7/10
affarefatto 2010 máj. 30. - 07:09:00 7/10
(3/3)
A kedves szerkesztõ figyelmébe ajánlanám, hogy ez nem horror. És nem is thriller. Ez egy dráma, mégha a téma ijesztõ és visszataszító is.
Egyébként nekem is némi hiányérzetem volt, ahogy vége lett a filmnek. Érdekes, hogy a nem túl mozgalmas cselekmény ellenére végig le tudott kötni, és egy percig nem unatkoztam közben. Természetesen feliratosan néztem, nagyon eredeti és hangulatos a gael nyelvû narráció és a szereplõk ír akcentusa. A színészi játék is óriási. Egyszer simán meg lehet nézni, de nem gyerekeknek való.

Egy kicsit éhes vagyok, megyek reggelizni.
6/10
Manócsárda 2010 ápr. 11. - 14:19:38 6/10
(2/3)
Tegnap a Titanic fesztivál keretében néztük meg a filmet. Igen nagy várakozásokkal indultunk neki, mert hát adott egy kiváló téma, adott egy mesés táj, jó szereplõk, de legalább akkora hiányérzettel távoztunk, mint amekkora lelkesedéssel érkeztünk.
Csendes film, kevés információ derül ki a párbeszédekbõl, talán nem is ez a lényeg. De akkor vajh' mi? Ha a rendezõ pusztán az emberi túlélés ösztöneire szorítkozott (nekem úgy tûnik), azt én elhibázott választásnak tartom.
Nekem kevés volt a film, és ezt a csodás tájak sem kárpótolták. Kevés volt a történetében, struktúrájában, és ami a legfontosabb: a rendezõ szerintem messze nem aknázta ki a téma kínálta lehetõségeket. Így monoton, egyhangú, kiszámítható film lett sajnos.
8/10
ibacs 2010 márc. 27. - 15:52:08 8/10
(1/3)
Hála Torrentnek, tegnap volt szerencsém megnézni ezt a remek kis filmet. Tasmániáról eddig két dolog jutott eszembe, a Tasmán ördög és Bear Grylls, bár õ nem tasmán, hanem angol, de ebben majdnem megegyezik fõhõsünkkel ,aki Ír. Persze, ha egy ausztrált kérdeznénk meg, az egybõl rávágná, hogy Alexander Pearce. A 2008-2009-es években nagy keletje volt a Pearce életét bemutató filmeknek, ha jól számoltam négy is készült. Bár, az egyik egy Horror film, aminek nincs sok köze az eredeti sztorihoz. Szóval nem tudom mire volt ez a nagy dömping, ritkán nyomnak egy témát ennyire , kivéve persze az aktuális világvégét vagy a holokausztot. A rendezõ egy évvel korábban már a Hell's Gate címû 21 perces rövid filmmel emléket állított a történetnek, de gondolom úgy megtetszett neki a sztori, hogy egybõl neki esett a stábbal egy egész estés mozinak.
A film nem egy pörgõs kergetõzõs szökevény sztori, inkább harc a természettel és önmagunkkal. De cseppet sem unalmas, végig fenntartja a feszültséget.
És a végére egy nagy tanulság: Mindig jó, ha kéznél van egy láb.