hogy a Koránt eredeti nyelven القرآن ‎-nak írják és a Korán, Qur'aan meg különbözõ átírási rendszerek eredménye. (mondjuk a Qur'aan forma éppen a Qalam rendszeré..)
2. wahabbi ügyben szerintem érdeklõdj mondjuk Szaudiban... merthogy történetileg ez nem szitokszó, hanem önelnevezés még a XIX. sz elejérõl. És egyébként pont azért mertem ezt hozni, mert bizony éppen a wahabik kezdték el (egyébként az oszmán-ellenes politkai programjuk részeként) ezt a törökök nem is muszlimok dumát.
Ez persze - mármint másik nép tagjainak hitét faji alapon megkérdõjelezni - azóta igen kedélyes össznépi arab/török társasjátékká vált. Bár éppenséggel több köze van a nacionalizmusokhoz, mint tényleges vallási különbségekhez.

3. nem vagyok szufi. Egyébként én speciel éppenséggel olvastam Abdul Wahhab mûveit... jó mondjuk szerintem nem egy nagy eresztés - a hanbali iskola egy picit vulgarizált megközelítése. (bár mondjuk neki sem sok köze volt ahhoz ami ma vahhabizmus, vagy éppen szalafija néven fut - pl. a muszlim hívek hitének faji alapú, szerintem enyhénszólva náci szagú kategorizálásától õ is falramászott vón.)
Válasz