Bogyó és Babóca barátságának egy esztendejét a mese négy évszakán át követhetjük figyelemmel, mosolyogva, nevetve, izgulva – mintha mi is az ők óvodás társai volnánk.
Kurtafarkú érzékeny, félénk kis nyuszi, nem olyan talpraesett, mint nyúlanyó másik fia, Tappancs. A történet mégis úgy alakul, hogy Tappancs kerül bajba és senki más nem segíthet rajta, csak a gyámoltalan Kurtafarkú.
Próza, színházi nevelési előadás Az előadás az Árt-Járóban látható. Három középiskolás diák. Három barát. Három teljesen különböző családi háttér. Ami közös, az a homályos jövőkép… Az előadásban három gimnazista utolsó középiskolai tanévét láthatjuk. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevésbé tudják, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel. Természetesen elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek döntést hozni. Ezen a ponton kezdődik a nézőkkel a közös játék. A szereplők dilemmáit együtt dolgozzuk fel, így a résztvevő diákoknak lehetőséget teremtünk arra, hogy a szereplők sorsán keresztül, önmagukról, jövőképükről, saját félelmeikről beszélhessenek, gondolkodjanak. Szcenikus: FILEP ANDREA
Összpróba és Thália Színház koprodukció. Kippkopp, a gesztenyefiú tűvé teszi a rétet, hogy játszópajtást keressen magának. Ám hiába találkozik az erdő-mező állataival, senki sem ér rá játszani vele: mindenkinek fontosabb dolga van. Nemsokára a szél berepíti a rétre Tipptoppot, a gesztenyekislányt, aki éjszakai szállást keres magának. Ám sajnos nem tud segíteni neki senki, mert igazán nem tudja más, mire is van szüksége. Vagy talán mégis? Marék Veronika varázslatos meséi alapján írt történet az egymásra találásról és barátságkötésről szól, arról, hogyan is vehetjük észre azt, ha valaki fontos nekünk. Marék Veronika meséi alapján írta: Jeli Viktória Jelmezkivitelező: Kenyeri Orsolya Díszletkivitelező: Hajdú Judit, Kakuszi Zoltán, Tóth Zsuzsanna
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Az őszinte barátság meséje ez. Megmutatja, hogy nem baj, ha valaki értéktelennek tart, másnak talán attól leszel a legszerethetőbb, amit korábban nem is tudtál magadról. A lyukas hordó, a törött létra és a fogatlan gereblye a szemétdombra kerülve fellázad és elmenekül, de ezzel végül a Fecskefiút és a Rózsalányt is megmentik. CSUKÁS ISTVÁN színműve humorral, játékosan tanítja és szórakoztatja a gyerekeket, de persze szüleiket is, hiszen a mese egy szimbolikus történet, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat fogalmaz meg. Az előadás a Madách Színházban első rendezése Vaszilenko Eugeniának, aki több mint 10 éve Szirtes Tamás munkatársa a világsikerű musicalek színrevitelében. Pályáját a színházban táncművészként kezdte, mára széleskörű tapasztalattal bír a zenés színpadi művek alkotói folyamatában. Gulyás Levente zeneszerző új szerzeményei teszik a darabot olyan zenés művé, amely illik a teátrum repertoárjához. Jelmeztervezőként Horányi Juli, díszlettervezőként pedig Vízvárdi András neve garancia arra, hogy az előadás a közönség legújabb kedvence legyen. A szövegkönyvet szerkesztette: Kósa Melinda Korrepetítor: Felszegi Dalma
Kippkopp a gesztenyefiú elindul, hogy kalandos útja végén megmentse a madarakat. Nehéz az út, de Kippkopp igazi hős, aki dacol a széllel és a jéggel, mindent megtesz barátaiért.
A JuBo Társulat előadása. Lenka kissé duci és vöröshajú. Az egyetlen barátja Palkó, aki sajnos egy félévre másik városba költözött és csak hosszú leveleiken keresztül tartják a kapcsolatot.Lenka osztályába új kislány kerül, Lenke. Lenke vastag szemüveget visel, és furcsa, ismeretlen szavakat használ. Az osztály nagyszájú szószólói hamar kipécézik maguknak, csúfolni kezdik, piszkálják, és senki sem siet a segítségére, még Lenka sem. Hiszen nemrég még őt csúfolták ugyanígy, vele nem akart játszani senki. És még a neve is milyen.....szinte ellopta a nevét. Lenka...Lenke. A szemüveges lány valahogy mégis megérzi benne a sorstársat és próbál közeledni felé. A bábelőadás - a forma izgalmas, absztrakt lehetőségeit kihasználva - bemutatja, hogyan változik meg Lenka hozzáállása az új lányhoz a távol lévő Palkó közvetett segítségével. A Palkó leveleiből kibontakozó történet hatására (ami itt még legyen titok :)), Lenka kénytelen szembenézni addigi, a bántalmazókat segítő hallgatásával.Az előadás nyomon követi, hogyan válik Lenka „védelmezővé”, és hogyan változik meg ennek hatására az osztály dinamikája. Nem mellesleg az is kiderül, hogy mi felnőttek, hogyan segíthetünk a kiskamaszoknak eligazodni ebben a felgyorsult világban a sok kusza viszony és érzelem között.
Opera négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal.Puccini képzeletét megragadta Manon Lescaut és des Grieux lovag szerelmi története, melyben a hősök egymásért szembeszállnak a társadalmi elvárásokkal és az elfogadott erkölcsi törvényekkel, hiszen a komponista saját életében is hasonlóan szenvedélyes történet zajlott: Elvira Bonturihoz kötődő hatalmas érzelmeket megmozgató viszonya, mely az olasz törvények szigora miatt nem válhatott hivatalosan házassággá, töltötte be az életét. Többen megpróbálták lebeszélni a témáról, nemcsak érintettsége okán, de Massenet Manonjának hatalmas sikere miatt is, de őt szerencsére nem lehetett eltántorítani, és megszületett első országos sikert arató műve, amely csakhamar meghódította a világ színpadait. Antoine-Francois Prévost regénye nyomán a szövegkönyvet írta Marco Praga.
Szereplők: a Király és az udvaraHiába jön a panasznapon ember, asszony, a Király nem foglalkozik velük. Csak a saját gondjával van elfoglalva. Tehet akármit az Udvaribolond, az Udvarmester a fűtő vagy a gyerekek, a Király csak fázik és fázik. Úgy tűnik, már a szíve is fagyos! Udvara, erdeje, országa bánja nagy didergését! Az egyetlen, ami felmelegítheti a testét-lelkét és a szívét: a Szeretet....
Annette és Bernadette, a két párizsi vénkisasszony, idejük nagy részét kilencvenhét éves anyjuk mellett, a kórházban töltik. És azon az estén, az egyetlen estén, amikor végre kiszabadulnak a monotóniából és színházba mennek, anyjuk meghal.Annette és Bernadette, a két elárvult öreglány, a krematóriumból kilépve egyszerre ott találják magukat, urnával a kézben, a szomszédos bár pultjánál. Aztán egy vonatfolyosón. Egy hatvan személyes busz volánjánál. Eldugott temetői ösvényeken. Az eltűnt időben.Annette és Bernadette, a két nyanya, világgá mennek, hogy felkutassák apjuk sírját, aki már huszonöt éve nyugszik valahol északon.Pierre Notte darabja - melyet most két fiatal színésznő játszik - egyszerre fekete humorú kabaré, egzisztencialista bohóctréfa és a francia sanzonok nosztalgiájából ihletődő rafinált giccs, melyben Charles Aznavour (is) énekel. Pierre Notte Párizsban élő drámaíró, zeneszerző - és színész, rendező, aki a kabaré műfajában találta meg a saját színházeszményét."Számomra a kabaré olyan forma, mely folyamatosan változik, ezért nem is lehet egyetlen kifejezéssel meghatározni. Kell, hogy legyen benne valami elementáris és pofátlan életerő, kicsi közönségesség, mely sötétségbe fordul át; egyszóval mindig ott kell legyen benne a halál és a szexualitás már-már gyermekien naiv összetartozása."
Építkezés egy részben. Egy sötét, havas téli éjszakán K, a földmérő megérkezik a faluba, ami fölött Westwest gróf kastélya tornyosul. K-t földmérési munkákra rendelték oda, de bármennyire is igyekszik feljutni a kastélyba, nem sikerül kapcsolatba lépnie a megbízóival, csak a helyiekkel, akik viszont gyanakodva fogadják. Lehet, hogy a kastély nem is létezik, de talán K sem földmérő, bár másnap jelentkezik nála két segéd... Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Sordini: Bálnt Barna / Szentváry-Lukács Vajk/Máté Áron Hullaszállítók: Gazdik Márk / Patkós Gergő
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi événekdíszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett.
A Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell… A West End és a Broadway siker után, Magyarországon elsőként a Játékszín tűzi műsorára. De hogyan lehet ilyen intenzív, akciódús történetet színpadra vinni? Maradjunk annyiban, lehet! Mintha filmet néznénk színházban, nagyszerű színészekkel, káprázatos rendezésben, lenyűgöző látvánnyal. Színpadra alkalmazta: RACHEL WAGSTAFF és DUNCAN ABEL
Angliában vagyunk, London mellett.A Forgószínpad elnevezésű színészotthon nappalijában szoktak teázni, kötögetni, kártyázni a hajdani színésznők, az otthon lakói. Egy napon beköltözik Lotta, a valamikori híres díva. Itt él egykori riválisa, May, akivel harminc éve haragban vannak, s az enyhén szólva bolondos Sarita is, aki piromániás kísérleteivel többször kelt riadalmat, sőt szobáját is sikerül felgyújtania. A tragikai pózokban tetszelgő Mary, a csípősnyelvű Cora, az otthon katonás igazgatónője, a jólelkű titkárfiú, az újságírónő és a többiek sorsa mind összefonódik Noël Coward vígjátékában.Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
A nagy sikerű A hosszú élet titka alkotóinak új bemutatója ismét az izgalmas és sokszínű novellaszínházi műfajban születik. Kapuzárási pánik című előadásban ismét négy színész bravúros átlényegüléseivel elevenítenek meg 14 különálló, mégis tartalmi és hangulati egységet képező történetet, amelyek újra itt és most, azaz Magyarországon és napjainkban játszódnak. A jelenetek az elmagányosodásról, a kapcsolódásaink nehézségeiről és a kisember megfelelési kényszeréről mesélnek sok humorral, groteszkkel, abszurddal és váratlan, meglepő fordulatokkal. Miről tesz bejelentést az életközepi válsággal küzdő férj a feleségének? Milyen titokra derít fényt egy padlásra rejtett, megsárgult családi fénykép? Miként alakul a romantikusnak ígérkező vacsora, amin az étel mellett súlyos traumák is az asztalra kerülnek. Mit tesz a férfi, aki saját nevét húzza ki a vállalati karácsony előtt? És hogyan lesz vége a baráti társaságból verbuválódó könyvklub szépen induló történetének? Zenei közreműködő: Bartek Zsolt basszusklarinét
Szünet nélküli komédia. Julien Ventroux az ambíciózus parlamenti képviselő feleségének szabados viselkedése szöges ellentétben áll a párt elveivel, így veszélyeztetve a férj karrierjét. Márpedig Ventroux máshoz sem ért, mint a politikához. Kellően álszent és hazug, és az így kivívott pozícióját próbálja mindenáron megőrizni. Otthon is kínosan ügyel a látszatra. Mert egy családi botrány könnyen a képviselő úr bukásához vezethet. Hiába a száz évvel korábbi történet, a közéleti problémák ma ugyanúgy beszivárognak a házasságba is, mint hajdan.
Dramatikus valóságshow. Egy amerikai tévéstúdióban maratoni táncversenyt rendeznek, ahol a nyeremény reményében éjjel-nappal, kifulladásig táncolnak az Államok legkülönbözőbb pontjairól érkezett párok, akiket időnként – a mai realityk mintájára – további ügyességi feladatok elé állítanak. Mindez a média és social média teljes nyilvánossága előtt, a minél magasabb nézettségért küzdve. Sorsukról Önök is dönthetnek az előadásba épített nyíltszíni szavazások során. Horace McCoy azonos című regénye alapján színpadra alkalmazta: Galambos Attila Az Át az életen című dal zeneszerzője Szemenyei János Főcím animáció, logó: Madácsi Blanka Szavazógép: Kiss Tibor. Továbbá: Rendőr, anyakönyvvezető, biztonságiak.
Victor Hugo másfél évszázada született, hatalmas ívű, megrendítő regényének méltó zenés színpadi adaptációja Boublil és Schönberg világhírű szerzeménye, amelynek ma már szintén jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is. Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja. CAMERON MACKINTOSH különleges engedélye alapján új produkcióban bemutatja, BOUBLIL-SCHÖNBERG: LES MISÉRABLES - A NYOMORULTAK című musicaljét. ALAIN BOUBLIL ÉS CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG szerzeményét, VICTOR HUGO regénye alapján. Zene: CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG Dalszövegek: HERBERT KRETZMER Eredeti francia szöveg: ALAIN BOUBLIL és JEAN-MARC NATEL További anyagok: JAMES FENTON Színpadra alkalmazta: TREVOR NUNN és JOHN CAIRD Eredeti hangszerelés: JOHN CAMERON Új hangszerelés: CHRISTOPHER JAHNKE, STEPHEN METCALFE és STEPHEN BROOKER Az előadást a Music Theatre International (Europe) és a CAMERON MACKINTOSH LTD ügynökségekkel kötött különleges megállapodás tette lehetővé. Animáció: Vízvárdi András Hangmérnök: Farsang Áron, Miskolci Márton, Nagy Gergő, Póczak Bence, Tóth Zoltán Korrepetitor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Bóna Ilona, Drexler Vajk, Felszegi Dalma Szereplők: Kis Cosette: Csemer Olívia, Goitein Júlia, Pekár Jázmin Aisha Kis Eponine: Csemer Olívia/Palásti NóraEnsemble: Balázs Dávid, Balog Tímea, Bánsági Petronella, Braga Nikita, Cseke Brigitta, Eszlári Judit, Galbenisz Tomasz, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miskovics Róbert, Murvai Márton, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Vecsei LászlóTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Bár a Fekete Péter műfaját tekintve mese, az antivilágbéli operett alapszituációja igencsak aktuális ma is. A gazdasági világválság idején a jóképű világfi, — aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa — véletlenül rábukkan a világ legnagyobb balekjára. A balek személye maga a katasztrófa. Bármihez ér, az összeomlik — mi lehetne hát jövedelmezőbb befektetés, mint részvénytársaságot alapítani a balek pechjére? Az üzlet be is indul, csak hogy közbeszól a szerelem: a dörzsölt úriember és a lúzer mindketten találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét. További dalszövegek: Békeffy István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László. Zenei supervisor: Puskás DávidVideótervező: Gothár Márton