Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Utolsó estém a földön

Spoiler
1/10
rumci 2016 dec. 14. - 00:00:28 1/10
(2/2)
Sok mindent láttam színpadon, lényegében mindenféle mûfajra nyitott és kíváncsi vagyok, a kõszínházi mellett az alternatív szcéna elõadásait is rendszeresen látogatom, de ilyen szintû borzalmat azt hiszem, színpadon nem láttam. Lehet persze, hogy csak én vénülök, és „a mai fiatalok” bulizós szubkultúrája idegen tõlem végletesen (amikor én voltam „mai fiatal” akkor is távol állt tõlem a bulizás). Mindent egybevetve összeszorított foggal is csak nagy nehezen bírtam ki, hogy ne álljak fel a székembõl, és artikulálatlan üvöltés közepette ne távozzak a nézõtérrõl.

Ha úgy nézzük, hogy a mûvészet lényege a hatáskeltés, akkor az kétségtelenül megvolt. De hát ha a hatáskeltés ilyen, akkor az az útonálló, aki a sötét utcán éjszaka leütne, majd kirabolna, az lenne a legnagyobb mûvészek egyike. Szóval minden nyitottságom ellenére azt, hogy a pofámba fosnak, nem tudom mûvészetnek tekinteni.
Válasz
füsti 2016 júl. 20. - 23:49:22
(1/2)
Tényleg valami förtelem.
Vernazza hozzászólása. Az elsõ mondata olcsó szellemeskedés, az utolsó meg magyarul értelmetlen.
Senki se dõljön be a hozzászólónak. Nem gondolnám, hogy jelentõs mû született, de érdekes elõadás, figyelemre méltó színészi játékkal. Az egész csapat jó, és a kezdõ színészek/hallgatók egyenként is jobbak a színházi átlagnál. A lányok, fiúk (nõk, férfiak) láthatóan jól érzik magukat a darabban, és örömmel mutatják meg, mit tudnak. Sokat.
Aki megnézi, olyan darabot láthat, amely megválaszolatlan és megválaszolhatatlan kérdéseivel elég sokáig piszkálja a nézõt.
(A kikacsintásra való megjegyzést pedig értelmetlennek tartom. Abban a kis térben óhatatlan a szemkontaktus az egy-két méterre játszó színészekkel. A színész a nézõ szemébe néz, nem a rokonéba. Nekem például egyikük sem rokonom, ismerõsöm, de többüktõl kaptam megvetõ vagy meleg, biztató pillantást.)
Válasz