A Risonanza a zene és a tánc páratlan élményét nyújtja. Az előadás két világ találkozása: Michiel Borstlap kristálytiszta zongorajátéka Ed Wubbe szenvedélyes koreográfiájával alkot művészi egységet. A két táncost a hipnotikus hatású zene hozza mozgásba, amely csodálatosan szövi át Ed Wubbe történet nélkül is működő tánckoreográfiáját. A meghitt duettben gyengédség váltakozik vadsággal, a szerelmet átható harc kifejeződéseként. Az egyik táncost, Jozefien Debaillie-t a holland táncművészeti díjra, a Zwaanra (Aranyhattyú) jelölték a Risonanzában nyújtott alakításáért.A Risonanza az Ed Wubbe művészeti igazgató és az egyik legkiemelkedőbb holland zongoraművész, Michiel Borstlap együttműködéséből született, egész estés előadás, a Pas de Deux központi duettje. A két művészben közös, hogy szívvel-lélekkel alkotnak, valódi varázslatot. Vaudeville, a varieté és a cirkusz csodája: Ed Wubbe ezekből merített ihletet a viharos húszas években játszódó, Az óriásbab (The Great Bean) című darabjához. A színpadi táncot, cirkuszi akrobatákat, bűvésztrükköket és egy rejtélyes bohócot felvonultató darab hátterét Hollywood felemelkedése, a dzsessz, és az olyan táncstílusok adják, mint a sztepptánc és a charleston. Az óriásbab izgalmas világot mutat be – annak csillogó, elbűvölő oldalát éppúgy, mint a sötét, komor dolgokat, szívszorító tragédiát. A zene fontos szerepet tölt be a fülledt atmoszféra megteremtésében: a lendületes gipsy jazztől a titokzatos Peer Gynt-szviten át Billie Holiday füstös, érzelmes vokáljáig. Carried Alive Risonanza Zene: Risonanza, Michiel Borstlap Frames c. albumárólHang: Rimmert van LummelVilágítás: Ramuntxo Stoete, Xavier Spruit BleekerLogisztika: Evert AchthovenJelmezek: Pamela HomoetA színpadi vezető helyettese: Behrooz VasseghiSzínpadi vezető: Guido VerschoorBalletmesterek: Débora Soto, Federica Dadamo The Great Bean Zene:Billie Holiday - Dont explain, Fooling myself, Detour Ahead, Crazy he calls meDuke Ellington - Black and Tan Fantasy, Prologue to Black and Tan FantasyCount Basie & James Rushing - Rusty dusty bluesDjango Reinhardt - Minor swing, NagasakiEdvard Grieg - Peer Gynt 1. szvit, Op. 46-2, Aase halála, Peer Gynt 2. szvit, Op. 55: IV. Solvejg dala, Peer Gynt, Op. 23, Anitra tánca, Peer Gynt, A hegyi király lányának táncaVilágítás: Benno VeenJelmez: Pamela Homoet Koreográfus: Ed Wubbe
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érzheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről - emberi mivoltukról.Juronics Tamás
Cziczó Attila: Zaba c. drámájából. „A temetők tele vannak nélkülözhetetlennek hitt emberekkel.”Róbert, a negyvenes éveit megkezdő fiatal festő, az apjától megörökölt Váci utcai lakásban éli életét Verával, a feleségével. A férfi egy meglehetősen feszült kapcsolatot (nem) zárt le apjával annak halálával. Róbert néhány éve temette el szülőjét, ám az elmúlt időszak másról sem szól, mint a feldolgozatlan apa-fiú konfliktus okozta sebek gyógyításáról. Róbert ebbe szinte belepusztul, s rántja magával művészénjét, de mindenekelőtt szerelmét, Verát. Van-e megoldás erre a gyógyíthatatlannak tűnő állapotra?Burjánzik a búbánat, éhségét oltja a féltékenység, szellemeskedik a filozófia, fény lesz a sötétből, s majdnem halott lesz az élő. És fordítva. Ennyi a történet röviden. S a végén jöhet a zaba!Közösségi finanszírozással létrejött előadás! Felhívjuk Nézőik figyelmét, hogy az előadásban rettentő trágár szavak hangoznak el. S egy ifjú hölgy szájából! Szereplők: Ziegler Róbert, Corthy Mira, Süle Rozália, Gálné Nagy Mariann.
A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
avagy Könnyű neked, Szarvas Józsi… Reggel nem tudtak kimenni az ajtón. Az ablakpárkányig be voltak havazva. Szakadt a hó, megállás nélkül szakadt napokon át. A Gyerek, a viharlámpát maga előtt tartva, hajnalban kimászott az ablakon. Ment havat lapátolni. Semmit nem látott, csak a lámpafényt és a hófüggönyt, semmit nem hallott, csak a csendet. Azt a csendet, ami már soha nem jön vissza. Ahogy nem jön vissza az a hó sem, ami éjjel, vaksötétben, egy apró lámpafénnyel megvilágítva pustol. Pustol a hó. Folyosókat kellett vágni: a kúthoz, a farakáshoz, a disznó- és a csirkeólhoz, a budihoz, a kukoricadarálóhoz és a bekötőúton, ki egészen a dűlőútig. Aztán abbamaradt a hóesés. Kisütött a nap, nagyot reccsent. Mínusz húsz fok. Reggel, kakaskukorékolás után a Gyerek felöltözött, kapcával-papírral becsomagolta a lábát, és jól beöltözve, gumicsizmában kilépett az ordító hidegbe. A hatalmas kék égben, verőfényes napsütésben, a hófedte ágakkal földig hajolt fák között kiment pisilni – el egész a budiig, mert nem volt szíve összesárgázni azt a csodát, azt a kék-fehér gyönyörűséget… (részlet az előadásból) Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével, a „fekete vonaton” jövő-menő színészhallgatóval, a Vígszínház, Kaposvár, majd az új Nemzeti Színház színészével, a viszáki Tündérkert és Kaszás Attila Pajta Színház gazdájával… Egy pillanatra megáll, aztán indul, folytatja útját. Például ezzel az előadással. Könnyű neked, Szarvas Józsi… címmel közösen írt könyvet Szarvas József és Bérczes László. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készítették el a Pustol a hó című színházi előadást.
„Nem túlzás kijelenteni, hogy az ilyen előadások határozzák meg az előadóművészetek jövőjét. (…) Ebben a felszabadító produkcióban minden a helyén van.” Alexander Hiskemuller, a Trouw munkatársa A Dance Europe szakmai lap Hollandia egyik vezető koreográfusának, a német Tanz magazin pedig az egyik legígéretesebb koreográfusnak nevezte Arno Schuitemakert, aki 2021-ben immár harmadik alkalommal érkezik a Trafóba. A nálunk is bemutatott I Will Wait For You és a While We Strive után a trilógia befejező részét hozza el hozzánk, a szintén három táncosra komponált If You Could See Me Now-t. A színpad üres terében három, folyamatos mozgásban lévő alakot látunk. Ritmikus, ismétlődő mozgásuk által táncuk egyre energikusabb lesz, ez az energia pedig egyre csak gyűlik és halmozódik. Szüntelen mozgásuk új utakat talál, izgalmas és változékony kifejeződéseket. A tér kitágul, feloldódik és elmozdul, az idő összehúzódik, majd átalakul. Az eksztázistól a zűrzavarig, a semmiből való építkezéstől a szétbomlásig jutunk. Az If You Could See Me Now nem csak játszik az elvárásokkal, hanem egyre magasabbra is helyezi őket. A fordulópont maga az előadás, amely az előadókat és velük együtt a közönséget is átbillenti egy új, egy fesztelen állapotba: a felszabadulásba. Az If You Could See Me Now karakteres előadás, amely magán hordozza Schuitemaker összes stílusjegyét. Előadásaiban óriási hangsúlyt kap a zene és a világítás, ez utóbbi nem is csak mint negyedik szereplő van jelen, hanem mint a legalapvetőbb dramaturgiai eszköz. Akár egy mindenható irányító erő, a fény kiemel és elrejt, hogy aztán a csúcson, a tetőponton teljes fegyverzetben jelenjen meg, végül lecsendesülve önnön magához térjen vissza. Az eksztatikus előadás olyan különleges élményt ígér a nézők számára, amelyben intim és érzéki kapcsolatba léphetnek az előadók pulzáló energiáival. Arno Schuitemaker eredeti végzettsége szerint repüléstechnikai mérnök, koreográfiáit ezért mindig a ráció vezeti: megteremti a tökéletes absztrakciót, tisztán, matematikai nyelven. Táncosai ismétlődő mozgásuk egyenletei révén tudnak hatni a közönségre. Schuitemaker koreográfiái meggyőzőek, varázslatosak és intenzívek. A jellegzetes, szakadatlan egymásba átfolyó mozdulatok révén munkáiban a szeretet, a magány és a várakozás mutatkozik meg. Előadóival, zeneszerzőivel és világítástervezőivel együttműködve táncművei magával ragadó összművészeti alkotásokká válnak. Koncepció és alkotó: Arno SchuitemakerElőadók: Stein Fluijt, Johannes Lind vagy Ivan Ugrin, Kim AmankwaaDramaturg: Guy CoolsZeneszerző: Wim SellesFénytechnikus: Vinny JonesJelmeztervező: Inge de LangeTechnikusok: Natasja Giebels, Vincent Beune Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését gyerekeknek, terhes nőknek, epilepsziásoknak, valamint pace-makerrel rendelkezőknek nem javasolják!
Kinek nem voltak megvalósíthatatlan álmai? Egy magányos kisfiú, Lackó, elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Elgurult golyójátéka álmában is csak gurul, csak gurul…. Utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival.Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút. Zeneszerző/zenei vezető: Talamba Ütőegyüttes. Operatőr: László Péter. Smink: Borsányi László.
A manók mindenütt élnek, rekettyebokrok közül bújnak elő, erdőlakók, mezőlakók, padlásokon bujkálnak, vagy vízi-manók, fiók-, netán zsebmanók, lakótelepiek és időnként melléd is szegődnek. Csintalankodnak, törnek, zúznak, rontanak és bontanak, álmot őriznek, vagy pálinkát főznek. Összevesznek, kibékülnek, izgága, fura, kotnyeles teremtmények. Őszintén szólva nem is láttunk még hisztis gyereket, durcásat, füllentőst, de csíptünk már fülön épp elég manót gyerekek közelében... és, hogy mit tesznek... azt legalább egyszer érdemes megnézni!
Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az előadás a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze, a neves költő - Szőke István Atilla - első színpadi művének segítségével.
Micimackó, Malacka, Róbert Gida"Köszöntünk, kéz a kézben(részemről mondjunk inkább mancsot),hogy teljesítsük részbenkérésed és parancsod,mely minket megidézettmint mackóvágy a mézet."Gyere el egy Tejfelező (felfedező) túrára a Százholdas pagonyba. Találkozhatsz Micimackóval, Malackával, Tigrissel, Nyuszival és Róbert Gidával is.
Kortárs kabaré. Klaus Mann regénye nyomán, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása alapján Urbán András és a társulat. Az interjúitokban ugattok a rendszer és a hatalom ellen. Az előadásaitok pedig ugyanazt a világot képviselik, ugyanannak a világnak a részei, amitől egyébként annyira szabadulnátok. A ti művészetetek ágyazott meg a politikának. A semmitmondó, megalázkodó művészet, ami nem akart és nem mert valamiről szólni. Csak hangulatokról, nüanszokról és bugyuta, túllihegett szakmaiságról. A legmesszebbmenő kritika egy aranyos allúzió volt, amin összekacsintottatok a nézővel. És mindenki elégedett lett, hogy tett valamit. Hogy is változhatna meg a valóság, ha a színházaitok nem változnak, ha nem meritek újjá, szabaddá tenni a kultúrát, és tovább fürödtök a kiszolgáló művészet langymelegében. De hát ki akar itt változást? Elég, ha a pozíciónk kényelmes marad, és nem kényszerít senki a bajokra gondolni. Nincs baj. Everything is all right, baby! Hol vagyok ebben én? Ugyanott. Nekem is fáj, ha visszanyal a fagyi. Eladtam a lelkem, mocskos vagyok, lelketlen és megalkuvó. Művész. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok. Explicit színházi tartalom – az előadás megtekintését 18 éven felülieknek ajánlják. Zenekar: Gátos Iván (zongora), Nagy Zsolt (dob), Studniczky László ‘Zsatyi’ (basszusgitár)
Cherchez la Femme! – vagyis: Keresd a nőt! Sőt, nem is egyet! A pergő események egyik bonyolítója, Olga, a képkereskedő lánya, a másik pedig a kétes múltú, számító Lola. Hogy mi a közös kettőjük érdeklődésében? Természetesen a férfi: a rendkívül tehetséges, de elszegényedett festő. Az ő felesége Lola, aki minden pénzétől megszabadítja a művészt és arra ösztökéli, tálentumát váltsa a jól fizető giccsfestésre. Olga pedig rajongva szerelmes a meg nem értett festő-zsenibe és minden erejével azon mesterkedik, hogy a piktor alkotásai értő és fizetőképes közönségre találjanak. A bonyodalom csak fokozódik, amikor Lolára szemet vet a gazdag és előkelő kegyelmes úr, aki azonban már jegyben jár egy rangban hozzá illő bárókisasszonnyal....Ez a szerelmi sokszög természetesen számtalan komikus helyzetet szül, melyek az aprólékosan kidolgozott, elrajzolt karaktereknek köszönhetően egyszerre kacagtatnak és elgondolkodtatnak. A sok mulatságos konfliktus közepette pedig felmerül a kérdés: meg lehet-e élni a színvonalas művészetből vagy csak az értéktelen tucatáru a kelendő.A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.
TANMESÉK A 90-ES ÉVEKBŐL Commodore 64, kosaras kártyák, Britney Spears, koszovói háború, Monika Lewinksy, kacsamesék és Antall József halála…Magyarország a kilencvenes években - egy gyerek szemével. Két színész, két táncos, egy grafikus és egy menedzser. Mind egy társulatban dolgoznak 2021 Magyarországán. A karantén alatt közösen felidézték, hogy honnan jöttek, milyen volt felnőni a 90-es években, hogy kiderítsék, milyen örökséget hozott magával a rendszerváltáskor született nemzedék akkori életük legfontosabb helyszínéről, az általános iskolából. Az előadás a szereplők személyes történeteire épül, amelyek egy különleges korszakot idéznek fel: az iskola első napjától a kamaszkor kezdetéig tartó időszakot. A szereplők ma ugyan egy színpadon állnak, sokféle háttérből érkeztek. Van köztük, aki vidéken, van, aki külvárosban, és van, aki budán nőtt fel. Van, akinek a családját tönkretette a ránk köszöntő kapitalizmus, és van, akinek meghozta a szerencsétjét. Van, aki alternatív iskolába járt, van, aki keményvonalas poroszos rendszerben tanult. A történetek olyan, sokak által megtapasztalt jelenségeket mutatnak be, mint az iskolai bántalmazás és rasszizmus; tiltott szerelmek és legjobb barátságok; versengés és kudarcok; beilleszkedési nehézségek és a tanári önkény. Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap Produkciós partner: SzínházTV A(z) STEREO AKT és FÜGE Produkció előadása Jelmez asszisztens: Csoma GabriellaZene, hang-design: Bartha MárkFény-videó: Bredán MátéTechnikai munkatárs: Pelle Zoltán
Zsidó szerzők kuplékkal és sanzonokkal színesitett történetei, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Zerkovitz Béla, Kálmán Imre és a többiek versei, kupléi, sanzonjai. Kuplé-történész: Dombi Gábor
"Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt éppen ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik. Mindig reméltem, hogy valaki belátja egyszer ezt, hogy egy szép napon levelet kapok egy volt diákomtól, hogy Klamm tanár úr, önnek igaza volt. És tudják mi a vicc? Hogy sose kaptam ilyen levelet, egyet se. Mindegy, spongyát rá."Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól, olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.Scherer Péter egy tanóra hosszúságú, kicsengetésekkel tagolt játéka a Németországban egyre népszerűbb osztályteremszínház első magyarországi adaptációja. A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. Szórakoztatva, elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs-, konfliktuskezelő- és empatikus készségét. A darab sajátos dialógusa, melyben Klamm mondataira minden alkalommal a diákok némasága felel, akár a görög sorstragédiák, a főhős bukásával végződik. Érzünk-e katarzist, vagy bármilyen elégtételt Klamm furcsa bocsánatkérését hallva? Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal, és saját helyzetük jobb megértéséhez.
Molnár Ferenc először A doktor úrral mutatkozott be, és elsöprő sikert aratott a Vígszínházban. Azóta Molnár és színházunk sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei azonnal elnyerik a nézők tetszését. A színház legendás háziszerzőjének remekművét újra műsorra tűzzük, Zsótér Sándor rendezésében.
Műsorvezető: Maczkó ÁdámFellépők: Redenczki Marcsi, Valtner Mályki Miklós, Ruha Tomi, Petrus Roland, Kis Dóri Orosz Gyuri széttrollkodta a magyar online médiát. Szerintünk unatkozott. Szerencsére még egyönálló estet is összerakott a lezárások alatt, amiben a jelenlegi lelkivilágát tárja a közönség elé. Az estcímén nem kellett sokat gondolkozni. Egyszerűen LIVE2021, hihetetlen, de igaz, tényleg élőben adjaelő a humorista a legfrissebb poénjait. Gyere, és nézd meg az előadást, mert az „Orosz mutáns” nembánt, csak megnevettet! Orosz Gyuri napjaink egyik legnépszerűbb stand-up komikusa, aki minden most futó humorműsorbanszerepel. Állandó fellépője az RTL Klub Showder Klub című műsorának, a Comedy Central tvcsatornának és a Rádiókabarénak. Évek óta járja az országot műsoraival, óriási sikerrel. Sikere abbanrejlik, hogy történeteiben mindenki magára ismer. A műsor 80 perces.
-árulás szünet nélkül- 1472 január, Magyarország. Mátyás ravaszul leverte az ellene szőtt összeesküvést, melynekvezéralakjai között voltak Vitéz János és Janus Pannonius. Mindkét férfi korábban a királylegfőbb bizalmi emberének számított, Mátyásnak köszönhették püspöki vagy érsekihivatalukat, vagyonukat, egzisztenciájukat. Különösen Janus Pannonius árulása volt az, ami akirályt leginkább elkeserítette. Vitéz János elfogása és gyámság alá helyezése után elsődolga, hogy Pécsre utazzon, személyesen találkozzon egykori barátjával, pártfogoltjával, ésmaga járjon utána a valódi okoknak. Janus Pannonius Pécsett megtudja, hogy a király elindult hozzá. Pánikba esik, a környezetétfel akarja készíteni a találkozásra. Önmaga lelkiismeretével is meg kell birkózni – de ahogy akirály közeledik, egyre jobban úrrá lesz rajta a kétségbeesés, és mire Mátyás megérkezikPécsre, Janus már újabb menekülés során Medvevárott öngyilkosságot követ el. Mátyás –ahogy ezt közben megtudjuk - az úton átélt találkozások hatására úgy dönt, megérti, ésmegbocsátja Janusnak az árulást. De későn érkezik. Akármi is volt a szándéka, Januselemésztette magát ebben a belső harcban.
A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember.