Téma: Tízezer nap

9/10
tvhangya márc. 15. 11:50:19 9/10
(36/36)
Maga a film '65-ben készült, csak '67-ben mutatták be.
bricskamaxi márc. 05. 00:19:38
(35/36)
Duncsi adta,most lett vége,nem értettem mi lett Istvánnal a legvégén,eddig soha nem láttam a filmet,nekem tetszett ahogyan meg van csinálva az egész.végignéztem,nem mentem el a tévé elől,ez mondhat valamit valakinek :-) 55 év felettieknek ajánlom. ez alattiaknak dögunalom.főleg,hogy az ilyen nem nagyon ismeri a régi színészeket,jó volt látni őket fiatalon :-)
kritikus mûvész 2020 okt. 13. - 19:48:46 Előzmény Diablo72
(34/36)
Farkas Antalt nem láttam a filmben, de valóban van egy Hozzá hasonló karakter.
4/10
dave555 2020 máj. 05. - 16:14:39 4/10
(33/36)
A fényképezés gyönyörű, Sára Sándor kétségkívül a legnagyobbak egyike. És nagyjából ennyi jó mondható el a filmről. Nagy kár érte, mert tényleg nagyon jó beállítások vannak benne. Viszont a rendezés pocsék, a konkrét szöveg, a dialógusok egyszerűen borzalmasak. Még valami olyasmi is elhangzik, hogy brummog a tányér, ha leesik. Nem, nem brummog. A medve brummog. A biciklik jól mutatnak a fákon, de mit keresnek ott? Az egész szöveg életszerűtlen, nem így beszélgetnek a parasztok egymás között. A Jancsó filmeket is utálom, és ez se lesz a kedvencem, az operatőrt leszámítva. Felháborító, hogy ez a film az eredeti Budapesti 12-be bekerülhetett, ezt már csak később A kis Valentinonak sikerült alulmúlnia.
4/10
dave555 2020 máj. 04. - 00:29:09 4/10 Előzmény 4427
(32/36)
A rendszerváltás még nagyon közel van, és nem teljesen világos még mindig, hogy mi hogyan történt. Sőt, 56 sincs tisztázva igazán, ráadásul nagyon komoly történelemhamisítás zajlott a rendszerváltás előtt és után is 56-ról. A rendszerváltás nagyon sok szereplője még él, az ügynökaktákat a kormány nem engedi nyilvánosságra hozni, nyilván nem véletlenül. Nagyon sok mindent nem tudunk még ahhoz, hogy hiteles filmet lehessen csinálni a rendszerváltásról. Majd ha se Orbán, se Gyurcsány nem élnek már, sőt, ha majd ezt az egész bal-jobb vitát meghaladjuk és képesek leszünk pártszimpátia nélkül, ideológiamentesen, felülről látni ezt az egész korszakot, akkor lehet majd filmet forgatni 89-ről.
aldomf 2016 okt. 26. - 00:16:54
(31/36)
Ezt egy óriási film !

Gyerekként többször is mefgprobáltam megnèzni, kinlodás volt ! Most kellett rájönnöm, akkor nem értettem belöle semmit ! Köszönöm, hogy ujra megnézhettem !

Manapság - sajnos - nem készülhetnek ilyen filmek, pedig volna mit elmondani !
4427 2014 júl. 11. - 12:03:18 Előzmény Lyanos
(30/36)
Igen. Ez az egyébként kitûnõ DVD-n sem szerepel.
Az Extrák közt viszont van egy nagyon figyelemre méltó Kósa Ferenc interjú. Mára utalva, egyebek közt, ezt mondja:
Ki adna ma pénzt arra, hogy pl. a rendszerváltásról elmondjuk az igazat? Kit érdekel ma az igazság!?
Lyanos 2013 okt. 28. - 15:16:06 Előzmény Diablo72
(29/36)
A stáblistán nem szerepelt, de Koltai János hangja Mádi Szabó Gábor volt. Hogy miért, azt a rendezõ tudná megmondani.
Koltai a film készítésekor már 30 éves volt és korábban más alkotásokban is szerepelt, tehát a hangja már ki volt úgymond próbálva.
Vasfa 2013 okt. 27. - 22:16:18 Előzmény stenmore
(28/36)
Ha
stenmore 2013 okt. 27. - 09:29:30
(27/36)
Egy kis ízelítõt abból is kaphatunk, hogy milyen remek volt a szegény emberek élete a mostanában ajnározott Horthy fõméltóságú úr idejében.
Diablo72 2013 okt. 15. - 23:19:59
(26/36)
Ha jól emlékszem ez az a film amiben Koltai János Farkas Antal hangja saját maga pedig más hangját kapta?
2/10
pkarcsi 2012 dec. 03. - 23:36:12 2/10 Előzmény -greghouse-
(25/36)
Ez nem sci-fi, vagy fantasy, és egy játékfilmben sem kell hazudozni, ha már valóságos eseményeket, történéseket ábrázol. Nem kényszerítette a készítõket senki, hogy ilyen témát válasszanak. Egyébként, a jancsó filmek is ugyanilyen rosszak, kár velük az idõt tölteni! Van egy pár szép, jó és igen magas mûvészeti értéket képviselõ magyar film, de ezek a filmek sajnos nem tartoznak közéjük.
10/10
-greghouse- 2012 nov. 23. - 12:56:55 10/10
(24/36)
Kösz. Teljesen egyetértek.
Nem kell mindenben "propagandafilmet" látni. Eléggé beszûkült szemléletre vall, ha mindig mindenbe valaki politikát kever. Az olyan embernek nyilván mondjuk Fábry Ötödik pecsétje is kommunista propaganda, Bergman Hetedik pecsétje meg vallásos propaganda, Fellini Amarcordja meg nem tudom milyen propaganda, Szakonyi Károly Adáshibája szintén vallásos propaganda, József Attila meg egyszerre kommunista és fasiszta (merthogy mindkét eszmével szimpatizált egy-egy korszakában), Babits Mihály náci, mert Horthytól kitüntetést vett át, és nyilván be kell tiltani, Illyés Gyula viszont a háború után a baloldallal szimpatizált tehát kommunista propaganda, stb., stb.
Még Szõts István Emberek a havason c. remekmûvére is mondta valaki, hogy náci propaganda (persze, csak miután elolvasta, hogy Nyírõ novellából készült), holott egy árva politikai utalás nincs benne, sõt, még akár a kommunisták is vállalhatták volna azért a mondatért ami elhangzik benne a temetési jelenetben, hogy (kb.) "Ebbõl a nagy büdös világból annyi sem volt a tied, ahová a könnyed lecsöppenhetett."
Itt sem tudom, mitõl lenne propaganda, hiszen a fõszereplõ pontosan azért lesz öngyilkos, mert képtelen feldolgozni az új rendszert, és az is elhangzi, hogy "ebbe a faluba sokszor jöttek idegenek parancsolgatni meg intézkedni, de kapálni még sosem jött senki."
Maga a filmnyelv fantasztikus, szerintem Kósa lényegesen meghaladta Jancsót (Jancsóék egy idõ után saját bevallásuk szerint (pontosabban ezt Hernádi mondta) blöfföltek), Sára Sándor operatõri munkája (amit aztán rendezéseiben is tovább vitt) mind tanítani való, és szerencsére tanítják is.
..Anélkül, hogy bárki politikai propagandát látna benne.
stubyte 2012 nov. 23. - 11:15:59
(23/36)
Most láttam teljes egészében a filmet. Egy-két részletre még gyermekkoromból emlékeztem, de most így egészében teljesen más értelmet nyert az egész.
Az operatõri munkát nem lehet szavakkal leírni. A hídon átvágtázó lovak, majd a vonat ... na ez az amiért nálam OSCAR-t is érdemelne.
A kõbányás látogatás-jelenet dramaturgiai szempontból szintén kiemelkedõ.
Szomorú, hogy egyesek TSZ-propagandának vélték a végét, én inkább a tanácstalanságot, kiútkeresést, a kínkeservesen megszerzett vagyonról történõ lemondás kényszerét éreztem.
Egyet tudomásul kell venni. 56-ot a vidéki parasztság teljesen másképpen élte át mint a fõváros és más városok lakossága. A szó jó értelmében vett "egyszerû józan paraszti ész" itt is megjelenik a problémák, a konfliktusok rendezésével kapcsolatban.

Dicséret a felújítást végzõknek. Ez olyan alkotás amit feltétlenül meg kell õrizni az utókornak.
10/10
-greghouse- 2012 nov. 23. - 00:31:06 10/10
(22/36)
Ez nem történelemkönyv.
Ez film.
Gondolom, a (lényegesen balosabb) Jancsó-Hernádi féle szimbolizmusnál nem okozott gondot semmi. Sem a csendõrök értelmetlen "jöjjön ide" "menjen oda" kétszavas utasítgatásai, sem mondjuk a Szerelmemem Elektrában az ókori görögök közé derült égbõl leszálló piros helikopter.
2/10
pkarcsi 2012 nov. 22. - 23:54:09 2/10
(21/36)
Üdv mindenkinek!

Hát, sajnálom, de én nem vagyok elragadtatva a filmtõl, õszintén szólva sajnálom az idõt, amit a megnézésével töltöttem. Lehet, hogy technikailag (fényképezés, kameramozgás stb.) a maga idejében egy jól kivitelezett filmnek számított, de több jót nem tudok róla mondani. Elég járatos vagyok a történelemben, különösen sokat tudok a korabeli paraszti világról, sajnos azt kell mondanom, a film hemzseg a hazugságoktól, a jelenetek irreálisak, mesterkéltek.
-A film utolsó harmada tiszta TSz propaganda!
-Az 56-os nemzetõr a templomban akarja kivégezni (vagy ki is végzi?) az embereket!
-A kõbányás jelenet szinte már nevetséges, de inkább gyalázatos, ismerve a recski történetet!
10/10
-greghouse- 2012 nov. 22. - 22:56:41 10/10
(20/36)
Persze, '67-ben készült. Ilyen filmet lehetett csinálni, ez is csoda, hogy átment az aczélos szûrõn. Engem ugyan már itt a Porton sokan lenáciztak is (jogtalanul), és vállalom is azokat az elveket amiket vallok (nem náci elvek), de ez a film akkor is nagyon jó film, ha baloldali. Herbert von Karajan nem lett náci attól mert Hitlernek vezényelt, és Salvador Dali sem kisebb mûvész mert rokonszenvezett a Franco rezsimmel. Leni Riefenstahl dokumentumfilmjei is ma is mérvadóak, még ha õ rendezte is az 1936-os berlini olimpia megnyitóját (és a róla készült filmet). De a Ballada a katonáról is nagyon jó film, szovjet film. Ne keverjük bele a politikát a filmmûvészetbe.
..Kétségtelen, hogy Kósának ezen a filmjén erõsen látszik az akkor elég divatos Jancsó-féle szimbolizmus, a nagytotálok, a kevés beszéd, stb., de saját képi világa van.
..Kár, hogy sehol sem tudták a címét értelemszerûen lefordítani (jó, lehet, hogy van ahol tudták, én nem tudom pontosan), mivel kevés nyelv van ahol a Nap és a nap ugyanaz a hangalakú szó. A Tízezer napot angolra Ten Thosusand Days-ként fordították, ami valóban az egyik értelmezése, de két értelme van. A tízezer (naptári) nap, amit nagyjából átölel a család sorsa, és amit a végén a fiú (Kozák András, R.I.P.) mond a narrációban, hogy "azt hittem, majd tízezer nap ragyogja be a tengert..." (de az messze van, stb.)
..A forradalmat próbálja olyan gyorsan átugrani ahogy csak lehet, és az akkor lehetséges módon mutatja be, nem tehet mást.
..Politika ide vagy oda, ez akkor is jó film. Tanítandó. (Sára Sándornál nem véletlenül köszönnek vissza a képek késõbb.)
10/10
-greghouse- 2012 nov. 22. - 11:42:07 10/10
(19/36)
Szerintem meg minden idõk legjobb magyar filmje. Nagyon tisztességes, és õszinte az ötvenes évekrõl, a forradalomról (1967-ben!), nagyszerû rendezés és alakítás. Nem véletlen kapta Kósa a Cannesi díjat érte. Egyébként is, nem érzem, hogy bármilyen propaganda lenne benne, sõt, azon csodálkozom, hogy ilyen filmet lehetett bemutatni. Nyilván a Cannesi nagydíj után muszáj volt itthon is elismerni. Biztos, hogy simán belefért a "Budapesti 12"-be (minden idõk legjobb 12 magyar filmje, a szakma titkos szavazata alapján), nálam a "Budapesti három"-ba is beleférne.
10/10
adamnagysweetmovie 2012 nov. 22. - 11:34:01 10/10 Előzmény adamnagysweetmovie
(18/36)
ja és az ideológiákból, vakhitekbõl való kijózanodás üzenetét se feledjük.
10/10
adamnagysweetmovie 2010 nov. 13. - 12:39:02 10/10 Előzmény ondok
(17/36)
Propagandaszagú a végleges, átíratott, átvágott verzió, de az eredeti inkább a megbékélés, a kiegyezés szükségszerûségérõl szól (mai napig fájóan aktuálisan).

Az 1965-ben leforgatott film a Huruscsov eltávolítása utáni bizonytalanság miatt megkeményedõ cenzúra „áldozata” lett, Csoórit egy másik írása miatt indexre tették, és a film is így járt // Csak 1967-ben, a cannesi nagydíja után mutatták be Mo-n.

Egy kis adalék:

SPOILER!!!
Az eredeti verzió szerint a a paraszt felakasztja magát, de sikertelenül, így életre ítéltetik. Azonban a cenzúra egy optimistább befejezést írt elõ, melyben a kommunistának állt barát lebeszéli az ögyilkosságról.