Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Tradíció és modernitás - Dél-Korea

Spoiler
hanguktaekwondooo 2013 jan. 07. - 19:51:01
(305/3405)
Így van.

Az Egyház is beindult.
A Vatikáni Rádióban bizakodóan nyilatkozott egy tiszteletreméltó szélmalomharcos, aki társaival együtt nem kevesebbet, mint Észak -Korea evangelizációját tûzte ki célul maga elé.
Az már csak szerény ráadás, hogy egyesíteni is akarnak.

Szívbõl -és nem alantas érdekbõl- imádkozó ember nem öl.

A Fény mindig egy picivel elõrébbj ár, mint az Árnyék.


A Vatikáni Rádió riportjának zanzája

Észak-Korea evangelizálására törekszik az Egyház

A koreai egyház egyik legfontosabb küldetése Észak- és Dél-Korea egyesítése – e küldetést egy erre a célra létrehozott kiengesztelõdési bizottság révén végzi. A katolikusok törekvésérõl Timoteo Lee-Eun-Hyung nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak

„Ha nincs hazám, nem létezem” – ezt a mondatot vésték arra a márványtömbre, amely a két Korea között áll, és amelyet a világ minden részérõl érkezõ turisták megtekintenek. Így közelrõl megérinthetik, kézzel foghatják a megosztott nép évtizedek óta tartó drámáját. A koreaiak számára az emlékmû nyílt sebet jelképez, amely halálról és kétségbeesésrõl szól. A márványtömb azon a 900 négyzet kilométernyi demilitarizált területen helyezkedik el, amely kettéválasztja Észak- és Dél-Koreát.

A koreai egyház egyik legfontosabb küldetése a két országrész egyesítése. Feladatát egy erre a célra létrehozott kiengesztelõdési bizottság révén végzi. Davide Dionisi, a Vatikáni Rádió helyszínen tartózkodó munkatársa interjút készített Timoteo Lee-Eun-Hyung atyával, aki a térséghez legközelebb esõ egyházmegye bizottságának tagja.

„Bizottságunknak több célkitûzése van, amelyek között a legfontosabb Észak-Korea evangelizálása, mivel az országban nincs vallásszabadság. Arra törekszünk, hogy legalább kicseréljük a két országrész híreit, hogy osztozhassunk érzelmeinkben. Továbbá segítséget nyújtunk az északi menekülteknek, akik rettenetes állapotban érkeznek hozzánk. Támogatjuk õket, hogy letelepedhessenek Dél-Koreában” – nyilatkozta a koreai lelkipásztor.

„Legfontosabb terveink közé tartozik az 'imádkozzunk együtt' kezdeményezés. A demilitarizált övezet közelében lévõ templomokban minden szerdán az északiakért imádkozunk” – ismertette Timoteo Lee-Eun-Hyung, hangsúlyozva, hogy a katolikusok számára a legfontosabb Észak-Korea evangelizálása és a két ország egyesítése.
Válasz
hanguktaekwondooo 2013 jan. 07. - 19:39:39 Előzmény dorombka
(304/3405)
Tüzes keszongi ginzeng -sugárzó koreikum.

Japán a Marianna -árokba hasad, Koreában nemzeti (ön)tudathasadás
-a materializmusból Észak fogja õket kirángatni.

Ott nincs libalédi, madonna se érkezett meg, erkölcsileg a néplélek a mi hatvanas éveinkben araszol.
Bár már diszkréten befigyel némi eurodiszkó.

Egyesítés után, hosszútávon Észak móresre tanítja Délt -egyre kevesebb lesz a szeppuku.

Egyelõre fél elem. Az aksi meg majd kiveri a szemüket.
Cak nem látják az árcédulától.

Die Hard
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 07. - 16:46:49 9/10
(303/3405)
.
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 07. - 07:15:24 9/10
(302/3405)
Van ahol a szomszéd miatt mindig készenlétben kell lenni.
Pedig egy testvértõl nem ezt várnánk.
Káin és Ábel szindroma.

<<A sorkatonai szolgálat Dél-Koreában minden egészséges 18 és 30 év (koreai életkorszámítás szerint 19-31) közötti, egészséges férfinak kötelezõ. 2011-ben a bevonulási korhatárt 35-re (koreai életkor szerint 36-ra) emelték, pont azért, hogy ne lehessen könnyen kijátszani.>>

De azért kijátsszák...addig nincs baj, amíg ezt következmények nélkül lehet.

A szokásos érdekességeket felvonultató cikket Xiaolongimnida tegnapi postjában olvashatjátok ...
Katonavilág Koreában
http://xiaolongimnida.postr.hu/katonavilag-koreaban
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 07. - 06:52:42 9/10
(301/3405)
A cimbalom köti össze Kínát Magyarországgal= Liu Yuening 刘月宁
http://hungarian.cri.cn/1061/2012/11/09/141s153391.htm

Liu Yuening cimbalom – kínaiul „yangqin" – szakon végzett 1987-ben a pekingi Központi Zeneakadémián.
Még zenei középiskolás korában 1978-ban szerepelt az „Õszi bimbók" címû dokumentumfilmben, az ott látható szólóelõadása révén vált ismertté országszerte.
2004-ben oktatóként vendégelõadó volt a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen,
ahol doktori diplomáját szerzett 2008-ban .
Hazatérve, 2008-ban megalapította Kína elsõ yangqin együttesét, a Jázmint.
A zenekar tagjai elkötelezett hívei a kínai klasszikus zene újraértelmezésében
Jelenleg a Központi Zeneakadémia Zenei Konfuciusz Intézetének vezetõje és professzora

A vele készült riport szövege
http://hungarian.cri.cn/283/2012/12/21/161s154754.htm

Egy szép elõadás tõle Indiában, a Nyugat-Bengáli Kolkatában (Calkutta)2009.-ben
http://www.youtube.com/watch?v=9BMfA-Z72ws
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 06. - 20:20:51 9/10
(300/3405)
És ez a világ:
<<Belsõ-Mongólia Autonóm Tartomány Csifeng (Ulaanhad) városa >>

A mellékelt térkép :Chifeng (piros) Belsõ-Mongólia (narancssárga) és Kína
http://en.wikipedia.org/wiki/Chifeng

és a kis térkép egy túrajavaslat a környéken
http://www.travelchinaguide.com/cityguides/inner_mongolia/chifeng/

És a közelben látható Hebei, ami nekem ismerõs , erre menekült Tokmán a dadával a Silla sorozatban a Taklamakán sivatag felé.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hebei
http://hu.wikipedia.org/wiki/Taklamak%C3%A1n
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 06. - 20:13:18 9/10 Előzmény hanguktaekwondooo
(299/3405)
<<A kutatók szerint a szobor vagy egy varázslót vagy a törzs egyik vezetõjét ábrázolhatta>>

Eléggé átszellemült hangulatban örökítették meg a nagy tudású mongol fõembert, amint épp rácsodálkozott a világra
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 06. - 19:50:14 9/10
(298/3405)
A mellékelt képen mellékeltem egy kis térképet, pirossal jelölve Keszongot.
Elég tüzes helyszín egy régészeti kutatáshoz.

<<A Koreai-félsziget közepén, a modern, majdnem 400 ezer lakosú Keszong város közelében található feltárási helyszín manapság arról nevezetes>>

És nem a ginzengre gondoltam
Válasz
9/10
dorombka 2013 jan. 06. - 19:39:18 9/10 Előzmény hanguktaekwondooo
(297/3405)
<<a koreaiak a szkíta-hun eredetû Kogurjo-dinasztia utódainak számítanak, akik örökségét a középkori Korjeo-dinasztia vitte tovább. >>

Mégis rokonok lennénk ? Hun igaz hun nem.

Dr. Obrusánszky Borbála mindenesetre oknyomoz
Válasz
hanguktaekwondooo 2013 jan. 06. - 15:57:57
(296/3405)
/folyt./

A Kínai Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetében sikerült 65 darabból összerakni egy 5300 éves szobor darabjait, mely egy ásatás révén került elõ.
A páratlan kincsre Belsõ-Mongólia Autonóm Tartomány Csifeng (Ulaanhad) városa mellett bukkantak rá. Az ásatási munkálatok már májusban megkezdõdtek, a szobor darabjaira június 30-án leltek. Liu Guohsziang, a belsõ-mongol régészeti expedíció vezetõje elmondta, hogy a rekonstruált darab 55 cm magas volt, az embernek nagy szemei és orra volt, arca pedig nagy érzelemtõl tett tanúbizonyságot.
A kutatók szerint a szobor vagy egy varázslót vagy a törzs egyik vezetõjét ábrázolhatta, aki az úgynevezett Hongsan-kultúra (Kr. e. 4700-2900) idején magas rangot viselt.

A fenti neolit kultúrát elsõ lelõhelyérõl, a belsõ-mongol Vörös-hegyrõl nevezték el, ez volt az eredeti neve a mai Csifeng városnak. Az 1930-as években japán régészek tárták el elõször ezeket az õsi emlékeket.
A szakemberek úgy értesültek, hogy ez volt az elsõ terület a mai Kína területén, ahol már öntöttek fémet, elsõsorban bronzot. Ez a megállapítás egybevág a külföldi kutatók véleményével: északról, a szkíta-hun népek felõl terjedt el ez a technikai újítás a kínai területek felé.
A Hongsan-kultúrában fejlett vallási élet folyt, egy kurgán jellegû sírban a mai Hebei tartomány Sicsiapej városban egy istennõ imádatára utaló jeleket találtak és úgy tûnik, hogy már ebben a korban tisztelettel adóztak az õsök szellemének is.
Ezen kívül a sárkányok, ezek a mesés lények szerepeltek a társadalmat vezetõk jadébõl csiszolt hatalmi jelképein.

A Hongsan-kultúrát a sztyeppei népek õseinek tekintik. A kutatók szerint az úgynevezett „altáji” nyelvcsalád tagjait rejtheti ez a korai sír. Hozzájuk tartozónak vélik a törököket és a mongolokat, illetve a mandzsukat, a fenti népek nyelvészei viszont a hunokat tartják elõdeiknek.
Az altáji családba tartozni vágyó koreaiak pedig úgy vélik, hogy elõdeik Belsõ-Mongólia keleti felébõl vándoroltak folyamatosan keletre, majd a Koreai-félszigeten telepedtek meg.
Nagyon különös, hogy akkoriban nemcsak mongoloid vonásúak, hanem europidok is éltek a területen.
Válasz