Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Werckmeister harmóniák

Spoiler
10/10
joystick 2009 márc. 05. - 12:55:13 10/10
(8/48)
A felejthetetlen Valuska ! :=)
Válasz
Temptress 2009 jan. 10. - 21:53:48
(7/48)
Rengeteg filmet láttam már, de ez az alkotás az egyetlen ami a legmélyebben szántott végig bennem. Soha nem felejtem el amikor pár éve az m1-en késõ este leadták egy Tarr Béla interjúval egyetemben. Mivel addig semmit nem tudtam róla azt hittem egy újabb silány magyar film lesz csak. Aztán igen kellemesen csalódtam. Már a nyitó jelenet úgy szíven ütött és elragadott, hogy nem hittem el hogy ilyet lehet csinálni. Hihetetlen képi világ és a csodálatos zene tökéletes együttese. Egyszerûen varázslatos, elbûvölõ remekmû, amit mindenkinek látni kellene.
Válasz
critixx 2008 okt. 17. - 09:53:23 Előzmény memmm
(6/48)
Valószínûleg pont ellenkezõ véleményen vagyok veled, nekem ami igazán elrontotta a filmélményemet az Bolba Tamás hangja volt, ami akkortájt annyi milliószor volt használt különbözõ filmek szinkronjában, hogy egyszerûen "mûnek" tûnt és nem illett bele Tarr világképébe. De ez csak az én hülyeségem.

Tarr négy "fekete filmje", a Kárhozat, a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák és a Londoni férfi közül nekem a Werckmeister a legkevésbé kedvelt filmem, persze ettõl még ez is remekmû.
Válasz
memmm 2008 júl. 04. - 18:05:45
(5/48)
Még csak néhány jelenetet láttam a filmbõl youtube-on, és bár ki nem állhatom, ha ilyen szétdarabolva kell néznem egy filmet, ez teljesen elbûvölt. A csillagászati jelenettõl mindig egy óráig sírhatnékom van.
Bolba Tamás hangja Valuskához pedig annyira jó, hogy még az is nagyot emel a filmélményen. Legalábbis nekem.
Válasz
10/10
Lord Stephen 2008 jún. 05. - 17:20:00 10/10
(4/48)
Nem akarom ismételni az elõttem szólókat: óriási film, lélegzetelállító, filmtörténeti jelentõségû pillanatokkal, merem állítani, hogy az öt legjobb valaha készült magyar film egyike, de méltán állítható egyenrangúként bármelyik nagy filmklasszikushoz!! Külön élmény volt megnézni a fojtott levegõjû, reménytelen pesti alkonyat/est hangulatából betérve és vissza. A két atmoszféra találkozott…

A Sátántangót minden erényével együtt ma is tévedésnek tartom (ezért is tartózkodtam jó ideig Tarrtól): a nézõt nem lehet 7 órán keresztül a székhez szegezni (én anno kb. 3 órát bírtam).

Ritka párját látom irodalom és film együtt-létének: író és rendezõ együtt dolgoznak, rengeteg azonosság (amint azt a két médium differenciái engedik), lényegi különbségek, ahol szükségessé teszik – mégis: korszakos remekmû mindkettõ, megáll a saját lábán. Úgy tûnik, szerencsés, hogy a regény egész utolsó része kimaradt: a filmnek más a logikája.

Épp ezért néhány alkalommal zavartak a kissé halványabbra sikerült pillanatok, a kevésbé meggyõzõ színészi játék és beállítások (pl. Börcsök és Fitz egyes jeleneteiben) (Hanna Schygulla ellenben óriásit alakított e hálás szerepben!) egy-két oda nem illõ, kizökkentõ poén (vacsora-vicc, az asszony harisnyáinak közelije), a kórházi tombolás pedig (fõleg az eleje) nekem nagyon is visszafogottnak, sõt némileg ügyetlennek tûnt. De az egészhez képest ezek csak a szabálytalanság apró szépségei.

Ja és külön élmény volt, amikor a film egyik csúcspontján a herceg (Kaszás Attila) elkezdett „madárnyelven” – vagyis szlovákul – beszélni…
Válasz
mskozlov 2008 febr. 08. - 02:05:58
(3/48)
hihetetlen ez a film!Annyira gyönyörû mély és fájdalmas, katartikus!Egyszerûen lenyûgözõ, a zene nem kevsébé járul hozzá mindehhez. Az elnyújtott snittek pedig a legkevésbé sem öncélúak, mindenek megvan a hely és értelme...teljes riszpekt...
Válasz
zszoltan 2007 máj. 01. - 10:58:45
(2/48)
Én sem úgy gondolom, hogy a Világ egy szemvillanás alatt fog eltûnni.
Válasz
10/10
Redfield 2007 ápr. 30. - 17:17:23 10/10
(1/48)
A legvégére gondolsz? Egyébként egyet értek azokkal, amiket leírtál. Nagyon nagy súllyal bíró filmremek, leránt a mélybe. A részei önállóan is erõs hatásúak, de együtt egy olyan valamit mutatnak meg, tárnak elénk, ami egyszerre misztikus, és fájdalmasan õszinte. Ez az elsõ Tarr film, amit sikerült megnéznem, és egyben a legkísértõbb, legjobb magyar film is, amihez eddig szerencsém volt. Egy ilyen mû után gondolkodik el azon az ember, hogy vajon azért nincs még mindíg világvége, mert ez már a pokol?
Válasz