Olyan megnyugtató ezt hallgatni...



http://www.youtube.com/watch?v=o_X9yyujQhg&feature=related

Nagyon jó dokumentumfilm, a végén "Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország" nagyon megható volt. Szerintem minden igaz, hazaszeretõ magyar embernek 'kinyílik a bicska a zsebében', ha ezt a szót meghallja, hogy "Trianon".

"Most vegyük szemügyre Hazánk fekvését tisztán földrajzi szempontok szerint, mely a trianoni országcsonkítás dacára a Kárpát-medence egészét jelenti ma is.
"Az ezeréves Magyar-Birodalom elõbb-utóbb helyre fog állni, mert ezt a földrajz kérlelhetetlen törvényei követelik." (Cholnoky Jenõ)
A Horthy-korszak egyik legkiemelkedõbb földrajztudósa, Cholnoky Jenõ "Magyarország földrajza" címû alapos munkájában a 7. oldalon így fogalmaz: "A magyarokat olyan helyre vetette a sors, ahol mindent megtalálnak, ami a nemzet fennmaradására, fejlõdésére és a legmagasabb mûveltség és jólét elérésére szükséges..... Ha Britanniát elzárnánk a külvilágtól, bizony éhen veszne és népe lecsökkenne két-három millióra, viszont hazánk, a külföldtõl teljesen elzárva is, képes volna 20-30 millió ember életét fenntartani."
A földrajztudós minden szavával egyetértek egy dolog kivételével, hogy tudni illik eleinket nem a sors vetette erre a vidékre, hanem esetükben tudatos és alaposan elõkészített visszatelepülésrõl volt szó az elõttük is már rokon népek által lakott Kárpáti Õshazába. Cholnoky ezen gondolataival a történelmi Magyarország szubkontinens-jellegét hangsúlyozza. A Kárpát-medence élesen körülhatárolt, önálló és zárt földrajzi egység, mely a maga nemében tényleg egyedülálló. Kicsiben szinte mindennel rendelkezik, amivel egy sokszínû kontinens nagyban:

A perszonálúnióban közösen kormányzott Horvátországnak köszönhetõen, ahol Fiuméban magyarok által kiépített hadi kikötõnk is volt, tengerparttal, tengeri kijárattal rendelkeztünk. Az építõ- és tûzifát magából ontó erdõkben gazdag lánchegység, a Kárpátok szinte egésze is a miénk volt. A Dunántúli-középhegység és a Mecsek, a csonka ország észak-keleti része (Északi-középhegység), a Felvidék, ezen belül is különösen a Szepes-Gömöri-érchegység és Erdélyben a Gyalui- és a Radnai-havasok és az Erdélyi-medence alacsonyabb hegységei képében az egész Európán végighúzódó Variszkuszi-hegység röghegységrendszere is bõségesen jelen van itt, melyek ellátják/ellátták Magyarországot sóval, ásványokkal, nemesfémekkel, drágakövekkel és fosszilis fûtõanyaggal (fekete-, barnaszén).
A történelmi Magyarország területének közel egyharmadát a hajdani tengermeder (Pannon-tenger) helyén magas aranykoronaértékû, tengeri üledékbõl képzõdött talajjal rendelkezõ, termékeny síkságok, a Kis- és Nagyalföld tengersík rónaságai alkotják. E síkságok, kiváltképpen a Hortobágy vidéke mai jellegében már a kelet-európai sztyeppeövezet legnyugatibb nyúlványának számít annak ellenére, hogy nem szerves része az óriási kelet-európai táblának. Tudnunk kell azonban, Árpád nagykirály idejében a Nagyalföldet még bölénycsordákban gazdag tölgyerdõk, és a folyók és a mainál jóval kiterjedtebb ingoványok, szittyós vidékek közelében mocsári tölgyesek és egyéb ártéri fafajták erdei fedték.

Vízrajzi szempontból szintén sokszínû mikrokozmosz Hazánk.
A magyarországi vízrajz rendkívüli változatosságot és gazdagságot mutat. A Duna kivételével minden folyónk, folyamunk a medencén belül ered, és azon belül torkollik más vizekbe. A Dráva, a Száva és a Mura forrásvidékei ugyan a Keleti-Alpoknak Ausztriában ill. Szlovéniában fekvõ területein találhatóak, azonban az Alpoknak a Kárpát-medence felé nyitott völgyei és nyúlványai szerves részét képezik a medencének, annak nyugati peremvidékét alkotják. Ezeket a területeket Turul-házi királyaink alatt vesztettük el. Eredetileg azonban részei voltak a nyugati gyepünek.
Ez a rendkívüli vízbõség azt eredményezi, hogy Magyarország rendelkezik Európában a legnagyobb édesvízkészlettel, mely akár 200 millió ember mindennapi ivóvízszükségletét is hosszú távon biztosítani tudná. A kõolaj-földgázkorszak múltával a föld klímája radikális romlásának következtében a vízhiánnyal küzdõ, kiszáradt területek drasztikus növekedése miatt az egyes országok édesvízkészletének mértéke fogja megszabni azok gazdagságát, jólétének alapjait, a szerves élet alapfeltételét. Hazánk tehát vízügyi szempontból is egy gazdag, egyedülálló önellátó rendszer. Az amúgy is változatos képet csak tovább árnyalják természetes eredetû nagy tavaink, kiváltképpen a Balaton istenáldotta vidéke és a termálvizekben való páratlanul értékes vízvagyonunk.

"Európát szerkezetileg három részre lehet bontani: 1. kelet-európai tábla, 2. déleurópai, fiatalon gyûrt hegyláncok vidéke, 3. Északnyugat-Európa ókori hegységeinek romvidéke.... Hazánk a három különbözõ fölépítésû terület összeszögellésében fekszik." (Cholnoky Jenõ)

A Kárpát-medence gyújtóponti, centrális helyzete mind embertanilag, mind kulturálisan és vallásilag is, különös tekintettel a zsidókereszténység különbözõ felekezeteinek (római katolikus, görög katolikus, bizánci-görögkeleti-pravoszláv-orthodox és protestáns) jelenlétére is kifejezésre jut e földrajzilag behatárolható területen.
Nagyon érzékletes és tömör az a megfogalmazás, mely a Gondolat Kiadó által 1986-ban kiadott "Egy ezredév" címû könyvben éghajlati szempontból vizsgálja e témát az 56. oldalon: "A történeti Magyarország sokféle gazdasági lehetõséget nyújtó, változatos kisvilág volt, melyen belül Európa három nagy tájegysége, az erdõket és gabonát nevelõ atlanti, a szõlõt, diót, gesztenyét, fügét érlelõ mediterrán, és a csordákat fûvel etetõ kontinentális zónák találkoznak és egymásba fonódnak. A magyar nép és vele együtt a Kárpát-medencében élõ népek – mindegyik a maga adottsága szerint – jól kihasználták ezt a sokféleséget."
Hogy Hazánkat kivételes, köldökszerû jelleggel áldotta meg a Teremtõ, hogy a földi életteret jellemzõ jellegzetességek sokrétû színskálája különleges intenzitással sûrûsödik össze országunk területén, a XX. század kiemelkedõ magyar gondolkodójának, Hamvas Bélának is feltûnt, és az itt találkozó különbözõ jellegzetességeket õ az egyes országrészek, tájegységek embert alakító, lelki és jellembeli karaktereinek jellemzéseként öt géniusznak nevezte el: "Az öt géniusz ereje a derûs életeszmény (dél), a kultiváltság és a szociális egyensúly (nyugat), a természetközelség és érzékenység (észak), a szabadságvágy (kelet) és a szövevényes gazdagság (Erdély).... Magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni..... Európában a népeknek két vagy három alakzatot kell összekapcsolniuk, egyedül a magyar nép az, amelynek öt archetipikus eleme van." (Hamvas Béla: Az öt géniusz)

Eleink éleslátását, a különbözõ nevek alatt õsidõk óta a Kárpát-medencét benépesítõ, ragozó nyelveket beszélõ turáni-szkíta népek bölcsességét bizonyítja az a vitathatatlan történelmi tény, hogy kezdettõl fogva felismerték az általuk birtokolt földterület kivételes, Istentõl megszentelt, egyedi jellegét, és a szigetszerû földrajzi fekvést, a jól védhetõ természetes határok biztosította adottságokat igyekeztek minden idõben kiaknázni. Ezt a törekvést, mely a magyarság tudatába ivódott, gyepüszellemnek nevezném, mely a kívülrõl behatolni kívánó, ellenséges hadakat a fizikai síkon az országot körülölelõ hegykoszorú hágóinak, járható útjainak gyepüakadályokkal való eltorlaszolásával és e pontok fegyveres felügyeletével igyekezett távoltartani, szellemi síkon pedig a hagyományokhoz való makacs ragaszkodással és az idegen kulturális hatások asszimilálásával védte ki önazonosságunk megtartása érdekében a külsõ behatolást."

megnéztem ... hát nem tudom ... nem vagyok egy forradalmár, de ez után a film után biztosan fellázithattak volna annyira, h elmenjek tüntetni bárhová Trianon miatt ...

itt ott egy kicsit demagóg, de okés a film ... és a dolgok, amiket mondanak benne, agyam megállt tõlük ...

ez az, ami harangokkal kezdõdik? és vers is van az elején?
mert az nagyon jó.