Téma: Tigristej

10/10
szederkényi juli 2008 febr. 16. - 16:08:57 10/10
(5/1365)
Na persze. Az eljárás ismerõs, és épp a filmbõl. Hogy hogyan próbáljunk diszkreditálni valakit. A filmmel (ezzel a technikával, amellyel dolgoztam) az a gond, hogy ott van a felvételen a time-code. Ezen az áll, hogy mely napon, mely napszakban, hány óra hány perckor készült a felvétel. A képen meg a kép: az, hogy ki-hol, mikor-mit csinál, hogyan viselkedik, mi történik ekkor-akkor. (És, ami engem illet: hogyan dolgozik vki.) Ja. Ezért ezzel (a képpel) nehéz vitatkozni. Hogy én mit csináltam esténként. (Hogy a nappalokról stb. ne is beszéljek.)
A gondod, palacsinta, nem is ez szerintem, hanem hogy a filmbéli angoltanárnõrõl is látszik, mennyire igaz Takács Laci állítása, hogy "veri a gyerekeket". Amiért persze likvidálnia kell õt(vagy lehet). Nyilván én is vertem õket, ez a legkevesebb. Az a gondod, hogy a filmet látva ezen mindenki röhög. Pedig sírhatna is. Ugyanis, hogy hozzászólásod második felére térjek: nem az a baj, ha egy szülõ, akár túlzásokba esve, védi a gyerekét: a baj az, ha az iskola egy vezetõje ezt kollégái kinyírására használja fel.
És: ugyan, ne mondd már, mit gondol a nézõ... A Szemle-vetítésen 150-en voltunk a 100 fõs moziban, mindenki tudja, a jelenlévõ szentmártoniak is, milyen volt ott szentmártoninak lenni a filmet követõen. És mindenki emlékszik is rá. Nagyszerû.
palacsint 2008 febr. 16. - 08:12:22
(4/1365)
Idejött egy magyar hölgy. Minden este lerészegedett. Mi mégis bizalmunkba fogadtuk. Kioktatja a tiszit. Ez se volt gyanus. Elkészít egy filmet. A filmben folyton kocsmázunk, mulatunk, táncolunk. Mintha ez lenne az életünk. Közben nem kapunk munkát, pedig szeretnénk dolgozni. Hogyan nézünk mások szemébe ezek után. Azt mondják, mulatozni tudtok, dolgozni nem. cigányokról amúgy is mindent mondanak, a film meg csak megerõsíti. Aztán van olyan is, mikor beszél valaki, hogy náluk nem szokás az erõszak. A tükörben meg játékból bírkóznak a gyerekei. Aki látja, mit gondol, nem látszik, hogy játék. Azt mutatja, hogy a cigányok hazudnak, verekednek. A film hamis képet fest a cigányokról. Bántja az alsószentmártoniakat.
10/10
szederkényi juli 2008 febr. 12. - 22:41:24 10/10
(3/1365)
Bocs, nem is "volna". "Tényezõvé váltam". "Már-már". Na. Pláne kösz, még csodásabb. De melyikek ezek a dokumentumfilmesek? Hadd tudjam már. Még egyszer üdv.
10/10
szederkényi juli 2008 febr. 12. - 22:34:44 10/10
(2/1365)
Kedves "kadred" (gratulálok a szellemes névválasztáshoz, csak nem a "derdak" ez fordítva?...), ezt megelõzõen nem készítettem még dokumentumfilmet. Köszönöm, hogy megelõlegezted: ezzel együtt is "már-már" "tényezõvé váltam volna" a dokumentumfilmesek közt. Hja, van, akit megelõz a híre. Csak a rend kedvéért.Üdv: Szederkényi Juli
1/10
kadred 2008 febr. 10. - 14:24:38 1/10
(1/1365)
Szederkényi Júlia alulmúlta önmagát. Már-már kezdett tényezõvé válni a dokumentumfilmesek közt, amikor politikai-pénzügyi lobbik oltárán feláldozta tehetségét egy közéõszerûnek sem mondható filmmel. Egy igazi kalandort mutat be Albert Schweitzer és Terézanya romaügyi megtestesítõjeként, ügyesen elhallgatva, hogy Baranyától Budapesten át Borsodig már alig van hely, ahol nem látványos pénzügyi és erkölcsi bukásba ne fulladt volna tevékenysége. A film is egy ilyen bukás malacmosdatása bemutatva a sikert, majd a bukásra csak egy a stáblistába elrejtett féligazságokból összetákolt feliratsorozat enged következtetni. A bûnbakot viszont hatásosoan teremt. Még arra sem ügyel, hogy negatív hõse ellentétes jelentésûre vágott félmondatait legalább intonáció szempontjából jó helyen vágja el. És hozzá a vágókép! A tanárnyúzó agresszív toronyember térdmagasságból nagylátószögûvel fényképezve. Aki nem ismeri a valóságban joviális magyarországi buddhista egyházalapítót, még el is hiszi, hogy igazi vadbarommal van dolgunk, csak az SS egyenruhája hiányzik.
A téma kényes: cigányok oktatása. Kerülni kell minden sztereotípiát, mert elõítéletté válhat. És mivé válik a film a kínos kerülgetéstõl? Másfajta sztereotíp folyammá. Alsószentmártonban állandó táncmulatság van. A kocsmában, a tóparton, és minden szabad placcon. Roma tánc, diszkó és szerb kóló, mindegy, csak járja fiatal és öreg. Hû de jó ott élni! Bár elhangzik, nem minden fenékig tejfel, de legalább táncolhatunk, érettségizhetünk, csak az a vadbarom tanársirattató hústorony ne lenne! De ki is volt az igazgató? Kinek kellett volna az ügyet lezárnia?
Hát igen, és folytathatnánk a sok félrevivõen elvarratlan szállal, de inkább táncoljunk, mert vannak, akik szükségesnek tartják pénzüket áldozni az ügyért, amivel nincs is baj, jobb helyre nem is kerülhetne, csak a lecsöppenõ forintok illata filmeseket is odavonz.