Következzék néhány gengszterfilm-klasszikus a 90-esekből, melyek magyar változata a szinkronnak köszönhetően túlszárnyalta az eredetit.
Karácsonyi ajándéknak sem utolsó egy holdra szállós óra, ha van pár millió megtakarításunk. De lehet kultikus időmérőt kapni már 10 ezer forintért is.
Ha valami már nem megy olyan jól, mint régen, akkor lépni kell, és néha elég egy apró, de lényeges részleten változtatni, hogy az üzlet újra beinduljon.
Vincent és Jules kultikus süketelése a moziban vásárolható sörről és a majonézzel evett sült krumpliról az Oscar-díjas forgatókönyvíró páros, Tarantino és Roger Avary saját élményein alapul.
G. W. Pabst a német némafilmkorszak egyik nagy zsenije volt, akit csak Fritz Lang tudott elhomályosítani. No meg az, hogy tisztázatlan volt a viszonya a nácikhoz. Tarantino azonban boldogan lett „utcaszomszédja”, sőt a Becstelen brigantykban is rábízott egy kisebb szerepet.
Elkezdődött hát a soknapos nemzeti ünnepsorozat, lehetetlen felsorolni az összes programot, így hát csak kiragadtunk némit a táncolós és nézős fajtából, tessék jól szórakozni!
Talán egy háromkötetes értekezés is kevés lenne ahhoz, hogy részletesen kifejtsük, miért szeretjük a Ponyvaregényt. Ám szállóige-gyűjtemény jellegét, illetve a fenomenális magyar fordítást mindenképpen az elsők között említenénk meg: szinte nincs olyan élethelyzet, melyben ne ugrana be egy klasszikus idézet Quentin Tarantino 30 éves alapművéből. Lássunk ezekből néhányat! – természetesen a „szókimondó, durva szövegek” figyelmeztetéssel ellátva.
Úgy tűnik, a castingosok mégiscsak értik a dolgukat, hiába háborognak előzetesen a nézők. Íme 10 példa!