Argentin Tangó Táncszínház - Budai László és vendégei. Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül. A tangó több mint egy évszázada született, de ma is él, vonz és megborzongat. A titok talán bennünk rejlik: viharos gyorsasággal változik minden körülöttünk, de alapvető érzelmeink, vágyakozásunk a szeretet, szenvedély, az emberi kapcsolatok, az érintés, az ölelés, a harmónia után örök. A tangóban csak a zene és a stílus változott, a lényeg megmaradt, és segítségével mindenki számára felszínre hozhatók, intenzíven megélhetők ezek a vágyak és érzelmek. "Harmonikus csak olyan kapcsolat lehet, amelyben mindketten szabadok. A vezető szabadon irányít – és a társa szabadon repül utána. Mindketten boldogok. És a táncuk csodálatos. Minden benne van, amit férfiról és nőről, hímről és nőstényről, jinről és jangról, lányról és fiúról tudni lehet. Így kellene élnünk, szeretkeznünk. Így kellene szép párkapcsolatot, házasságot létesítenünk. Így, mint ezek a tangótáncosok." -Müller Péter Éld át velünk a tangó adta érzéseket, oldódj fel benne, és érezd meg a kapcsolódás mélységét ezen az estén! Zenekar: Kovács Judit – hegedű Dobszay-Meskó Ilona – zongora Radnai Tamás – bandoneon Szőllősi András – nagybőgő Előadók: Benczúr Máté és Gaál Anna, Szőllősi András és Kiss Gy. Zsófia , Huszár Tamás és Pálmai Adrienn. Az Argentin Tangó Táncszínház tánckara: Benczúr Máté - Gaál Anna, Martin Havrila - Molnár Zsóka, Mersits István - Kópházi Nikolett, Magyar Előd - Nyeső Dóra, Suhajda Zoltán - Dénes- Kőrösi Erna, Gajda Dénes - Ősz Evelin, Bíró Zoltán - Katona Nikolett, Molnár Ádám - Kiss Hanna - Vincze Zsuzsanna. Tango Harmony Budapest argentin tangó zenekar: Bartha Katalin - hegedű, művészeti vezetőBartha Péter - bandoneonLázár György - zongora, énekPiukovics Gábor - nagybőgő Technika: Sipos Tibor
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során. A békési „nyugtalanság” hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a vidéknek, amelyek reményeink szerint méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban. Féja Géza író szavai a Viharsarok vidékéről és lakosairól: „A tájaknak is megvan a maguk végzete… Az óriási és bontatlan alföldi ég alatt és a síkság végtelenségében minden különösképpen megszépül… A táj és az ember bőséges életű, akár az áldott termőfa, bármennyire is szűk hozzá sors. A déli Tiszavidék, a híres történelmi Viharsarok, megszülte a végtelen szelídséget is… Keleti arcok ezek, s az olajbarna, hideg maszk mögött rejtett forróságok lobognak… van bennük valami egészséges törzsi vadság, fejlett esztétikai hajlandóság, belülről folyton mosolyra csiklandozó életkedv és misztikus hajlam.” Előadja: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara Szakmai vezető: Zs. Vincze Zsuzsa
Legjobban a nőktől féltem - mondja a fiú, akinek egyetlen nap alatt a szemünk láttára hullik szét az élete, majd veszíti el a szerelmét, és hirtelen egy önismereti zsákutcában találja magát. Házszám sehol, tábla nem jelzi a menetirányt, az útvonaltervező nem reagál, és ahelyett, hogy segít- séget kérne, lehajtott fejjel megy tovább.Mi pedig megyünk együtt ezzel a fiúval, aki min- dennapjaink audiovizuális adok-kapok-ígérgetek brutális tempójában váltogatja maga körül a lányokat, hogy végül ebben zenékkel életre keltett szósöl-kapkodásban megtudjuk: kitől is fél ő valójában a legjobban?
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
Életrajzi stand up est. Folytatódik a tavalyi évadban nagy sikerrel debütált EGY ÉLETEM életrajzi stand up sorozat, amiben híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és kalandokról. Személyesség, humor, kitárulkozás – ezek az Egy életem estek kulcsszavai. Itt a forgatókönyvet valóban az élet írja. Thuróczy Szabolcs az egyik legnépszerűbb magyar színész. Rengeteg filmben (Tiszta szívvel, Larry, Drakulics elvtárs, Koccanás), sorozatban (Aranyélet, Társas játék, Besúgó), színházi előadásban (Pintér Béla Társulat) láthattuk. Minden figurából képes izgalmas, összetett karaktert felépíteni. Pedig nem is színésznek tanult, soha nem felvételizett a Színművészeti Főiskolára. A tirpák Robert De Niro – színész barátai csak így hívják. És a jó poénoknak mindig van alapja. A nyírségi fiú eleinte focistának készült, a Nyíregyházi Spartacus középpályása volt 18 éves koráig, ami után megszólította őt a művészet. Szülői nyomásra elvégezte a jogi egyetemet, de közben Gaál Erzsébet és Zsótér Sándor előadásaiban szerepelve átesett a színpadi tűzkeresztségen, majd beindult vele az élet: jöttek a felkérések, a filmek, a kihívások. „Egy élete, egy halála” – Thuróczy Szabolcs ezen az estén kiáll a nézők elé és elmeséli az életét. Látvány, VJ: Virgács Niki
1975-ben avatták fel Budapesten a Taurus gumigyárat. Ehhez képest eggyel kevésbé tűnik érdekesnek, de abban az évben született Borgula András, a Gólem Színház megalapítója és művészeti vezetője. De ha eláruljuk, hogy Magyarország egyetlen zsidó színházának vezetője évekig azt sem tudta, hogy zsidó, máris izgalmasabb a dolog. Ezt és számos más történetet is fényképes bizonyítékokkal tud alátámasztani! És szerinte annyira érdekes az eddigi élete, hogy másoknak is szívesen mesél róla. És természetesen szerinte ezt jól is csinálja. És persze szerinte szórakoztatóan. Szerinte az, ahogy kiderült, hogy zsidó, vagy az, ahogy Izraelbe költözött, vagy az, ahogy katona volt, vagy az, ahogy a zsidó színház megalakult, kész kabaré. Most majd kiderül. Meghallgathatja a nagyközönség is ezt a személyes vallomást a családi fotóalbumból illusztrált képekkel. (Mi már láttuk és hallottuk: az utóbbi 15 évben folyamatosan beszél, most már hallgassátok ti!)
Nagyszabású operabemutatókkal várjuk közönségünket az idei szezonban is! Hagyományainkhoz híven nagyszerű külföldi énekeseket hívtunk meg két opera előadásunk főszerepeire. Olyan csillagokat, akik a világ legnagyobb operaszínpadain énekelték már Verdi Nabucco érzelmekkel teli dalait. Operacsillagok a főszerepben Nabuccot, a babiloni királyt korunk egyik legkeresettebb Verdi-baritonja George Petean alakításában láthatja majd a hazai közönség. A kolozsvári bariton olyan nagy opera színpadokon énekel főszerepeket, mint a Bécsi Állami Opera, a Royal Ballet és Opera Covent Garden, a Zürichi Opera, a Gran Teatre del Liceu, a Bajor Állami Opera, a Metropolitan Opera a Veronai Aréna és a milánói Scala. A címszereplő egy valódi történelmi személyiség: az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építtetője, az i. e. VI. században élt II. Nabu-kudurri-uszur, aki lerohanta Júdeát és birodalmába telepítette a zsidókat. Abigél, a nevelt lánya szerepében a lenyűgöző hangú Oksana Dyka lesz látható, aki a Turandot, az Aida, a Tosca, és a Pillangókisasszony címszerepeit énekli rendszeresen a MET-ben, a Veronai Arénában, a Covent Garden Királyi Operaházban és a világ más nagy operaszínpadain. Fenenát, Nabucco lányát az azerbajdzsáni mezzoszoprán Elmina Hasan formálja majd meg, aki Párizsban olyan világsztár mellett énekelte ezt a szerepet 2024-ben, mint Placido Domingo. Az elbűvölő művésznő hangját már a nemzetközi közönség megismerhette már a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban vagy épp a londoni Royal Opera House-ban. Ismael, a jeruzsálemi király unokaöccsének szerepében a velencei születésű, sármos, fiatal Riccardo Gatto lesz látható, aki generációja egyik legtehetségesebb tenorjának számít manapság. A Nabucco cselekménye két szálon fut, az egyik Nabukodonozor babiloni király megőrülését, majd csodálatos gyógyulását és egy családi drámát beszél el, a másik a zsidó nép babiloni fogságát. A Nabuccoról Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben ügynöke rábeszélésére volt csak hajlandó elolvasni a librettót, majd olyan operát alkotott, mely megváltoztatta az életét, egyesítette az országát. A szabadság iránti olthatatlan szerelem, a nemzet iránti hűség a héber rabszolgák kórusában mutatkozik meg a legemlékezetesebben a zene történetében: a zsidóság példája nyomán valóban a népek fényévé vált Giuseppe Verdi zenéjében. A színarany szárnyú gondolat a 137. zsoltárból útra kel az időn keresztül és megérkezik a 19. századba és tovább, az ókori Izraelből, Babilonból Európába. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...” -t dúdolta. Az opera a kontinens legjelentősebb dalszínházaiban hamar műsorra került, s Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában volt a Nemzeti Színházban. Közreműködik: a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus Debrecen Szereplők: Nabucco, Babilónia királya: George PeteanIzmáel, Jeruzsálem királyának unokaöccse: Riccardo GattoZakariás, a zsidók főpapja: Palerdi AndrásAbigél, rabszolganő, Nabucco legidősebb lánya: Oksana DykaFenéna, Nabucco lánya: Elmina HasanBaál főpapja: Zajkás BoldizsárAnna, Zakariás nővére szoprán: Kriszta KingaAbdalló, a babiloni király tisztje: Ujvári Gergely
A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel. A fellépők Hadházi László, Kovács András Péter, Litkai Gergely és Wahorn András, a műsorvezető Lovász László.
A komédia hősének lövése sincs a művészetről. De volt kidobóként, Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és … hát, hogy is mondjam … elég különös technikával készült. Vannak, akiknek nem tetszik és sokféleképp értelmezhető. Ám Dave véleménye a művészetről – és erről a konkrét képről – lassan átalakul és egyre nagyobb vehemenciával védi a műtárgyat felesége, a média és egy csomó felháborodott vallási fanatikus ellen. A helyzet- és karakterkomikumtól hemzsegő, fordulatokkal teli történetben végül beüt a ménkű és Dave-nek váratlan irányból támadt gondokkal is meg kell küzdenie. A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza. Írta: Nick Hornby Technika: Udvari Péter Fotó: Mészáros Attila Videó: Mészáros Áron
- zenés magány nyolc hangra - Párhuzamos magány-életek, prózában és énekben elbeszélt monológok. Nyolc egymástól izolált ember története saját élmények és irodalmi klasszikusok alapján.
A Bródy-Szörényi páros Kőműves Kelemen rockoperája 2025. július 25-én Budapesten a Városmajori Szabadtéri Színpadon Alföldi Róbert rendezésében kerül bemutatásra. Szörényi Levente, Bródy János és Sarkadi Imre írta a Kőműves Kelemen rockballadát, amit a Pesti Színházban mutattak be több mint 40 éve Kaszás Attila, Rudolf Péter és Hegedűs D. Géza főszereplésével. A legendás rockballada 2025-ban ismét visszatér! A jól ismert balladát feldolgozó rockopera-jellegű előadás több mint 40 éves, de mondanivalója még most is aktuális. Nem véletlen, hogy ismét műsorra tűzik a legendás előadást. Bródy-Szörényi páros rockoperák sorozatát írta meg mindig a magyar kultúrából és történelemből merítve.
A Spirit Alkotóműhely előadása. Szereplők: Bakajsza Márk,Tóth Fábián, Paládi Zsolt, Janocskó Kata, Tamás Gitta, Szász Nóra, Kiss Dávid
Érkezik egy vándor mesemondó óriási, varázslatos ládájával. Az a titka, hogy amint belekezd egy mesébe, a csodaládából előbújnak a szereplők. Így lesz most Csipkerózsika történetével is, ám arra nem számít a mesemondónk, hogy őt is belerángatják a históriába kancellárként. A királylány most sem kerülheti el az átkot, de reméljük, hogy a jó tündérek meg a királyfi gondoskodnak róla, hogy vidám legyen a mese vége. Tündérek: Inotai Júlia, Kovács Kincső
Az életről, a halálról és más démonokról. Ha jobb betegnek lennem, Adj erőt betegnek lennem! Ha jobb felépülnöm, Adj erőt felépülnöm! Ha jobb meghalnom, Adj erőt meghalnom! / Jonge Mingyur Rinpocse / Az ember éli hétköznapi életét, aztán egy átlagos napon minden megváltozik. Egy kis elektromos kisülés az agyban, és az ember ettől a naptól kezdve többé már nem akárki, hanem a beteg. Az élet hirtelen megkérdőjeleződik, a halál félelmetes közelségbe kerül. A beteg pedig beteg életének legnagyobb harcát vívja a betegségével, a világgal, múltjával, jelenével, önmagával. A beteg szerint minden nap tökéletes, amíg az élet örömei vannak túlsúlyban. De amikor eljön a tökéletlen napok korszaka, akkor egyre többet gondol arra, hogy talán egyszer majd jó lenne megnyomni azt a bizonyos piros gombot. Nem biztos, hogy ez lesz a megoldás, de nagyon nem mindegy, hogy… hogy… hogy egyáltalán van-e erre lehetőség. Elvi. Gyakorlati. Lehetőség. Mert mi marad az emberből, amikor már a sza-vak ki-mon-dá-sa is n-e-h-é-z? Amikor már a legapróbb dolgokban is segítséget kell kérni. Amikor a saját testébe való bezártság elvágja az értelmes élet lehetőségétől. Amikor a kiszolgáltatottság ElViSeLhEtEtLeNnÉ válik. Amkr elfgy a lvgő. Amkor meg. Amkor meg. Megszűnik az embri méltós…Akor mr nncs ms csk a … nmgnkb vl bzrtsg… bzzz… rt… sg… .. . Karsai Dániel 47 éves alkotmányjogász. Ügyvédi irodája jogi képviseletet nyújt Strasbourgban, az Alkotmánybíróság előtt, valamint személyiségi jogi és munkajogi perekben. Karsai fekete öves jujitsu-s, kétszer teljesítette az Országos Kéktúrát, járt 5467 méteres magasságban az Annapurnán. 2022. augusztusában diagnosztizálták gyógyíthatatlan ALS betegséggel. Azóta küzd az életvégi döntési jog magyarországi elismeréséért. Betegségét a nyilvánosság előtt viseli, nyíltan kezeli állapota változását, romlását, gondolatait nyilvános Facebook posztokban, a POST MORTEM sorozatban teszi közzé. 2023-ban az RTL nézői, A Magyar Hang és a HVG olvasói is az év emberének választották. “Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétela fontos.” /Karsai Dániel/ Írók – Karsai Dániel, Szenteczki Zita, Bíró Bence