Improvizációs előadás gyerekeknek és felnőtteknek az Itt és Most Társulattal. Kíváncsi vagy egy olyan mesére, amiben a szereplőket te találod ki, és te alakíthatod a történetet? Ők eljátsszák neked! Királyfik, királylányok, boszorkányok, manók, sárkányok, beszélő állatok, trollok vagy épp a harántcsíkos lápi pöcsmög is felbukkanhat az előadásban. Nem tudják, milyen hősök kerülnek elő, hiszen a színpadon minden Itt és Most történik! Várnak szeretettel minden kis- és nagyiskolást és szüleiket egy különleges improvizációs élményre, ahol a gyerekek ötleteiből szövünk történetet, de a felnőttek sem maradnak móka és kacagás nélkül. A MesélŐk egy családi program, ami megmozgatja a képzelőerőt! A Mesélők egy interaktív családi program.Mégis hogy kell ezt elképzelni? "Az impró előadások varázsából nem engedünk, és a közönségünk ötleteihez is ragaszkodunk, ezért élő közvetítéssel jelentkezünk stúdióvá átalakított színháztermünkből. Akarom mondani, a mágikus kuckóból."Ti pedig otthonotok kényelméből és biztonságából követhetitek és alakíthatjátok az előadást.
A koreográfiát jeles elődök után a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatói készítették, és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei és hallgatói adják elő. Csajkovszkij: Diótörő Karácsony este van. A Marika és családja a meghívott vendégekkel együtt tölti az ünnepet. A gyerekek figyelmét egy későn érkező vendég vonja magára. Ő Drosselmeyer úr, aki Marikának egy különleges babát hoz ajándékba: a Diótörőt. Az ünneplés a vége felé közeledik, búcsúznak a vendégek, és Marika aludni tér. Álmában harcias egerek bújnak elő, de a Diótörő nagy csatában – és Marika segítségével! – legyőzi az Egérkirályt, majd mesebeli tájra indul Marikával. A kislány álmában Mária Hercegnővé válik, aki mellett ott a Herceg: a hős Diótörő, aki mesebeli birodalmába vezeti menyasszonyát: birodalmának lakói táncukkal gyönyörködtetik a vendégeket. Azonban az álom gyorsan végetér – itt az ébredés ideje (és ezzel az előadás vége!)
Bogyó és Babóca barátságának egy esztendejét a mese négy évszakán át követhetjük figyelemmel, mosolyogva, nevetve, izgulva – mintha mi is az ők óvodás társai volnánk.
Ma éjjel a kis rongybabának az "igazi" Mikulást kell megkeresnie. A kalandokkal teli világ most is a tárgyak világa: ezúttal a konyha bútorai, eszközei segítik, vagy gátolják hősünket.
Grimm meséjét sokan ismerik és szeretik. A feldolgozás klasszikus formában mutatja be a gyerekeknek - karácsonyi hangulattal fűszerezve - ezt a tanulságos, megható, mégis vidám, kacagtató mesét.
Mesebalett két felvonásban. Csajkovszkij A diótörő című balettje évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része. Az Operaház felújítása idején, 2018 decemberében visszatért az Erkel Színház színpadára, de 2022 novemberétől ismét az Operaház színpadán csodálhatjuk a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti elvárásainak megfelelő előadást. A klasszikuszenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet 2015-ben, amely most ismét eredeti kiállításban látható. A Magyar Nemzeti Balett életében fontos állomás, hogy ilyen világszerte elismert művész készített a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát, amelyet azóta is teltházzal, nagy sikerrel játszik az együttes. A növendékeket betanította: Chernakova Olga, Radina Dace, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács DénesA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Próbavezető balettmester: Aradi Mária, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Rujsz Edit, Solymosi Tamás, Szirb György, Venekei Marianna
A Recirquel az idei téli szezonban új, az év végi ünnepek hangulatát idéző produkcióval jelentkezik. A Kristály varázsvilága felnőtteket és gyermekeket egyaránt vár a Müpa épülete előtt felállított hatalmas, hólepte cirkuszsátorba, ahol a csillogó, jégbe fagyott, bámulatos meseképek a közönség szeme láttára és közreműködésével kelnek életre. A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott újcirkusz-produkció klasszikus meséket idéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik. A közönség és a fellépő művészek együtt keresik a szeretet melegsége, a fény reményét egy lenyűgöző illúziókkal és mutatványokkal teli térben.A nemzetközi hírű újcirkusz-társulat ünnepi hangulatot teremtő előadásában a közönség testközelből csodálhatja meg az artisták lélegzetelállító mutatványait, sőt maga is a cirkuszi tér részévé válik. Fejünk felett, akár karnyújtásnyira suhannak el a Recirquel más produkcióiból a hazai közönség körében már jól ismert artisták, akik ezúttal is külföldi és hazai vendégművészekkel, köztük Magyarország legbravúrosabb hiphop-táncosaival lépnek a jeges porondra. Felhívjuk kedves közönségünk figyelmét, hogy az előadásra kizárólag állójegy váltható, mert a produkció speciális, interaktív jellegéből adódóan a közönség annak teljes ideje alatt (kb. 50 perc) mozgásban van.Kérjük, jegyvásárláskor ezt mindenképp vegyék figyelembe!
Cirkuszi karácsonyi játék Jókai Mór novellája alapján A Fővárosi Nagycirkusz egy különleges karácsonyi ajándékkal készül szeretett közönségének: egy összművészeti produkcióval segít ráhangolódni a legszentebb családi ünnepre és kiszakadni a mindennapok rohanásából. Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című novellája alapján készült karácsonyi játékban harmonikus szinergiában jelenik meg a cirkuszművészet, a zene, az ének és a színházművészet. A Jászai Mari-díjas Fekete Péter rendezésében és Rátkai Erzsébet érdemes művész jelmezeivel egy varázslatos világba csöppenünk, ahol a legfontosabb értékek kelnek életre a cirkusz-és a társművészetek által. Egy felejthetetlen karácsonyi játék az egész családnak - lenyűgöző artista produkciókkal, ismert magyar színművészekkel, fülbemászó dallamokkal és egy megható történettel.
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. (Csak majdnem.) Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.” Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős) Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Vígopera egy felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Bátran állíthatják, hogy a Gianni Schicchi az opera-irodalom egyik legszórakoztatóbb vígoperája, amely sziporkázó humora miatt Giacomo Puccini operai életművében is egyedülálló. Szellemesnél szellemesebb pillanatok követik egymást úgy az ének-, mint a zenekari szólamokban, illetve a szöveg és a végtelenül mókás helyzetek által. Ritka az a mű, amely nem átallja ráadásul azt a fekete-, sőt morbid humort is vállalni, hogy éppen egy rokon halottaságya mellett kerekedik a komikusnak ható családi bonyodalom. Magyar szöveg Giovacchino Forzano eredeti librettója nyomán: Nádasdy Kálmán, Kenesey Judit. Világítástervező: Pillinger Tamás Videografika: Czeglédi Zsombor Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane, Kenesey Judit
A Malackák élete ilyen: játék, móka, kacagás! Ebbe senki nem szól bele! ...vagy mégis? Bizony-bizony, néha megkeseríti életüket a furmányos és ostoba Vicces Farkas. Más sem jár a fejében, csak a malacvacsora! Röfi, Refi és Rufi segítséget kér, méghozzá nem mástól, mint a Nagybölcsességű Vezércsigától! Segít? Nem segít? Nem csak ezen múlik a Malackák élete! Szereplők: Röfi, Rufi, Refi, Vicces Farkas és a Nagybölcsességű Vezércsiga
„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
Charles Dickens Twist Olivér című regénye alapján. Egy viharos éjszakán egy fiatal lány a mudfogi dologházban megszüli gyermekét, majd meghal. Az árva a Twist Olivér nevet kapja. A fiatal Olivér hányódtatott sorsa elől Londonba menekül, ahol zsebtolvajok bandája veszi pártfogásába, melyet Fagin irányít. Olivért megtanítják a tolvajlás művészetére, ám már az első próbatételen elbukik. Sorsa váratlanul jóra fordul, amikor egy gazdag úriember a házába fogadja. A történet azonban itt még nem ér véget, bűnöző cimborái ismét felbukkannak, hogy visszarántsák az alvilágba… Vajon sikerrel járnak?Az Oliver! musicalt Charles Dickens nagysikerű regénye ihlette. Az író a kis Olivér alakjában az emberi jóság örök érvényű elvét kívánta megformálni, amely minden gonosszal szembeszáll, és a végén teljes diadalt arat. Lionel Bart világhírű musicaljét 1960-ban mutatták be a londoni West Enden. A darabot nemsokkal később már a Broadway-n adták elő. Közreműködnek: a Magyar Színház Ensemble együttesének tagjai, valamint táncosok: Vincze Kitti, Schaub Ingrid, Lámfalusy Szafira Zoé, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Szóka Roland
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is amindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanulminden a feje tetejére áll.A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Új magyar musical a Madách Színház színpadán! A zenés komédia sztárszereposztása garancia a két óra felhőtlen kacagásra, a különös emberi sorsok és viszonyok pedig bizonyosan megérintik a néző lelkét.
Karinthy Dunakanyar című keserédes egyfelvonásosa több színészgenerációnak adott pazar lehetőséget a megmutatkozásra. Lehet-e egyszeriben közünk egy ismeretlenhez egy véletlen találkozás során? Karinthy Ferenc figuráit a magány űzi, akik bátortalan, vagy éppen meghökkentő lépéseket tesznek egy vadidegen felé. 1971-ben Szinetár Miklós rendezésében forgattak tévéjátékot Karinthy egyfelvonásosából Hámori Ildikóval és Sztankay Istvánnal, 1981-ben pedig Szentendrén láthatta a közönség a legendás előadást a Nosztalgia Kávéházban. A Szentendrei Teátrum idén szintén a városhoz és a Dunakanyarhoz sok szállal kötődő Szinetár Miklóst kérte fel, hogy állítsa színre a népszerű művet, Szinetár Dóra és Makranczi Zalán alakításában. Az előadást különleges helyszínen, a Szamos Marcipán Múzeum és Cukrászda Klimt-termében tekintheti meg a közönség.
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.