Propofol febr. 14. 00:02:00
(1/1)
Sajnos nem tetszett a film, ami a trailer alapján várható is volt, de adtam egy esélyt, amivel nem sikerült élnie az alkotóknak. Úgy látszik nem tudták eldönteni, hogy drámát vagy komédiát akarnak forgatni. Vígjátéknak nem elég vicces, komoly filmnek meg néhol gyermeteg és hiteltelen. Így sikerült előállítani a Mi kis falunknak és Ibsen A nép ellenségének egy sajátos mixét, ami pont annyira (nem) működik, mint ebből elsőre gondolná szegény néző. (Utóbbiból konkrét történetszál van átvéve!) A vágások nagyon furcsák, néha úgy pörögnek az események, hogy csak kapkodjuk a fejünket, mintha teniszmeccsen ülnénk. Máskor pedig percekre megállunk, hogy végigmenjen a rendező egyik kedvenc komolyzenei tételének kórusmű átirata. Minden jelenet úgy vezeti fel a rákövetkezőt, hogy kitalálható a folytatás. Azt sem lehet eldönteni, hogy a cselekmény mennyi idő alatt játszódik (egy hét? egy hónap? egy év?). A karakterek motivációi lógnak a levegőben, nem tiszta ki mit és miért csinál. Klaus Maria Brandauer szinkronja zavaró módon esik le a vászonról. Ami tetszett: operatőri munka, a zene, Andorai Péter, Eperjes Károly és Stohl András játéka.
Stohl többször alakíthatna negatív szerepet, mert remek benne, ahogy már a FOMO-ban is megmutatta.
Összességében 4/10 pont. Remélhetőleg Szabó István életművének nem ez lesz a záródarabja, hanem egy korábbi filmjeihez méltóbb mozi.