Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód. Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó. Bözödújfalu ma már nem létezik: egy víztározó építésekor elárasztották, és víz alá került a falu minden, egykor békés élettel teli háza.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét
"Tűzijáték előtti mulatság!"Augusztus 20-a alkalmából színházunk legnagyobb slágerével állunk elő, a RETRÓ KABARÉ műsoru "Emlékeznek azokra a pesti éjszakákra, mikor az első kuplék felzendültek s mindenütt kabaré volt? Emlékeznek még a Sas taps műsorára és hasonló szórakoztató műsorokra?Augusztus 20-a alkalmából ezt a hangulatot idézzük meg egy általunk formált és készített KABARÉVAL.Hívhatjuk 2+1 Kabarénak, ugyanis 2 kimeríthetetlen komédiás és egy fantasztikus énekes szórakoztat a teljes előadás alatt egy vacsoraszínház körítéssel.A legikonikusabb és portkavaró humor áradattal, a MAMMA MIA! , valamint a legnagyobb retró és popp slágerekkel tűzdelve.Család-barát hangulat mint a 80-90 es évek Orfeumokban."kkal! MŰSORVEZETŐ: Ibrahim ImreÉNEKES: Kiszel JenniferKOMÉDIÁS: Csík Csaba, Lukács Kálmán
Reloded cirkusz-show. Egy rendkívüli show, amely már számos országban szenzációs sikert aratott! Egy show, mely friss művészi látásmóddal gondolja újra Lewis Carroll klasszikus meséjét, új perspektívát kínálva ennek a szeretett történetnek. Egy show, melynek fantasztikus látványa, eredeti jelmezei, speciális effektjei életre keltik Alice egyedülálló történetét és ráébresztenek arra, hogy semmi sem lehetetlen a világon! Az Alice csodaországban egy egyedülálló multimédiás produkció, amely ötvözi a táncot, az akrobatikát és a cirkuszművészetet. Az előadásban a nemzetközi cirkuszi versenyek győztes artistáinak egyedi akrobata számai, a csillogó jelmezek, a pezsdítő zene, a nagyszerű táncosok varázslatos atmoszférát teremtenek. Alice-nek és a hősöknek pedig elképzelhetetlen akadályokat kell leküzdeniük a boldogság felé vezető úton. A leghíresebb mesefigurák kelnek életre a színpadon: a Kerge Nyúl, az Bolondos kalapos, a Vigyor Kandúr, a Szív Királynő és a Szív Király és a főszereplő, a bátor Alice. Lewis Carroll regényének varázslatos és elbűvölő világa cirkusz-show formában, először látható Magyarországon. Egy mesés előadás az egész családnak, amely már elnyerte az európai közönség szeretetét és szívét. A Kerge Nyúl nagyon sietett, és rohant, amilyen gyorsan csak tudott!- Istenem, el fogok késni!Kivette az óráját a mellényzsebéből, ránézett, és tovább rohant.Láttál már nyulat mellényben és órával? A Kerge Nyúl leugrott anyúllyukon, abban a reményben, hogy időben odaér. Kövessük őt?Üt az óra. A Kerge Nyúl utoléri a Bolondos Kalapost. Nekik sikerült! Kezdődik a varázslatos bál, ahol minden szem Alice-re szegeződik - egy gyönyörű lányra, aki a bálba meghívott vendégek között táncol.
A három, örömben és bánatban osztozó, sírig hűséges jó barát Rómeó, Mercutio és Benvolio alakját Braga Nikita, Cseh Dávid Péter és Kerényi Miklós Máté varázsolja a nézők elé. Mészáros Árpád Zsolt pedig Lőrinc barát szerepében működik közre. Júlia szerepében Kardffy Aaisha, Dada szerepében Vágó Zsuzsi lesz látható. Montague-nét Baranyai Anna, Capuletnét Pápai Kira, Verona hercegét Egyházi Géza, Capuletet Csuha Lajos, Tybalt szerepét Szaszák Zsolt, Paris szerepét Gábor Márkó alakítja. A rendező Kerényi Miklós Gábor, aki az elmúlt 21 évben nem csak a Budapesti Operettszínházban, de Oroszországban, Romániában is nagy sikerre vitte a musicalt. A hagyományos forma megtartása mellett egy különleges előadást tervezett, amelyben a közönség ezúttal nemcsak nézője, hanem aktív résztvevője is lehet a darabnak…
Egy obsitos katonának - kis szerencsével - birtokába jut egy csodálatos tűzszerszám, melynek segítségével három varázslatos kutya siet azonnal a segítségére, ha szüksége van rá. A város fogadójában ugyan megpróbálják kisemmizni, de végül győz az igazság. Megtudja, hogy a királynak van egy gyönyörű lánya, de senki nem vetheti rá a szemét. Ez persze nem akadály neki, hisz a tűzszerszám, illetve a kutyák segítségével megnézheti a gyönyörű leányt. S ha már megnézi, szerelemre is lobban iránta. Persze a királynénak nincs ínyére, hogy egy egyszerű obsitos katona vegye el a lányát. Mindent meg is tesz, hogy a szerelmesek útjába álljon, de nem sok sikerrel. A mese végére, sok-sok kaland és izgalom után, mindenki elnyeri méltó jutalmát illetve büntetését. Az előadásban sok-sok népi ihletésű dal is felcsendül.
Domonkos István művei alapján. A Szedjetek szét munkacímű előadás Domonkos István életművén alapszik. A költő még a hetvenes években hagyta el szülőföldjét, a Vajdaságot, ám önkéntes emigrációjában született szövegei arról tanúskodnak, hogy soha nem volt képes teljesen elszakadni tőle. Talán legismertebb műve, a Kormányeltörésben című poéma a mindenkori emigránsok, gastarbeiterek balladája. Máig sem veszített aktualitásából, sőt talán időszerűbb, mint valaha. Domonkos költészetén, prózáin és esszéin keresztül érvényesen fogalmazhatunk elmenésről és maradásról, az otthonukhoz való viszonyunkról, s arról, hogy miért nem vagyunk sohasem elégedettek saját helyzetünkkel, miért vágyunk minduntalan másra, többre. Az előadás világának megalkotásakor A kitömött madár isztriai tengerpartjának mikrokozmoszát vettük kölcsön, mivel az már önmagában is erősen metaforikus. De a regényből átemelt olyan motívumok, mint a szezonvég, az átmenetiség, a tenger, az idénymunka vagy az idegenség is túlmutatnak önmagukon, allegorikussá válnak. Az előadás tere is egy olyan többjelentésű, absztrakt tér lesz, mely vizuálisan felerősíti a fenti motívumokat, ám sokkal több teret enged a játéknak és a nézői képzeletnek is, mint egy realista díszletkonstrukció. E térben engedjük majd egymásnak szereplőinket. Itt keresik majd a nézők szeme láttára saját igazságaikat. Domonkos hihetetlenül plasztikus, gyarló és esendő figurákat írt meg szövegeiben, akik végtelenül emberiek. Olvasóként az érzésünk, hogy ők a „mi embereink”, pontosan ismerjük őket, bármikor szembe jöhetnek velünk egy vajdasági utcán vagy épp az adriai tengerparton. Regényeinek, verseink, és novelláinak szereplői előadásunk világában egymás mellett léteznek, sőt olykor egymással is találkoznak.Az általunk létrehozott figurákat az életmű szellemében alkottuk meg. Fontos volt számunkra, hogy Domonkos életfilozófiáját közvetítsék, s úgy legyenek egyediek, hogy problémáik univerzálissá válhassanak. Rendező: Mezei Kinga Dramaturg: Oláh Tamás, Mezei Kinga Díszlettervező: Ondraschek Péter Jelmeztervező: Janovics Erika Zeneszerző: Mezei Szilárd Szereplők: Skatulya Mihály, Feri – Pálfi ErvinDeda – Mészáros GáborÍró – László RolandNorvo – Virág GyörgyLajcsó Imre, Momčilo – Hajdú TamásEmigráns fiú, Dénes – Szilágyi ÁronZefir Mujazinović – Vilmányi BenettLujza – Dedovity Tomity LeaRadmila, Ilonka, Elnöknő – Verebes JuditTeréz – Mezei KingaHangfelvételen közreműködik: Süveges Eta
Tantermi előadás. Kertész Imre tizenöt éves budapesti gyerekként koncentrációs táborba kerül, s különböző csodák folytán, vagy talán azért, hogy a magyar holokauszttúlélők egyik legfontosabb filozófusa legyen - visszatér onnan. Saját magyarázata szerint a világba vetett hite, a gyereklét rendíthetetlen bizalma segítette. Önéletrajzi regényében főhőse a ráismerés stációin keresztül meséli el egy sötét, gyűlölködő rendszer végső eszkalálódását, s az őt körülvevő világot. Ma, mikor a populizmus ismét virágzik, s egyre kevesebb túlélővel találkozhatunk, kiemelten fontos művészeti és edukációs kihívásnak találtuk a Sorstalanság színrevitelét.
Pár barát egy zavartalan hétvégét készül eltölteni egy vidéki villában, a nyugalmat és a megérdemelt pihenést keresve.... Ehelyett az idill helyett egy igazi büntény színterén találják magukat: Massimo Ardizzone-t, a gazdag iparmágnást meggyilkolták. Csak a nyomozó tanoncok segíthetnek DeAngelis felügyelonek a bonyolult ügy megoldásában, hogy fény derüljön a titokra.
A történetek végsősoron a túlinformált világunk komorságán szándékoznak éket ütni, a kedvetlenségünkön felülkerekedve játékos kiutat mutatni a valóság tragédiáiból.A szerzőre hagyatkozva fekete humorral ábrázoljuk a kisember válogatlanul pokoli élethelyzeteit, hogy minden fekete-fehérré fakult, kilátástalannak látszó történet végül diadalmasan a mennybe megy. Bohumil Hrabal: Véres történetek és legendák című novella-gyűjteményéből választottak ki egy-egy történetet. Színészegyeztető: Kékesi Miklós
Vérzékeny és naiv krónika, a Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka előadása. Hat színész harminc szerepben, ötven év száz percben. Rendhagyó történelemóra Könyves Kálmántrónra lépésétől Második Géza megkoronázásáig. Árpád-háziak a kisvárdai MűvelődésiKözpontban. Brutálisak és könyörtelenek, ha valamit mondanak, az úgy van, nem gondolkodnaktovább – vallja a rendező, avagy: a historikusok akkor is hazudnak, ha nem kérik erre őket külön.Bukástól félni nem kell, jó lesz! Ha tudni akarod, hogy vadászott-e II. Béla vakon, gyere! Dramaturg: Enyedi ÉvaDíszlettervező: Marija KalabićJelmeztervező: Sinkovics JuditZeneszerző: Zságer-Varga ÁkosRendezőasszisztens: Szerda ZsófiaPlakáttervező: Ónya-Oláh DóraDíszlet-kivitelező: Asztalos ErikJelmez-kivitelező: Nagyné IbolyaFény: Saša BukvićHang: Kéri Sándor BotondÖltöztető: Csonti AndreaKislány: Mészáros Kata Szereplők: Könyves Kálmán, II. István, II. Géza: Mészáros GáborÁlmos, Vak Béla, II. László: Kucsov BoriszSzakértő, II.Paszkál, Ottmár, Pribék, Pócs ispán: Búbos DávidSzakértő, Főúr, V. Henrik, Filbertus püspök, Pribék, Saul: Ágyas ÁdámSzakértő, Gyilkos, Apát, Illona (Vak Béla felesége), Zsófia (Vak Béla nagynénje): Verebes AndreaSzakértő, Főúr, Predszláva, Gyilkos, Henger a hóhér, Belos ispán (Illona testvére), kis Zsófika (Vak Béla lánya): Hodik Annabella
Az Ab Ovo, élőzenés némajáték, a négy, klasszikus vérmérséklet szerinti személyiségtípus története. A szangvinikus, kolerikus, melankolikus, és flegmatikus archetipikus attitűdjeit felhasználva 4 bohóc-karakter jelenik meg előttünk. Humorral és költőiséggel, de szavak nélkül teszik fel a kérdést: hogyan kötik az életünket gúzsba a berögződött viselkedési mintáink?Négy bohóc-karakter – egy színész.Egy zenész.És a nézők.Családi, interaktív előadás 4 éves kortól, élő zenével.
A nagyváradi Szigligeti Színház előadása. Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak. Silvia szerepét ’55-ben Dukász Anna és Papp Magda alakította, a felújításban pedig Papp Magdára maradt a sanzonett alakjának megformálása. 2007-ben egy pódiumverziót is bemutatott a színház az Állami Filharmónia termében, Silvia szerepében Tóth Tündével. A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a váradi magyar színházi és kulturális élet és az itteni szecessziós építészet virágkora is ezekre az Évekre tehető. A nagyszabású produkcióban a Nagyvárad Táncegyüttes teljes létszámban vesz részt tánckarként, az énekkart pedig a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szaka alkotja. A zenét 16 tagú zenekar játssza. Szövegét Stein és Jenbach szövegének felhasználásával írta: Békeffy István, Kellér DezsőVerseit írta: Gábor Andor, Innocent Vince ErnőKorrepetitor: Dombi DávidJelmeztervező: Bajkó Blanka AlízDíszlettervező: Fodor ViolaZenei vezető, karnagy: Hermann SzabolcsKoreográfus: Bóbis LászlóHangképző, karvezető: Brugós Anikó Szereplők: Leopold Mária Lippert-Weilersheim hercege: ifj. Kovács LeventeCecília, a felesége: Tóth TündeEdvin, a fia: Polák FerencEdvin, a fia: Nagy László ZsoltStázi bárónő: Kocsis AnnaStázi bárónő: Ilyés KlaudiaKerekes Ferkó: Dimény LeventeMiska, főpincér: Kocsis GyulaTábornok: Kiss CsabaTonelli, Mac Grave: Tőtős ÁdámMérő: Scurtu DávidEndrei, Ferdinánd főherceg: Balogh AttilaAranka, Leontine bárónő: Fodor RékaJulis: Törteli NadinSilvia, chansonette: Tasnádi-Sáhy NoémiSilvia, chansonette: Széles FlóraGróf Kaucsiano Bóni: Sebestyén HunorGróf Kaucsiano Bóni: Ágoston PéterKarolina grófő, Konyhalány: Miklós Irén Tánckar: Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Fodor Virág, Forgács-Pop Jácint, Imre Béla, Kerekes Dalma, Krupár Luca, Ördögh Géza, Rácz Lajos Levente, Tábori Sára, Tekse Patrik, Törteli NadinÉnekkar: Baliga Anita, Bodi Gréta-Nóra, Bodi Mátyás László, Dánél Kunigunda, Fehér István, Nagy Judit-Noémi, Nagy Kinga-Nikolett, Oszaczky Gergő, Pácsi Árpád, Porsztner Abigél, Portik Viktor, Varkucs Róbert KárolyZenekar: Békés Gerhardt, Alexandru Bolganschi, Bulzan Marius, Chis Ioan-Vasile, Drimbe Alina, Fodor József, Kardos Eszter, Kurucz Tibor, Kurucz Virág, Nagy Éva, Nagy Kálmán, Oancea Olimpu, Victor Sandu, Alex Seretoc, Veres Lóránt, Vura János.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember. Egy musical az emberi sors dallamairól, amiben az élet nem egyértelmű: sokszor menekülnénk, mégis keresünk. Néha megpihennénk, de hajtunk tovább. Megmutatnánk magunkat, de játszanunk kell. Rajongásig szeretünk és kifulladásig élünk. Ez a kettősség végigkísérte Eva Perón életét, ahogyan a megtagadott gyerekből milliók által elismert és szeretett first lady vált belőle, és mindez a róla készült musicalben is kirajzolódik, amit ezúttal színházunk deszkáin láthat a győri közönség. Valamint: Buenos Aires lakói, katonák, árvákKözreműködik: a Győri Nemzeti Színház énekkara, tánckara, zenekara, valamint a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet színművész hallgatói