Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl. „Egyáltalán, ha őszinték vagyunk, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy megöljük magunkat. Mivel azonban nem öljük meg magunkat, mert mégiscsak élni akarunk, színházat írunk és színházat játszunk. Ez a legabszurdabb és leghazugabb dolog a világon.” (Thomas Bernhard)
Musicalvígjáték magyar slágerekkel. Musicalvígjáték a félreértésekről és a válságon győzedelmeskedő szerelemről, melynek zenéjét a legnépszerűbb magyar előadók dalaiból válogattuk össze.Nyolc ember mulatságos és megható találkozása az online térben a pandémia idején. Sorsuk megváltozásához elég egy téves hívás, egy lelkisegély-szolgálat felkeresése vagy akár egy ételrendelés. Előadásukkal a művészek, tanárok, az egészségügyben és a vendéglátásban dolgozók előtt szeretnének tisztelegni, akiket a pandémia a legérzékenyebben érintett.
A Rátonyi Róbert Színház előadása. Bálint Ágnes azonos című meseregénye alapján a színpadi adaptációt készítette: Bártfay Rita Ki vagy mi is Frakk? Egy generáció gyermekkorának kedvenc esti meséje, állatok és állattartó emberek tipikus, bájos, mulatságos és fordulatos története. Rémes-e a macskák réme? Vagy csak egy édes, izgő-mozgó, sokat alvó vadászkutya? Megfér-e két mindenhájjal megkent macska a vizslával egy lakásban? Milyen a kutya-macska barátság? Megtudhatjuk a meséből. Károly bácsi és Irma néni békességben élik nyugdíjas napjaikat kertes házukban, két doromboló cicával, Lukréciával és Szerénkével. Károly bácsi újságot olvas, Irma néni kötöget, eteti és dédelgeti a macskákat. Egy napon Károly bácsi osztálytalálkozóra megy, Lukrécia és Szerénke, önfeledten dicsekszik Micikének, a szomszéd macskának, hogy gazdáik, mint lakájuk és szobalányuk lesi minden kívánságukat. Micike ájultan hallgatja a főúri beszámolót. A „pünkösdi királyságnak” csak az vet véget, hogy Károly bácsi visszatér egy kutyával, Frakkal és egy csapásra pokollá válik a cicák élete… Károly bácsi és Irma néni imádja az állatait – kezdetben ki-ki a magáét -, dacára annak, hogy a cicák és a kutya civakodása az ő szeretetteljes, nyugodt életüket bizony felborítja. De ha a gazdik kezdenek háborúzni, az csak az igazi tragédia! Nincs mit tenni, az állatok kénytelenek összefogni. És, hogy mennyi borsot törnek egymás orra alá, mennyi kalandban lesz még részük, azt csak a jó ég tudja, meg aki megnézi!Kutya-macska barátság. Olyan kapcsolatra értjük, ami nem őszinte és baljóslatú a kimenetele. Mégis ebben a történetben a szólásmondással ellentétben, bár sokszor kergetik meg egymást a kedvencek, végül kiderül, hogy játék az egész. Társak nélkül pedig nem jó játszani. A legfontosabb a szeretet, csak rá kell találni. Mert nincs nagyobb kincs, mint az igaz barátság…
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
Tánc-szín-játék A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai voltak: népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de a tárgyi népművészetnek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”, a legendás betyárok - Sobri Jóska, Bogár Imre, Vidróczky Márton, Angyal Bandi, de legfőképp Rózsa Sándor - néha igencsak romantikus történetei. Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből Zs. Vincze Zsuzsa adaptálta színpadra, és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével. A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatók.A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon bennünket a magyar népművészet, népzene- és néptánc kultúra gazdagságával.
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is amindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanulminden a feje tetejére áll.A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
Kulka János megjelenítésében. Az előadás hanganyaga a PARLANDO STUDIO 2006. évben megjelent hangoskönyve alapján készült Havas hegyek között egy férfi mozdul a szállodai szobában. A karmester megszokott rutinnal készülődik az esti koncertre. Múlnak a percek, türelmesen várja a taxit. Az idő egyre lassabban telik, s nem jön érte senki. A korábban megnyugtató, otthonos egyedüllét egyre idegenebbé válik számára - valami megváltozott. Kulka János 2006-ban hangoskönyvben mondta fel Thomas Mann Halál Velencében című regényét, melyben egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával, amely arra készteti, hogy szembenézzen eddigi életével. Az előadás különféle színházi műfajjal kísérletezik: egyszerre performance, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással. Kulka János személye több generáció számára fogalom. Egyéni formátumú alkotóművész, összetéveszthetetlen stílussal és karizmával. 58 éves, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozik. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra.
Pokorny Lia egyszemélyes estje. Ha sokáig hitte, hogy a gyerekkori mesék valóra válnak,ha ovisként dicsekedni szeretett volna, hogy önnek hozta a legmenőbb játékot a Jézuska,ha kamaszkorában álmodozott arról, hogy egyszer egy filmsztárral szerelmesen andalog a naplementében,ha epekedett azért, hogy megkaphassa élete cipőjét, ami senki másnak sincs,ha reménykedett, hogy varázsütésre minden hozzátartozója, pont olyan jófej lesz, amilyennek mindig is akarta,ha ábrándozott arról, hogy megtalálja az igazit, akivel örökkön örökké együtt élhet,vagy ha sokáig kereste az örök boldogság elixírjét, de még nem találta meg, akkor ez a mese Önnek szól! Ezen az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülhet az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugorhat egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén a legfontosabb kérdésre megtalálhatja a választ.
Mire gondol az ember, ha a pszichológiára és a humorra egy mondatban hivatkoznak? Valószínűleg arra, hogy itt valami igazán egyedi és szórakoztató dolog készül. Az este során Elek Péter hozza a megszokott sziporkázó humorát és hétköznapi sztorijait, tele emberi hibákkal, saját laikus megfigyeléseivel és elméleteivel, életünk apróbb-nagyobb abszurditásaival, melyekre Baranyi Dorka pszichológus, és szakképzett sématerapeuta reflektál, a szakmai objektivitás szemüvegén keresztül. Emellett közösen mutatnak be tipikus szituációkat, munkahelyi, párkapcsolati, illetve egyéb területekről, melyek szórakoztató módon világítanak rá, hogyan legyünk tudatosabbak, boldogabbak és hogy tényleg kelljen túl nagyot hazudnunk, amikor egy kérdésre azt feleljük: "Velem minden rendben!"
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai. Martin Miller, Alice Miller gyermekkorkutató pszichoanalitikus és bestsellerszerző fia pszichoterapeutaként dolgozik ma is Zürich mellett. Könyve édesanyjának a rekonstruált életrajza, valamint saját gyerekkorának, anyjával és apjával való kapcsolatának leírása, amelyből a közfelfogás számára eddig teljesen ismeretlen kép rajzolódik ki Alice Millerről. A Martin Miller által átélt valóság saját családjával kapcsolatban egy titkokkal, elnyomással, gyerekbántalmazással, elhallgatással, hazugságokkal terhes életet tár elénk, amiben számára sem gyermekként, sem felnőttként nem jutott hely. Egy kétségek között hánykódó, szétesett anya–fia kapcsolatról szól, és megírását az igazság bemutatásának a vágya, a múlt terheitől való megszabadulás és a traumából való kigyógyulás lehetőségének a felmutatása inspirálták. Nem állításokat szeretnénk tenni, hanem megvizsgálni, miként lehetséges, milyen folyamatok játszanak abban szerepet, hogy egy zseniális éleslátással bíró anya nem képes rálátni saját cselekedeteire, és kritikusan szemlélni azokat, nem képes érzékenynek lenni saját gyermekére? Urai lehetünk-e önmagunknak valaha, vagy múltunk foglyai maradunk valamiképpen, akármit is csinálunk? Lehet-e kigyógyulni a traumából? Lehet-e leválni a szüleinkről? Szülőként el tudjuk-e engedni a gyerekeinket, képesek vagyunk-e egy önmagunkat túllépő, meghaladó szeretetre? Mi segítheti a változási folyamatokat? Ezek a kérdések izgatnak minket ebben a nagyon komplex, sokrétű és sokfelé ágazó történetben. A darab a jelenből indulva villantja fel a múlt képeit, a történet különböző tereken és korokon át, különböző szereplőket megelevenítve és az olykor eltérő narratívákat ütköztetve, mozaikszerűen bomlik ki.
Világítás: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Koreográfus-asszisztens: Incze Kitti Cirkuszművészeti munkatárs: Csicsely Zoltán Step oktató: Csömör Marcell Krisztián
Zenés szövegszínház Dobray Sarolta Üvegfal címû könyvéből. Az Üvegfal Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.Lassan, lépésenként bomlik ki és válik világossá, hogy valójában egy érzelmileg bántalmazó kapcsolattal állunk szemben. Miért csinálja Péter? Miért hagyja Léna? Mi ez a gyakran eszméletvesztésig pörgő tánc?Szeretet, szerelem hajtja? Vagy ezeknek épp valamiféle ellenkezője. Miért választjuk azt, akit választunk, sokszor szinte teljesen vakon?! Ruha: Nanushka
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését. A trón című musical nem pusztán a Hunyadiakról szól. Természetesen látjuk, hogyan kerül Hunyadi Mátyás a trónra, de ennél sokkal több rejlik benne: emberi sorsok, döntések, útkeresések. Vajon előre megírt a sorsunk vagy képesek vagyunk változtatni rajta? Sodródunk az eseményekkel vagy kezünkbe vesszük az irányítást? Ezek a kérdések ma is ugyanolyan érvényesek, mint évszázadokkal ezelőtt. És épp ettől lesz ez a történet korszerű, mert nemcsak a múltról szól, hanem rólunk is. Szerző: Juhász Levente
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te - és ketten együtt.