noecska 2016 febr. 15. - 17:09:21
(33/53)
Nagy élvezettel olvastam a leírásodat és a megjelölt forrásokat. Egy kicsit visszavitt a kezdetekhez. A bizományis eladó meg egy kicsit kiokoskodta magát, ennyire volt képes.
togateam 2016 febr. 14. - 23:49:30
(32/53)
Valóban elrontották azt a számítógépes jelenetet,hisz amikor a film jelenet játszódik 1983 augusztus akkor még az a gép nem létezett,hisz az IBM IBM Portable Personal Computer 5155 model 68-at csak 1984 februárjában adták ki :) (forrás : https://en.wikipedia.org/wiki/IBM_Portable_Personal_Computer). De ha az IBM Personal Computer XT lett volna a filmben akkor az jó lett volna hisz azt 5 hónappal korábban adták ki mint ahogy a film játszódik 1983 március 8 ( forrás : https://en.wikipedia.org/wiki/IBM_Personal_Computer_XT ) Természetesen a filmben is elhangzik hogy olyat nem lehet behozni mert a COCOM lista tiltja.A Commodore 64-et pedig 1982 szeptemberében adták ki ( forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/Commodore_64) tehát a floppy lemez felismerése nem volt gyakorlott dolog :)
De itt van egy kis magyarországi körkép 1988-ból ami ugye a film után 5 év. http://nava.hu/id/254804/

Tehát az a kolléga aki a bizományiban dolgozott bizony nagyon rosszul emlékszik a dátumokra :)
Edmond Dantes 2016 febr. 13. - 15:08:58
(31/53)
Némely olykor nem kevés sutasága ellenére nézhetõ sorozat. Szerencsére nem értek a computertechnikához (és a focihoz sem), úgyhogy a lejjebb említett esetleges mûszaki természetû filmes tévedések nem zavarnak.

Újból és újból: le a kalappal a németek elõtt h önkritikusan fel tudják, fel merik dolgozni múltjuk árnyékosabb lapjait és nemcsak a nácizmust, a 2. vh.-t, hanem -mint ebben- egy késõbbi, szintén nagyon érzékeny korszakot is.
Edmond Dantes 2016 febr. 13. - 15:03:51
(30/53)
Aha. Amiben a náci Németo. és a fasiszta Japán nyeri a 2. vh-t. Ennek a sorozatnak a végén pedig az NDK és a SzU gyõz!
sznúp 2016 febr. 13. - 00:25:52
(29/53)
Vették volna meg inkább a The Man in the High Castle-t. Ja hogy kötelezõ legalább egy német (készítésû) sorozat az RTL-re?
jani-wan 2016 febr. 12. - 19:06:48
(28/53)
Én végignéztem a sorozatot és szerintem egész jó.
Az biztos hogy más mint az amerikai sorozatok, de szerintem üde színfolt az ilyen is.
Nekem tetszett.
10/10
stalkerfan 2016 febr. 12. - 18:39:41 10/10
(27/53)
Minden apró hibája ellenére pillanatnyilag az egyik legnormálisabb sorozat az RTL Klubon. Üde színfolt a sok amerikai krimisorozat között, remélem leadják mind a nyolc részt.
3/10
Makk Marci 2016 febr. 12. - 08:21:21 3/10
(26/53)
A heti és a jövõ heti TVR - hét-ben is 21.20 a kezdés, tehát egy hét után váratlanul kivették ezt az NDK-s paródiát a fõidõbõl.Egyébként ízlések és pofonok...
6/10
-greghouse- 2016 febr. 11. - 22:47:12 6/10
(25/53)
Még a technikáról: itt nem az a lényeg, hogy "akkor" létezett-e ilyen vagy olyan technika.
Egy dolog, hogy mit tudott a köznép, vagy akár a számítógépes szakma.
Az viszont teljesen más, hogy mit tudott a hírszerzés. A profi, magas szintû hírszerzés (márpedig itt errõl van szó, hiszen "top classified" NATO infok szerzése és védelme körül forog a cselekmény), tehát a profi hírszerzés, MINDKÉT oldalon pontosan ismerte MINDKÉT oldal csúcstechnikáját, mármint azokat, amiket használtak, sõt sok fejlesztés alatt állót is. Pontosan tudták mivel dolgoznak odaát és ideát.
...Teljesen más dolog, hogy ebbõl mennyit látott az utca embere akár a számítógép szakmában akár máshol. A hírszerzõket nem érték meglepetések.
...De beismerem, ez nem történelemóra.
Ez egy kalandfilm, csak nem amerikai szovjet, hanem NSZK NDK viszonylatban. Tehát így kell nézni.
(Bár nekem így sem tetszik különösebben, nem nagyon köt le, de ettõl másnak még tetszhet.)
tdk 2016 febr. 11. - 22:04:55 Előzmény Makk Marci
(24/53)
Azért olyan gyorsan (és korán) nem reagálnak szerintem. Ugyanakkor van, mint a múlt héten, csak akkor az elsõ részt korábban kezdték, hogy több embert próbáljanak meg behúzni, meg dupla epizód is ment (valszeg mert túl kevés esemény volt az elsõben), és máskülönben már túl késõn ért volna véget a kettõ. Nem néztem, de már aznap ott kellett lennie 22:20-kor a mai napra. Ha valaki figyelte kicsit késõbb az EPG-t, vagy van két hetes TV-újságja, az megmondhatja.
Tibag05 2016 febr. 11. - 15:38:58 Előzmény Makk Marci
(23/53)
8 részes? akkor kivárom! nekem tetszett az elsõ 2.
Mia1234 2016 febr. 11. - 13:23:32 Előzmény Makk Marci
(22/53)
Igen, én is úgy láttam, hogy áttették késõ estére.
Olvastam egy kritikát és nézettségi adatokat, ami szerint
jó nagy bukta lett.
Annyira azért nem volt rossz sztem, én kíváncsian várom a mai részt.
vpeti73 2016 febr. 11. - 01:37:16
(21/53)
Én a tone üzemmódú telefonon csodálkoztam, azt hittem, az csak az évtized végén jött, mert kell hozzá digitális telefonközpont. Az meg COCOM listás volt. Tudom, mert Szombathelyre 1986-87 körül szerezték be, és 1989-ben lett beüzemelve. (gyk: COCOM-lista - olyan termék, amelyiket a nyugatiak nem szívesen exportáltak keletre, mert féltek attól, hogy fegyverkezési célra használják fel - gyakorlatilag a legkorszerûbb technikai vívmányokat nem lehetett ide behozni, még akkor sem, ha volt rá keményvaluta -pl. dollár, márka)
Tehát, ha a digitális központ COCOM-listás volt, akkor nem lehetett ilyen telefonjuk. Bár lehetséges, hogy nem is volt, csak a stúdióban nyomta alá a zajszinkront készítõ kolléga. Igazából kattogás (kettegés) hallatszott, a nyomógombok lenyomása után, mert azok szimulálták a tárcsaimpulzust.
The Rminator 2016 febr. 10. - 06:55:27
(20/53)
1984-ben már volt HP tintasugaras nyomtató kereskedelmi forgalomban. És pont azért is írtam, hogy biziben dolgoztam, mert a mikroszámítógép hazai terjedésének ezek az áruházak voltak az alapjai. És azért is fontos volt, mert akkoriban az itthoni számítástechnika még sok esetben a mágnesszalagnál és a szobányi gépeknél tartott, ugyanakkor már léteztek kis közös vállalatok, amik a mikroszámítógéppel nyomultak. Sógorom is ilyennél dolgozott. Pl a kertészeti vállalat raktárnyilvántartása, a nagyatádi kórház kartonrendszere is c64 gépeken futott a 80-as évek közepén, mert sokkal olcsóbb volt, mint a nagygépes feldolgozás.

Szép kor volt ez akkoriban, és akkor kezdett egy generáció, akik soha nem láttak mágnesszalagot, lyukkártyát, nagygépet, PL/1-et stb. De tudták mi a floppy, és ismerték a legújabb technikát.
vendus 2016 febr. 09. - 17:35:55 Előzmény The Rminator
(19/53)
Én az én helyzetemet írtam le. De, az teljesen így volt. Nem bizományiban dolgoztam, nem is jártam oda, ergo hogy ott mik fordultak elõ, azt én nem tudhattam. Ma sem tudom.
Pontosan leírtam hogy nem õsközösködtünk, gyûjtögettünk, vadászgattunk, halászgattunk, hanem számítógéppel dolgoztunk. Olyannal, amilyennel. Mi. Nyilván hitványabbal, mint a Bécsi út másik végén. Hogy ezen kívül ki, hol, mivel mit csinált, nos azt sem írta meg az Esti Hírlap. Hogy más akkor látott-e tintasugaras nyomtatót - nem valószínû, mert még nem találták fel.
Edmond Dantes 2016 febr. 08. - 10:25:53
(18/53)
Érdekes bár kissé vontatottnak látszó körkép a magyarnál valamivel kevésbé slampos NDK-diktatúra, benne a hírszerzés mûködésérõl, beszervezésekrõl stb. A "cég" egyre inkább ÖNMAGA nélkülözhetetlenségét fényezi fontos tevékenységével...és az ismert (1989) végeredménnyel. Sok pénzt költenek kevesek...önmaguk jólétére, haszontalan munkával.

Viszont erõs áthallások, reminiszcenciák is vannak: szónoklatok "rothadó, hanyatló" nyugatról, "szemét, aljas USÁ-ról", "édes hazánkról" = a Német Demokratikus Köztársaságról! meg hogy "védjük meg (szocialista!!) hazánkat, vívmányainkat és hasonlók. Hol is hallani ilyesmiket mostanság? (NDK és szocialista vívmányok n é l k ü l)
6/10
-greghouse- 2016 febr. 07. - 22:03:26 6/10
(17/53)
Itt szerintem nem arról van szó, hogy a keleti blokkban ismerték-e a floppyt vagy nem.
Arról, hogy létezett. Arról, hogy a PROFI hírszerzés pontosan tudta, hogy mi az. És még ha amatõrt küldenek is át (mert külsõ és satöbbi), elõtte azért jó pár hetes kiképzést kapna ilyenekrõl.
Másrészt viszont ez tényleg egy közönséges kémfilm, mint az orosz Stirlitz és a többiek. James Bond-tól senki nem vár el semmi valósághûséget.
De van egy különbség: a James Bond fimek esetében nem is érdekel a valósághûség, egy oknál fogva, mert
a James Bond filmek jók.
Ez meg nem.
The Rminator 2016 febr. 07. - 15:02:37
(16/53)
Azért ez nem így van teljesen.
1984-ben a sógorom otthon tesztelt gépeket, 2 db XT volt nálunk, és 1985-ben meg egy AT is. Floppy-t is ekkor láttam elõször. 1985-ben a bizományiban dolgoztam, és ott már hegyekben volt a C64, a 1541-es drive, és a nagy floppy. 1987 februárban vonultam be, és augusztusban vittek bennünket Kaposvárra, ahol minden ezred kapott fegyvernyilvántartásra egy XT gépet. Én írtam át a programot a C64-rõl az XT-re.
Nyomtató: Seikosha MPS-801-es nyomtató volt otthon 1985-ben. És ilyet hoztak be eladni a bizibe is.

Szóval a 80-as évek közepén az OST block nem volt annyira elavult.
vendus 2016 febr. 06. - 19:29:04 Előzmény -greghouse-
(15/53)
Nyilván a dramaturgia azt kívánja, hogy eltúlozzák a dolgokat. Nem tudom, hogy hány éves vagy. De hogy a 80-as években a számítástechnika gyerekcipõben járt az ost blockban, azt tanúsíthatom. Informatikus vagyok a hõskortól. Az ELTE-n Odra löködömön, lyukszalaggal és lyukkártyával, hatalmas mágnesszalagokkal és emeletes disc-ekkel szolgáltuk a tudományt. Az 1 darab mátrix printer is nagy ritkaság volt. Mikor 86-ban Nyugat Németországban megláttam az elsõ tintasugaras nyomtatóval nyomtatott irományt azt hittem, hogy az intézetnek saját nyomdája van. És még sorolhatnám az eszközöket, amikre mi, - akik a tudomány egyik fellegvárában dolgoztunk - rácsodálkoztunk. Ja, hogy utazás elõtt alá kellett írnunk, hogy a nemzetközi konferencia nyugat berlini helyszínére nem utazunk, mert a szocialista országok nem ismerik el Nyugat Berlint, az csak egy kis közjáték volt. És ki is hagytuk.
Ilyen szemmel kell ezt a nem dokumentum sorozatot nézni. Aki átélte, annak jó nosztalgiázni. Aki nem, legalább ízelítõt kap az akkori helyzetrõl.
3/10
Makk Marci 2016 febr. 05. - 21:18:31 3/10
(14/53)
Na így legyen lottó ötösöm, máris lekerûlt a fõmüsoridõrõl.