Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Utazás a Marsra

Spoiler
tiborz007 2009 febr. 22. - 21:15:56
(6/26)
Az elsõ ûrhajó akkor még kidobott pénznek tûnt,de ebbõl fejlõdtek ki a mûholdak, gps stb. Még nem tudjuk mi haszna lesz a személyes marsutazásnak. Egy ember egyetlen pillantása mozdulata sokszor többet ér bármilyen automatánál. Az ember érzékeit, intuícióit tökéletesen soha nem lehet pótolni. Egyébként az ûrkutatásban kidolgozott anyagok, technikák sorra beépülnek a mindennapi életbe. Azon is elgondolkodtam, ha elég sokáig fennmarad az emberiség, szerintem a földbõl is ûrhajót tudnak majd csinálni egy mesterséges nappal
és irány a csillagok.
Most olvastam hogy minden liter vízben 0.18 cm3 deutérium van amibõl annyi energiát lehet elõállítani, mint 300 liter benzinbõl, ha megoldják D-D fúziót, szinte korlátlan mennyiségü energia áll majd rendelkezésre.
Válasz
7szünyü 2008 szept. 01. - 10:56:37 Előzmény kekfog
(5/26)
Végigolvastam a hozzászólásokat. Egy-két kiegészítést tennék még:
::Starship1:
"kiváló módon képesek vagyunk egymást gyilkolni. [...] Eleink [...] a feudális abszolutisztikus Európából kivándoroltak az Újvilágba. És ott persze egy teljesen új társadalmat építettek" - ami sokkal barbárabb és kegyetlenebb volt a feudális Európánál (ld. rabszolgaság, õslakosok genocídiuma, stb.) - "amely szédületes fejlõdésével messze lekörözte az õshazát." Persze csak jóval késõbb, nagyjából a XIX-XX századra szert tettek némi elõnyre, amíg a japánok le nem törték a szarvukat. Azóta stagnálnak és vergõdnek a saját csodás társadalmukban. (>>A kicsi, primitív törzsek összeolvadnak és nagy, erõs, primitív törzsekké válnak, sokkal kifinomultabb fegyverekkel.<< T. Pratchett).
"Mert a tõke csak oda és annyit fektet be, ahol azonnal extra hasznot remél." Ha ez igaz lenne, ma nem létezne számítástechnika pl. Legalábbis nem ilyen szinten.
::sz_paul:
"A tudományos kíváncsiságot az automata ûreszközök is ki tudják elégíteni." Sajnos nem. Tudod mi az, amivel a gépek nem rendelkeznek? A kíváncsiság. (Pl. És persze nem fog kielégülni sem.) "Lehetségesnek látom, hogy a gépek az embernél mindenben tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkeznek, akár néhány 100 éven belül." Bizonyítható, hogy ez nem lehetséges (jelenlegi eszközeinkkel még nagyon sokáig.)
"Miért kellene dollár vagy pláne euró milliárdokat [...] feláldozni néhány talicska kõdarabért, homokért?" Mennyibe is kerül egyetlen egy darab lopakodó? 1.5 milliárd körül? Hogy a felépített házakból (meg a benne élõ emberekbõl) néhány talicska kõdarab meg homok maradjon? (Vajon mennyi lehet egy kereskedelmi tévéadó éves költségvetése?)
"Esetleg egy ottani egyszerû baci is kiírthatna bennünket." Ez roppant valószínûtlen.
::kekfog:
"az ûrkutatás a holdraszállást követõen egyre jobban veszítette el az emberek iránta való érdeklõdését, egy ilyen jellegû küldetéssel meg visszaszereznék azt is." Kötve hiszem, hacsak nem Gyõzike lesz az elsõ, aki a Marsra lép. ;-)
---
Pillanatnyilag a világûrbe irányuló diaszpóránk egyetlen lehetséges útjának azt látom, ha valahogy sikerülne magunkat "számítógépesíteni", vagyis a romlandó emberi testet teljes egészében gépekkel helyettesíteni, az emberi személyiséget/tudatot pedig "áttölteni" egy ilyen gazdatestbe. Ehhez a számítástechnika még nagyon messze van. (Nem a géptest a probléma, hanem a tudat leképezése.) Hacsak a kvantummechanikusok/húrelméletesek elõ nem állnak idõközben valami teleportféleséggel (?). Egy biztos. Ha nem próbálkozunk, biztos, hogy nem jutunk sehova.
---
Amúgy szerintem nem sokat ér ez az egész polémia, nézzük meg a filmet és élvezzük. Ha lehet.
Válasz
kekfog 2008 máj. 04. - 18:35:10
(4/26)
Tisztelt Mindenki!

"Miért ez a nagy lekesedés? A tudományos kíváncsiságot az automata ûreszközök is ki tudják elégíteni."

Ezzel a kijelentéseddel csak részben értek egyet: a sorozat elsõ részében el is hangzott, hogy az asztronauták nagyobb valószínûséggel találnak életet, mint a robotok. Másrészt pedig ez az egész egy nagy technikai kihívás, fejlõdés.
Már nem emlékszem, hol olvastam, de az ûrkutatás a holdraszállást követõen egyre jobban veszítette el az emberek iránta való érdeklõdését, egy ilyen jellegû küldetéssel meg visszaszereznék azt is. Ezt pedig nagyon fontos, mert az érdeklõdés=támogatás.

"Miért kellene dollár vagy pláne euró milliárdokat és (különben válogatottan kiváló emberek életét esetleg) feláldozni néhány talicska kõdarabért, homokért?"

Drága mulatság az ûrkutatás, ez tény, de láthatjuk ennek még hasznát, ha még jelenleg ezt el sem tudjuk képzelni, hogy milyen formában is. Különben meg sokkal jobb, ha erre költik a pénzt, mint háborúra.
Az emberek pedig maguktól jelenkeznek erre a küldetésre, nem kényszeríti rá õket senki. Abban pedig teljessen biztos vagyok, hogy az ûrkutatás szervezetei: NASA, ESA, RKA mindent elkövet azért, hogy az asztronautái épségben visszajöjjenek. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de én szívessen lennék az egyik asztronauta, ha lenne rá lehetõségem.


"A Marson, 1 higanymilliméteres légnyomáson, ahol a víz 2 Celsius fokon felforr, miféle élet lehetne? Mibe kerülne ott az élet fenntartása? (A Szahara közepe vagy az Antarktisz messze barátságosabb hely.)"

Valószínûleg értelmes élet nincs a Marson, azt hiszem ezt nyugodtan kijelenthetem. Baktériumok, egysejtûek viszont elõfordúlhatnak. Naponta fedeznek fel a tudósok itt a Földön is újabbnál újabb, kezdetleges élõlényeket, olyan helyeken, ahol eddig nem is gondolták a mostoha körülmények miatt.

Nagyon kiváncsi vagyok az egész ûrkutatást illetõen, hogy mit hoz a jövõ.:)
Válasz
sz_paul 2008 ápr. 29. - 14:57:14 Előzmény starship1
(3/26)
Tisztelt Hozzászólók!

Miért ez a nagy lekesedés? A tudományos kíváncsiságot az automata ûreszközök is ki tudják elégíteni. (Lehetségesnek látom, hogy a gépek az embernél mindenben tökéletesebb tulajdonságokkal rendelkeznek, akár néhány 100 éven belül.)

Miért kellene dollár vagy pláne euró milliárdokat és (különben válogatottan kiváló emberek életét esetleg) feláldozni néhány talicska kõdarabért, homokért?

A Marson, 1 higanymilliméteres légnyomáson, ahol a víz 2 Celsius fokon felforr, miféle élet lehetne? Mibe kerülne ott az élet fenntartása? (A Szahara közepe vagy az Antarktisz messze barátságosabb hely.)

Egyébiránt tegyük fel, hogy jövõben tudományos felfedezésekkel valahogyan sikerülne kicselezni (megkerülni) azt a kellemetlen tényt, hogy a fénysebesség egyben határsebesség is. Mondjuk, találnánk egy másik lakható bolygót. Annak bizonyára lakói is lennének, akik nem biztos, hogy virágesõvel fogadnák az odaköltözni kívánó emberiséget. (Esetleg egy ottani egyszerû baci is kiírthatna bennünket.) Szerintem a világûr megismerésének maga az ismeretszerzés lehet a célja, az áttelepülés nem.

"Ahol nincs, ne keress!" mondja a közmondás. Az élet ismerten legbonyolultabb formáiért nem kell elutazni sehová.

Különben szerény véleményem szerint az egyre fejlettebb ûrtávcsövek készítése vezethet a legérdekesebb felfedezésekhez. Reménykedjünk benne, hogy a fizikusok felfedeznek még az ûrkutatás szempontjából érdekes dolgokat!
Válasz
starship1 2008 ápr. 27. - 21:06:25
(2/26)
Kedves Mindenki!
kiváló módon képesek vagyunk egymást gyilkolni. És tökélyre fejlesztettük a haszonelvûség globális uralmát. Mit akarok ezzel mondani? Eleink, ha tele volt a hócipõjük a feudális abszolutisztikus Európából, hát kivándoroltak az Újvilágba. És ott persze egy teljesen új társadalmat építettek, amely szédületes fejlõdésével messze lekörözte az õshazát. Mert nemcsak járvány, háború, aszteroid vethet véget az emberiségnek, de a helytelen tásadalmi berendezkedés is. A fizikusok többsége egyet ért zzal, hogy az emberiségnek ki kellene rajzania a kozmoszba. Csak hát van egy ici-pici probléma: ez a hagyományos kémiai hajtómûvekkel elérhetetlen ábránd. Úgy cammogunk, mint a kétsorevezõs gályák. Hol vannak még a gyors gallionok?! Néhány éve, amikor gyakorlati ûrkutatással kezdtem dolgozni, rájöttem arra, hogy az agyondicsért ûrtechnika bizony egyáltalán nem a mûszaki színvonal csúcsa.Sokszor egy amúgy haszontalan vadászrepülõ, vagy egy közforgalmú repülõgép több csúcstechnológiás mûszaki megoldást tartalmaz, mint az ISS. Miért? Mert a tõke csak oda és annyit fektet be, ahol azonnal extra hasznot remél.Hosszú távú ûrutazásba egyelõre nem. Most azon dolgozunk, hogy forradalmi áttörést érjünk el az ûrbéli meghajtások terén. Létezik két rendkívül igéretes technológia: az egyik a még az 1970-es években kidolgozott ion hajtómû, a másik egy mágneses inerciális meghajtás. Az elõbbi már nagyon fejlett állapotban van, hamarosan a bolygóközi repülésben felváltja a rakétahajtómûvet (talán még a tervezett Mars-utazás elõtt), az utóbbi akár csillagközi repüléseket is elérhetõvé tesz, de egy mûködõképes hajtómûhöz még legalább tízévi fejlesztõmunka kell. Mindenesetre addig is álmodozunk.
Magyar László
Válasz
enczil 2008 ápr. 27. - 15:14:23
(1/26)
Kedves Mindenki!

Néhány éve egy tudományos ismeretterjesztõ filmben hallottam elõször arról, hogy bár az elsõ emberes Mars-expedícióra is csak évtizedek múlva kerülhet sor, immár évtizedes múltja van a Mars légkörének élhetõvé alakítására irányuló kutatásoknak is. A téma a hétköznapi emberek számára még igen bizarrnak tûnik, leginkább talán azért, mert korunk technológiai fejlettségi szintjén ez a projekt akár ezer évig is eltarthat és a ma élõk gondolkodásában az emberi élet rövidségéhez mérten ez a távlat jószerivel felfoghatatlan.

Számos elképzelés megszületése bizonyítja, mennyire komolyan foglalkoznak a témával. Miután néhány éve egy kisbolygó csillagászati léptékben veszedelmes közelségben keresztezte a Föld pályáját (tudomásom szerint csupán néhány órával „késtük le” a találkozót), a kutatások célja az: találjanak gyorsabb, néhány száz év alatt megvalósítható megoldást, hogy mielõbb emberi kolóniát hozhassanak létre, mivel ezzel biztosítható lenne az emberiség számára az újrakezdés lehetõsége egy, a Földi életet elpusztító kozmikus katasztrófa esetén. (Mennyivel felelõsségteljesebb ez a kutatói gondolkodás, mint ahogy általában a politikusok gondolkodnak.)

A mûsorajánló szerint a most vetítésre kerülõ ismeretterjesztõ sorozat a kitûzött távlati cél felé vezetõ út talán legfontosabb mérföldkövének elérésével, az elsõ emberes Mars-utazással, illetve annak megvalósításával, a megoldandó számos problémával fog foglalkozni. Ha mindezeken sikerülne 20-25 éven belül felülkerekedni, talán én is még láthatom és megünnepelhetem majd az emberiség újabb nagy ugrását. Nagyon drukkolok ... mindannyiunknak.

Minden kedves nézõnek és e sorok olvasóinak jó szórakozást kívánok.
Üdvözlettel: Enczi László
Válasz