Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Yentl

Spoiler
10/10
agnyieszka 2011 ápr. 14. - 16:49:41 10/10
(23/43)
Imádom ezt az embert... a kollégái csak úgy nevezik " a Szent Szörnyeteg"...
Válasz
10/10
agnyieszka 2011 ápr. 14. - 16:40:54 10/10 Előzmény lilahagyma
(22/43)
Azt hiszem kevesek élték át a történetet ilyetén módon....
Egyébként 13 éven keresztül " dolgozott" rajta, hogy egyáltalán megfogalmazhassa .....ami talán kimaradt a történetbõl ....- lehet ,ezért szépek a dalok- Barbrbra apjával egyetlen fotón léteznek....amikor átöleli apja sírkövét.
Válasz
3/10
offtopic
fredi60 2011 ápr. 14. - 14:23:45 3/10
(21/43)
"Nem tudom, hogy Lengyelo-ban ez mikortól volt, de 1904-ben már biztos"

1904-ben Lengyelország mint olyan, nem létezett! Ha a film Varsóban játszódik, az a terület az Orosz Birodalom része volt.
Válasz
lilahagyma 2011 ápr. 14. - 12:20:35
(20/43)
**SPOILER PÓTOLVA***
Hermann Wouk: Én Istenem c. könyvében olvastam, hogy õt (az anno Oroszországból kivándorolt) nagyapja még keményen befogta a Talmud tanulására, szenvedett is vele eleget. Azt írta, a Biblia és a Talmud között az a különbség, mintha a Bibliát ma írták volna, a Talmudot meg valamikor a sötét középkorban, vagy még az ókorban. Mérhetetlenül elavultabb a gondolatvilága. (Egyébként azt is írta, hogy aki nem tartja be a törvény elõírásait, az NEM ZSIDÓ, az megszûnt zsidónak lenni).
Namost: ehhez képest ebben a filmben azt adják elõ, hogy van ez a leányzó, aki a Talmudban keresi az ÚJAT, és a törvény áthágásában a törvényt. Hát hihetetlen. Ki az, aki ezt beveszi?

Kimegy Amerikába, hogy ott tanulhassa a Talmudot... Itt Európában már nem is létezik az a kõkemény zsidó ortodoxia, ami Brooklynban máig virágzik.
Mégis, kivel akarták megetetni azt, hogy az amerikai zsidó ortodoxia valami tök új az elavult európaihoz képest?
Az ilyen lükeségek miatt "agyam eldobom" – hogy lehet ezt a mesügeséget összehozni? Gondolom, az eredeti sztori még valamennyire értelmes volt, aztán belenyúlt Barbra, és csinált egy olyan filmet, "Ahogy Móricka elképzeli".

Arról nem is szólva, hogy a filmben a közoktatás smafu, arról 1904-ben itt Európában nem is hallottak (Magyarországon 1868-tól kötelezõ volt MINDEN gyereknek, tehát minden lánynak is iskolába járnia. Nem tudom, hogy Lengyelo-ban ez mikortól volt, de 1904-ben már biztos; volt középfokú oktatás is, ahová 1904-ben járhattak lányok).
Marie Curie pont lengyel származású tudósnõ, pont ebben a korban élt, érdemes az õ életrajzába beleolvasni, hogy a valóságot összevethesse valaki ezzel az amerikai filmmel:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marie_Curie Maria Sk³odowska az akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozó Varsóban született és élt 24 éves koráig. Maria nagyapja, Józef Sk³odowski, tiszteletben álló tanító volt Lublinban. Apja, W³adys³aw Sk³odowski két fiúgimnáziumnak volt az igazgatója. Anyja, Bronis³awa, egy tekintélyes lányinternátust vezetett Varsóban. Maria elfordult a római katolikus vallástól, és azontúl agnosztikus szabadgondolkodónak vallotta magát. 15 éves korában érettségizett a varsói lánygimnáziumban, kiváló eredménnyel. Az egyetemre nem vették fel, mert egyrészt nõ volt, másrészt mert lengyel. Sokáig magántanítóként mûködött, és segítette testvérét, Bronis³awát, aki orvostanhallgató volt a párizsi egyetemen. A két testvér megegyezett abban, hogy Maria anyagilag támogatni fogja nõvérét orvosi tanulmányai befejezésében, majd viszonzásul Bronislawa fogja õt segíteni. Ezt követõen Maria nevelõnõi állást vállalt apja rokonainál. Itt beleszeretett a fiatal, matematikusnak készülõ Kazimierz ¯orawskiba. Ugyan a szerelem kölcsönös volt, de mivel a szülõknek nem tetszett a házasságkötés egy nincstelen rokonnal, az ötletet visszautasították, Kazimierz pedig nem volt elég erõs ahhoz, hogy ellenálljon szülei akaratának. 1890 elején Bronis³awa, aki közben férjhez ment, meghívta Mariát magukhoz Párizsba. Maria nemet mondott, mivel egyrészt nem volt az egyetemi tandíjra pénze, másrészt mert reménykedett abban, hogy a házasság Kazimierz ¯orawskival sikerülni fog. Visszatért apjához Varsóba. Házitanítóskodott, és megkezdte tudományos tréningjét. ¯orawski levélben szakított Mariaval, mire Maria eldöntötte, hogy mégis Párizsba megy.
Válasz
offtopic
lilahagyma 2011 ápr. 14. - 02:59:06
(19/43)
Ez jó film. Bár kissé túlságosan hagyományõrzõ: kicsit túl shakespeare-esek a fordulatok és förtelmesen disney-sek a pusztulatos dalbetétek. A diák nevérõl pedig mi más jutna eszembe, mint Az arany virágcserép (bár nem tudom, a film szempontjából ennek van-e bármilyen jelentõsége).
Az alapötletbõl többféle filmet is ki lehetett volna hozni (tulajdonképpen kíváncsi is lennék rá, mások hogyan oldanák meg. Azt hiszem, van egy erõteljes változat ugyanerre a témára, a Buddha elsüllyedt szégyenében; azt sajnos nem láttam).
Persze ennek a sztorinak is voltak értékei:
SPOILER a végig belógatott mézesmadzag kifejezetten remek befejezést tett lehetõvé, SPOILER VÉGE
és nagyon jónak találtam a száz évvel ezelõtti enteriõrök és utcakép megteremtését is; Hadass mintha most ugrott volna le egy száz évvel ezelõtti képeslapról; szóval a díszlet, smink stb. nagyszerûre sikerült.
Ehhez képest a karakterek személyisége sajnos elnagyolt, sablonos, és pont ezért nem is életszerû (noha kifejezetten bájos).
SPOILER Az pl. nem derül ki, hogy Yentl mibõl él, mibõl tartja fenn magát?
Az pedig hihetetlen, hogyha a szülõk az egyik võjelöltet gondosan leellenõrzik, a másikkal nem teszik meg ugyanezt.
Gondolom, a film legfõbb érdekessége, hogy Yentl meddig képes elmenni a színjátékban, és mennyire dermesztõ helyzetet is bevállal.
Noha én egyszerûen elképzelhetetlennek tartom, hogy szinte azonnal ne leplezõdjön le (például egy yeshiva-iskolában közös a mellékhelyiség; ezt vajon hogyan oldotta meg?)
A legaranyosabb poén az volt, hogy "Az agglegényeknek egymásnak háttal kell aludniuk.")
Döbbenetes volt, ahogy Avigdor azt kiabálta, hogy "te ördög vagy". Ezt a szálat jócskán kiéleztem volna, egészen biztosan nagyon erõsen foglalkoztatta Yentl-t is, hiszen yeshivában tanult, nem tanító néninek, orvosnak, építésznek vagy ilyesmi.
Az EGÉSZEN BIZTOS, hogy hiába ment valaki száz évvel ezelõtt Amerikába, a júdaizmus kötöttségei ott is tök ugyanazok; ha õt az általában vett tudásvágy hajtotta és nagyívben leszarta a törvényt, akkor nyugodtan maradhatott volna az öreg kontinensen, csak nem a Talmudot kellett volna tanulnia egy ortodox zsidó iskolában, hanem egy (fúj, büdös keresztény) egyetemen tanulhatott volna bármi mást (a Talmudon kívül). Ha van esze – a fim szerint meglehetõsen találékony és bevállalós teremtés – akkor megoldhatta volna. A Talmudot az USA-ban SEM tanulhatta volna, ott sem járhatott volna yeshivába, mert a júdaisták Brooklynban is pont ugyanolyan ortodoxok, mint Lublinban.
SPOILER VÉGE

Azt végképp nem értem, hogy mi értelme a Talmudot rágni, ha csak a törvény áthágása foglalkoztatja és nem a betartása? Ha újat keres, akkor miért nem azt keresi, miért rajong a középkori hagyományért? Ezt nem lehetett volna logikusan átgondolni? Épp ezt nem szeretem a stréberekben: magolnak, de minek, ha nem keresik az összefüggéseket. Aki gondolkozik a törvényen, az rájön, hogy annak vége Krisztus; persze egy ilyen kimenetelnél Barbra nem énekelhette volna el a szívettépõ dalait.
Persze tudom, rengeteg nõ került ilyen akadály elé a történelem folyamán, nemcsak egy yeshivában száz éve (és még kerül ma is), szóval ez egy klasszikus történet, nem kell minden részletbe belekötni.

Ha már dalolás, nekem egy 160 IQ-jú ember (Dolph Lundgren) barátnõje jutott eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=SM3HO6cLF44
Válasz
cika 2011 ápr. 14. - 00:06:36
(18/43)
Akinek a valóvilág jó, annak persze, hogy uncsi ez a film.:(
Válasz
1/10
sanjust 2011 ápr. 13. - 23:09:22 1/10
(17/43)
Ez nem a Hegedüs a háztetõn? Mert abban is szépen énekelnek:)
Egyébként meg ez elég uncsi.
Válasz
wolfstein 2011 ápr. 09. - 22:09:39
(16/43)
ja szép film!
jakec szól jakecrol!
ez tényleg jó film?!
erõsiti a hü..e hiteteket!
és nézzétek a buta kamerarángatos áldokumentum filmeket és hugyozzatakrá.a fizetõs hozzá szólók hagyjanak!!!
Válasz
babolat 2011 jan. 17. - 13:55:50
(15/43)
Szép film, külön tetszett, hogy a vége nem tipikus happy end.
Válasz
mnemosyne 2010 júl. 18. - 16:23:51
(14/43)
Keresek valakit Bp. és környékérõl,aki az MGM-rõl DVD lemezeket ír.Sajnos nálunk pénzért sincs a csatorna.Megegyezünk.krokedit@citromail.hu
Válasz
hamasz 2010 máj. 26. - 21:24:56
(13/43)
HegyeSHALOM, SaSHALOM
Válasz
rajongólány 2010 máj. 26. - 20:16:31 Előzmény Deszpina
(12/43)
Igen, Barbara nagyon jó, elviszi az egész filmet a hátán.
Válasz
Deszpina 2010 máj. 22. - 16:02:44
(11/43)
Singer regényeit is nagyon szeretem. A "Shosha" c. regényében érdekesen szövi be a fõhõs, a leendõ író életébe ennek a színdarabnak az ötletét még 1979.-ben. S lám, megvalósította. Barbra remek választásvolt a fõszerepre!
Válasz
10/10
offtopic
meszag 2010 ápr. 11. - 12:41:20 10/10
(10/43)
Most kezdõdött! :) MGM
Válasz
henett 2009 ápr. 19. - 13:27:08
(9/43)
Az MGM mindig melléfog a szinkronokkal, szerintem ez most teljesen tûrhetõ! :)
Válasz
10/10
offtopic
meszag 2009 ápr. 19. - 13:21:27 10/10
(8/43)
Hát furcsa, nekem a régi megszokott szinkronhangja jobban tetszett, de elmegy...
Válasz
henett 2009 ápr. 19. - 13:06:53
(7/43)
És Dányi Krisztián a srác magyar hangja! :))))))))))))
Válasz
10/10
offtopic
meszag 2009 ápr. 19. - 12:49:43 10/10
(6/43)
Most kezdõdött éppen, MGM
Válasz
10/10
offtopic
meszag 2009 febr. 22. - 19:57:47 10/10
(5/43)
Így, ahogy van imádom ezt a filmet, sokszor láttam már , és nem tudom megunni. A zenéjét, a dalokat:
http://www.youtube.com/watch?v=QwCPAo5e_F8
"....Papa, mondd hogy értesz
megbocsájtasz mindent!
Nem tehettem, hidd el semmi mást!
Hangom ahogy felszáll,
eljut ugye hozzád, áttõrve az éj sok bolygó hangján...

Emlékszem a könyvekre, a hitre melyre Te tanítottál,
de van e könyv, amely segít legyõzni mindazt ami vár...
a fák ijesztõ árnyát, a Hold elárvult arcát?
Nézem mint ha más lennék, s Te nem szólsz rám, Apám...
...."
Válasz
Susanne 2008 dec. 21. - 20:49:34
(4/43)
Se szinkron, se felirat. :((
Ezt mégis hogy gondolták??!!
Válasz