9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 12:02:28 9/10 Előzmény dorombka
(505/3405)
De addig is egy MÁSIK NÉVGENERÁTOR játék:
mindenki írja be a nevét és megkapja a japán "megfelelõjét "

http://rumandmonkey.com/widgets/toys/namegen/969/#.UQ5CdR2CAxB
9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 11:45:07 9/10 Előzmény dorombka
(504/3405)
Bojagi / Furoshiki /

Hangul 보자기 / 보
Hanja 褓
Japán 風呂敷 / ふろしき

Ez egy ázsiai hagyományos négyzet-alakú díszes, színes, hímzett textilbe való csomagolás elnevezése,
amikor speciális csomóval zárják le a batyut.
Természetesen a japánok ezt is mûvészi szintre fejlesztették.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bojagi
http://ko.wikipedia.org/wiki/%EB%B3%B4%EC%9E%90%EA%B8%B0
http://terebess.hu/szorolapok/furoshiki.html
9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 11:19:23 9/10 Előzmény dorombka
(503/3405)
A filmben szerepel egy integetõ macska...számomra elég bizarr volt, ráadásul az aktuális epizód is sokkoló:
Emlékeztetõül
http://www.youtube.com/watch?v=1GYSwiaNz2o

Nemrégiben jártam egy Ázsia boltban, ahol ilyen macska várt...gyanítottam, hogy akkor ez valami szokás arrafelé...
és valóban:

A Maneki Neko (招き猫), a japánok „integetõ macskája”, ma a szerencsehozó szimbólumok egyike .
A mancsával integet, hogy „Kérlek gyere be! Örömmel látunk!”.
(A mancsa azért lefelé áll, mert Ázsiában a Nyugati országokkal ellentétben így szoktak az emberek magukhoz inteni valakit.)
Legendájáról több történet is közszájon forog, amikor is egy élõ macska nagy jót cselekedett gazdájával , aki annak halála után is megemlékezett kedvencérõl.
A hagyományos forma ma már több színben és pózban is megtalálható, színükben is más más pozitívumot ígérve.
http://www.ezoterikus.hu/hir?id=102
http://japanfelderito.hu/10134/
http://www.szaku.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3587&Itemid=196
9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 10:54:49 9/10
(502/3405)
Na megfejtette a család :
tagamocsi
még temetõjük is van....ráadásul Magyarországon is, nevezetesen Dunaszekcsõn.
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20041221/feltamad_a_tamagocsi-temeto

Anno, 1996-ban még a tamagocsi igenis menõ játék volt.
A Tamagotchi たまごっち , egy kézi digitális kisállat , amit Japánban állítottak elõ.
Állandó "gondoskodást" igényelt gazdájától, különben pityergett,végsõ esetben elpusztult.Idõvel mindenképpen.
Ezért kellett a temetõ.
http://japanfelderito.hu/tamagocsi/
http://en.wikipedia.org/wiki/Tamagotchi
9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 10:43:42 9/10
(501/3405)
Az állatok jelképpé is válhatnak...meg manapság kabalafigurává is válhat, például az olimpián.
Most csak az ázsiai vendéglátókat nézve:

Japán
nem tudom volt e kabala figurájuk...pedig az ázsiai országban manapság igencsak dívik a cukiság,
de akkor még valószínûleg nem született meg a Hello Kitty, Moncsicsi és
a tagucsicsi (?)
(ez utóbbi egy etetni való robotlény volt, nem így hívták , de állandó felügyeletigényérõl híresült el )
http://xiaolongimnida.postr.hu/kavaii-egjo-szacsiao-a-cukisag-es-ami-mogotte-van
http://hu.wikipedia.org/wiki/Moncsicsi

Korea
szöuli olimpiára Hodori, a szibériai tigriskölyök invitálta a nézõket.
A kis tigris a koreai nép barátságosságát és vendégszeretetét szimbolizálta.
Nevét a horangi (tigris) és dori (fiúcska) koreai szavakból rakták össze.
A vidám kis jószág a nyakában ötkarikás érmet visel, fején tradicionális koreai tánckalapot hord.
Hyun Kim tervezõ Hosuni néven egy tigrislánykát is teremtett mellé.

Kína
pekingi olimpiát a legnépesebb kabalacsapat, öt szerencsét hozó Fu Wa-baba reklámozta.
Pej Pej (Bei Bei) a kék hal,
Csing Csing (Jing Jing) a fekete panda,
Huan Huan (Huan Huan) a vörösen égõ olimpiai láng lelke,
Jing Jing (Ying Ying) a sárgás színû tibeti antilop és
Ni Ni (Ni Ni) a zöld fecske .
Han Meilin neves kínai képzõmûvész alkotásai voltak.
A mester 1000 próbarajzból választotta ki az öt nyertest, amelyekben öt természeti elem:
a tenger, az erdõ, a tûz, a föld és az égbolt, valamint az öt földrész is testet öltött.
Az angol átiratban nevük elsõ szavának összeolvasásából (Bei-Jing-Huan-Ying-Ni) a "Peking üdvözöl téged" mondat rakható ki.
Színüket az olimpiai ötkarika színvilága határozta meg, s üzleti szempontból is sikeresnek bizonyultak.
http://www.mtva.hu/en/sajto-es-fotoarchivum/1236-olimpia-kis-olimpiai-kabalatoertenet
http://www.evamagazin.hu/psziche_tarsadalom/23294_egy_tucat_kabala.html
9/10
dorombka 2013 febr. 03. - 07:38:32 9/10 Előzmény diane
(500/3405)
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 10:58:30 9/10
(499/3405)
PEM / Peabody Essex Museum / Yu Chun-Kil Galéria

Yu Kil-chun (1856-1914) egy koreai és reformista politikus , diplomata volt.
Edward Sylvester Morse (1838 - 1925) volt amerikai zoológus és orientalista segítségével igyekezett összegyûjteni és rendszerbe szedni a XIX.századi Koreai jellegzetes tárgyait.
http://en.wikipedia.org/wiki/Edward_S._Morse
http://en.wikipedia.org/wiki/Yu_Kil-chun

Ezen az oldalon láthatóak az jellegzetes tárgyak
http://www.pem.org/collections/3-korean_art

És egy szép összeállítás a gyûjteményrõl, képekkel, levelezésekkel,leírásokkal
http://www.pem.org/aux/pdf/exhibitions/yu_kil-chun.pdf
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 08:09:56 9/10
(498/3405)
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 08:09:01 9/10
(497/3405)
És egy kicsit a máról.

A kedves nyárias nevû ,szexisen vidám koreai színésznõ egyben modell is
Junius Ji-hyun 전지현 1981 októberében született, 16 évesen debütált, férjezett (KÉP a tavalyi áprilisi esküvõrõl).
http://en.wikipedia.org/wiki/Jun_Ji-hyun

Elsõsorban komédiákból ismert színésznõ, többek között a minden idõk egyik legnagyobb sikerû ,
2001-es My Sassy Girl-ben játszotta a nõi fõszerepet.
http://en.wikipedia.org/wiki/My_Sassy_Girl

Szexis alkatát még ételreklámokban is felhasználják, hiába az étkezés is egy élvezet.
http://www.youtube.com/watch?v=H7ZikuVM4I0

És mintha nem is õ lenne a visszafogott, gyönyörû esküvõi ruhájában.Hiába egy komoly eseményen õ is megkomolyodik
http://www.youtube.com/watch?v=tlGJqMnPcrc
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 07:31:19 9/10
(496/3405)
Nü-va 女媧 istennõ az archaikus kínai mitológiában.

Az õ nevéhez egyes források szerint az ember megteremtése és az ég kifoltozása köthetõ.
A historizált kínai történelem egyik elsõ uralkodója.
A legendás kultúrhérosz, Fuxi felesége vagy testvére.
A legkorábbi ábrázolásain emberi felsõtesttel, kígyó- vagy sárkányfarokkal ábrázolták.
http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%BC-va

Õ volt aki az összes létezõ dolgot megteremtette, beleértve az embereket is.
Az egyik mítosz szerint földbõl és agyagból gyúrta az embereket.
Ezek elõször formátlan, otromba masszák voltak csupán.
Hogy felgyorsítsa a folyamatot egy kötelet eresztett a híg sárba, és amikor kihúzta és lerázta azt,
egy-egy agyagkupac pottyant le.
Belõlük lettek a szegények és a közemberek, míg azok, akiket még saját kézzel gyúrt a gazdagok és elõkelõk lettek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_mitol%C3%B3gia
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 07:19:20 9/10
(495/3405)
De nem csak a Majomkirály az egyetlen híres állat a mitológiában.

A monda szerint Nu Kwa istennõ*, miután újjáépítette a világegyetemet, megteremtette a négy égtáj õrzõjét.
A „Fekete Teknõs”t helyezte északra és neki adta a tél irányítását.
Keletet a „Kék Sárkány”ra bízta és neki adományozta a hatalmat a tavasz fölött.
A „Fehér Tigris” nyugatra került, megkapva az õsz feletti uralmat,
a „Vörös Madár” pedig a dél õrzését és a nyár igazgatását kapta meg feladatául.
http://japanfelderito.hu/a-negy-szent-allat/

A képen a történet ihletésére készült teáskannák
http://www.chinahexie.org.cn/a/yishupinsheji/yishupin/yejieshengyin/2011/0325/9312.html
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 06:22:12 9/10
(494/3405)
És persze a hétköznapi kerámiák mûvészeit is megihlette a történet.
Íme egy különleges példája...
kiemelt témája a majomkirály arcmaszkja
http://www.taozs.com/bbs/thread-590-1-1.html

Volt még másik,amit szerettem volna bemutatni de most sehol nem találom.
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 06:18:37 9/10
(493/3405)
A Majomkirály története kifejezetten vonzza a világhírû pekingi operát.

A pekingi opera 京剧 a tradicionális kínai színház egyik válfaja,
mely kombinálja a zenét, az éneket, a pantomimmûvészetet, a táncot és az akrobatikát.
A 18. század végén kezdett terjedni, majd a 19. század közepére fejlõdött ki teljesen és vált elismert mûfajjá.
A pekingi opera hagyománya a szereplõket négy szerepkörbe sorolja:
férfi, nõi, festett arcú és komikus.
A gondosan megmunkált és színpompás jelmezeikkel az elõadók jelentik a középpontot a pekingi opera jellemzõen kopár színpadán.
A mûvészek alkalmazzák a beszéd, ének, tánc és harci készségüket, melyek inkább szimbolikusak és szemléletesek, és nem valósághûek.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pekingi_opera

A hagyományos kínai színház egyik irányzata, a pekingi opera valójában sem nem pekingi, sem nem opera.
Ezt a megtévesztõ elnevezést jobb mûfaji meghatározás híján kapta.
Itt is énekes-zenés elõadásról van szó, de az európai értelemben vett operához a kínai színháznak nincs sok köze.
A pekingi opera repertoárja a kínai történelem legnevesebb eseményein, a – népmesékbõl, legendákból és a mitikus hagyományból táplálkozó – irodalmi mûveken, az udvari és a mindennapi életbõl vett történeteken alapul. Az akrobatikus és pantomim elemekben gazdag színdarabok közül a legnépszerûbb a Nyugati utazás címû regénybõl ismert Majomkirály történetét feldolgozó A hármas keresztút és A Majomkirály felforgatja az Ég palotáját.
http://www.konfuciuszintezet.hu/index.php?menu=muveltseg&almenu=2&cikkszam=9
http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/magazin/a_pekingi_opera_nagykovetei

És persze a méltán híres kínai cirkusz mûsorokból sem hiányozhat
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=HTSwkZJP1Xs#!
http://hangi.hu/Fenmo-Tobbezer-eves-tradicio-a-Nagycirkuszban/130/9925/0
9/10
dorombka 2013 febr. 02. - 05:55:32 9/10
(492/3405)
A Majomkirály egzotikus története ma is él.
Rengeteg film, anime, online játék, különféle mûvészeti ágakat ejtett már rabul, se szeri se száma az alkotásoknak.

Válogatás nélkül néhány példa :

Érdekesség, hogy ez a történet ihlette meg az egész világot bejáró (és nálunk is kiadott)
Dragon Ball ドラゴンボール és anime sorozatot.
http://fictionkult.hu/cikk/az-500-eves-majomkiraly-visszater-754
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dragon_Ball
http://dragonball.wikia.com/wiki/Dragon_Ball_(manga)

Bár a hazai bemutatója elégggé felemásra sikeredett
http://animemangapalota.blog.hu/2012/08/20/dragon_ball_z_a_viasat_6-on_szeptembertol
9/10
dorombka 2013 febr. 01. - 19:43:01 9/10
(491/3405)
De Szabó Lõrincet is megihlette a Majomkirály története.

Itt olvasható a verse
http://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_046.html

Itt hallható egy nagyon szép elõadásban
Szabó Lõrinc: Szun Vu Kung lázadása (Pálos György)
http://www.youtube.com/watch?v=iotdLcgbdA4
9/10
dorombka 2013 febr. 01. - 19:33:21 9/10
(490/3405)
Már az elsõ megjelenése is irodalmi értékû, pontosabban az egész Majomkirály történet egy kitalált mese.

Vu Cseng-en 吳承恩 XVI.századi kínai író az igazi szülõapja.Õ személyesítette meg a Nyugati utazás címû mûvében.

Amely tulajdonképpen egy mitológiai tárgyú regény, amely egyike a négy legjelentõsebb klasszikus kínai regényként számon tartott mûveknek.
A Ming-kori regény alaptémája a híres Tang-kori zarándok, Xuanzang indiai utazása,
amely köré a 100 fejezetes regényben buddhista és taoista legenda számtalan története és alakja fonódik.
A népi mitológiai motívumok közül a regényben kiemelt szerepet kap az eget ostromló Sun Wukong,
vagyis a majomkirály története.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_utaz%C3%A1s

Az író is legendás személye volt korának, hiszen akkori Kínában nem volt szokás, hogy valaki elhagyja hazáját, alighanem már életében legendák születtek utazásáról. Kezdetben – valószínûleg szájhagyomány útján terjedõ – történetét utcai mesemondók regélhették, amely az idõk folyamán fokozatosan összetett mesefüzérré állt össze. Történetének elsõ nyomtatásban megjelent formája a 16. századból ismert. Itt a szerzetes mellett már megjelent a majomkirály alakja is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vu_Cseng-en

Magyarul is megjelent
http://moly.hu/konyvek/vu-cseng-en-nyugati-utazas-avagy-a-majomkiraly-tortenete
és online is elérhetõ
http://terebess.hu/keletkultinfo/vu_cseng_en_nyugati_utazas_1.pdf
9/10
dorombka 2013 febr. 01. - 08:43:54 9/10 Előzmény dorombka
(489/3405)
MAJOMKIRÁLY -V Wukong-Monkey King-孙悟空

A Majomkirály a világ teremtésekor egy kõtojásból született.
Kezdetben még teljesen majom formája volt (igaz, kõbõl volt a teste...bár a fájdalmat érezte).
A majom klán királyaként uralkodott és elnevezte magát „szépséges majomkirálynak”.
Nagyon erõs és gyors volt és 72 alakban tudott megjelenni, mint fa, madár, szûnyog, bogár stb.
Egy idõ után azonban rájött, hogy hiába van legyõzhetetlen ereje, mégis csak halandó, ezért útra kelt,
hogy megtalálja a halhatatlanokat.
Szerzett magának megfelelõ fegyvert és öltözéket, majd szövetségbe lépett nagy hatalmú démonkirályokkal.
Hatalmas ereje és különféle cselekedetei hatására a Jáde Császár meghívta a mennyei birodalmába.
Ám mivel nem kapta meg a várt rangot és elismerést megharagudott és bosszút állt.
Szabadon engedte a lovakat, ellopta a Jáde császár borát, felforgatta a palotát,
végül megszerezte az örök élet BARACKját és halhatatlanná vált.

Miután legyõzte a mennyei sereg százezer harcosát, nagy nehezen foglyul ejtették.
Mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült kivégezni, végül egy trükkel Buddha elzárta egy hegy mélyébe,
ahol 500 évet raboskodott.
Öt évszázad elteltével egy buddhista szerzetes, Xuanzang szabadította ki, aki zarándokútra indult Indiába,
hogy visszaszerezzen néhány szutrát.

Dél-Kínában több templomot is építettek a majomkirály tiszteletére.
Képeken gyakran az öröklétet szimbolizáló õszibarackokat szorongató vagy lóra felkapaszkodó majomként ábrázolják.
Rajzfilmekben, filmekben és tv sorozatokban egyaránt feldolgozták már a majomkirály történetét.

http://japanfelderito.hu/a-majomkiraly/
http://en.wikipedia.org/wiki/Sun_Wukong
http://www.internationalhero.co.uk/m/monkey.htm

Na és rengeteg más mûvészeti ág neves képviselõjét is megihlette a Majomkirály története.....
9/10
offtopic
dorombka 2013 febr. 01. - 08:42:43 9/10
(488/3405)
Mik vannak .:-O
diane 2013 febr. 01. - 08:31:57
(487/3405)
9/10
dorombka 2013 febr. 01. - 07:49:15 9/10
(486/3405)
Az elõbbi vers a Si king = Dalok könyve gyûjtemény egyik költeménye volt.
http://terebess.hu/keletkultinfo/siking1.html
http://terebess.hu/keletkultinfo/siking2.html

A Dalok könyve 詩經 a legkorábbi ismert kínai dalgyûjtemény.
305 dalból illetve versbõl áll, a legrégebbi közülük valószínûleg i. e. 1000 körül keletkezhetett.
A gyûjtemény maga az i. e. 3. században már biztosan létezett.
A Dalok könyve a konfucianizmus alapkönyveinek számító „öt klasszikus” egyike, a hagyomány szerint tartalmát Konfuciusz válogatta össze egy nagyobb gyûjteménybõl.
A dalok többféle témakört lefednek a hétköznapi élet tevékenységeitõl a szerelemig, szerzõik is valószínûleg több társadalmi réteghez tartozhattak, az egyszerû parasztoktól a rangos nemesekig.
Helyrajzilag is nagy változatosságot mutat.
A versek többféle verstípust képviselnek (gyászdal, lírai költemény, munkadal, szerelmes vers, óda, gúnyvers stb.)
A 305 versnek egy része népdal, másik része népi tárgyú mûdal, dicsõítõ ének, himnusz, óda, elégia stb.
Valamennyit szertartások alkalmával adták elõ, többnyire kórus énekelhette õket a táncok kíséreteként
A gyûjtemény nagy hatással volt a késõbbi kínai irodalomra és a késõbbi korok kínai költõire.
A gyûjtemény olvasása, ismerete Kínában sokáig alapmûveltségnek számított.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dalok_k%C3%B6nyve
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_k%C3%B6lt%C3%A9szet