Programkereső

Téma: Toszkána

Spoiler
10/10
FElepHánt 2010 jan. 07. - 17:16:44 10/10
(1/1)
Nemcsak zimankós idõben isteni érzés a MU Színház tágas fehérségébe érkezni. Áttört falak, hívogató büfé-pult, Breuer-like karosszékek és az a két, ismerkedésre termett függõfotel... Ráadásul most, a felolvasó-színházi elõzmények után, egy igazi dráma elõadása zajlik itt: a Nagyérdemû párnázik a lépcsõfokokon, ami igencsak növeli a kritikai érzékenységet, hiszen másfél órát kucorogni csak valós élmény esetén élvezet... A Neptun Brigád háziszerzõjének számító Sergi Belbel pompás darabjának elementáris sodrású színre vitele azonban teljesen kioltja tér- és idõ-érzékünket, az álom, a fantázia és a valóság mezs gyéjén cikázó jelenetek percek alatt tökéletesen elvarázsolnak. Baksa Imre rendezése mesterien úsztatja egymásba a képzelt és a megélt történéseket, fogalmunk nincs arról, létezõ avagy álmodott képek villannak elénk.

Egy kanapé, a bárpult, egy kávéházi asztal és 6, azaz Hat járás /!/ képezi a játékteret, a szereplõk /saját/ utcai ruhájukban játszanak, valószínûleg túl sok próbaidõ sem volt, mégis: nincs az a kõszínház, amely teljesebb illúziót tudna kelteni. A terrorista-jelenetben, az utcai ablakon át, vörösen pulzáló féklámpafények fokozzák a rettenetet, a véletlen esemény Cage-i koincidenciájával globálissá tágítva a katasztrófát. A mellékhelyiségben láncfûrész sivít, a bebeli dramaturgia talpköveit képezõ mobilok pszeudozenéje rémít, - viharos tempóban száguld a hihetetlen váltásokkal operáló cselekmény. Az általánosságban szegényesen viszolyogtató szexelés röhögtetõen abszurd akrobatikába gyorsul, dialógok, szópárbajok váltakoznak fürgén az extrém akciókkal. A hitelesség fundámentoma, természetesen, elsõsorban a nagyszerû szereplõ-gárda. Cseh Judit közömbössé álcázott barátnõje, rezonõri bajkeverésen túl, a szex-gimnasztikában többszörösen is kitûnik, csúcsra az álló partner ajkára terpesztõ, cunnilungusba ugrással ér... A schillingi Alulról ibolyát óta lúzer-specialista Huszár Zsolt újabb trófeával gyarapítja a férfiasnak látszó, lelki-labil antihõsökbõl gyarapodó arzenálját, vívódásának stációi dermesztõ következetességgel épülnek belénk. Kövesdi László alakítása még a túlvilágról visszaszólva is növeli a bizonytalanságot, fantasztikus szuggesztivitással jelenítve meg a bravúros színlelés kiismerhetetlen kétarcúságát. Végre méltó szerepben mutathatja meg lehengerlõ sokszínûségét Szabó Márta, aki egyetlen arcrezdûléssel, egyetlen hangsúllyal képes egy szituációt érzékeltetni, aki minden megjelenésében a nagyformátumú színészegyéniség eleven felkiáltójele.

Úgy tûnik, hogy csak Baksa Imre tájékozódik jól a kortárs drámák világában, egyre biztosabb, hogy jobbnál jobb, fontosabbnál fontosabb produkciók születnek a MU Színház- hoz hasonló alternatív játszóhelyeken, melyek a hazai színjátszás jövõjét jelentik.
Válasz