Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
Előadás Katona József: Bánk bán című darabjábólBeavató színházi előadás 14 éven felülieknek Az előadás a M.I.T. csapat új bemutatója, mely egy bírósági tárgyalásra idézi meg a darab szereplőit, ahol megismerkedhetünk a szereplők indítékaival, igazságával, és az előadás után a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy – mint egy bírósági tárgyalás esküdtjeiként – véleményezzék az elhangzottakat, és ítéletet hozzanak. Katona József Bánk bán című drámája nem csupán a régies nyelvezete miatt nehéz olvasmány – összetett karakterek, különös motivációk, izgalmas cselekményszövés jellemzik egyik nagy magyar drámánkat. Előadásunkkal arra vállalkozunk, hogy négy színész és a technika segítségével érthetően, követhetően fejtjük fel a darab történetszálait, indíttatásait, miközben a szerző céljait, alkotásának világát is fontosnak tartva, Katona József eredeti szövegét alapul véve hozunk létre egy színházilag és oktatási segédanyagként is hiteles, izgalmas és érdekes előadást. Az előadás során a nézők egy bírósági tárgyaláson vesznek részt, ahol a bíró, az ügyvéd és az ügyész mellett ők, mint az esküdtszék tagjai hallgatják meg a tanúvallomásokat a Bánk bán története kapcsán. Az előadás során elhangzó vallomások, kérdések és arra adott válaszok mellett a modern technikát is segítségül hívjuk – bizonyos jelenetek, a per során akár döntő fontosságot játszó mozzanatok ugyanis mobiltelefonnal titokban felvett jelenetekként, kivetítve jelennek meg a tárgyalás során. A Bánk bán per című előadás így nem „csupán” a drámát helyezi értő és érthető környezetbe a diákok számára, hanem a segítségével belekóstolhatnak a bíróságok világába is, majd az előadást követően közösen hozhatnak „ítéletet” az ügyben, ezzel is utat nyitva a darab további elemzése felé. A felvételen:Petúr bán - Vatamány AtanázSimon bán - Turi PéterBiberach - Krasznai VilmosMelinda - Berkó BoglárkaGertrúdis - Varga Járó SáraMyska bán - Kerek Dávid
Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék. A legenda úgy tartja, hogy ezen az eseményen ő maga is részt vett. De maradt a helyén, Németországban, alámerülve, és kibekkelve a legrosszabbakat. Kästner irodalmi berobbanása amúgy épp az Emil és a detektívekkel kezdődött. 1928-ban írta, rá egy évre jelent meg, és attól a pillanattól fogva szerzője jelen volt a német irodalom fősodrában. Pedig csak gyerekkönyv az Emil – de a tartalma éppenséggel felnőtt olvasmányként is abszolválható. Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában. Vándorlása során segítőtársakra talál néhány hasonló korú berlini kölök személyében, aztán addig hajkurásszák a tolvajt, míg végül az kénytelen lesz feladni és rendőrkézre kerülni – ahol kiderül róla, hogy nem Emil pénzének lenyúlásával kezdte a bűnözői pályafutását, hanem nagypályás bankrabló őkelme. Így aztán Emil nem csak a saját pénzét kapja vissza, de még ezer márka jutalmat is bezsebelhet. Vagyis: tanuljunk meg önmagunkban és a magunkszőrűekben bízni, másban, tehát a Rendőrségben, alias Államban; illetve a felnőttekben alias Társadalomban nem érdemes, ők legfeljebb happy end esetén bukkannak elő, jutalmat osztani. Mindezt 1928-ban, öt évvel a Weimari Köztársaság végleges, azóta is tartó bukása után. Lehet, hogy Kästner tudott valamit? Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium (NNÁ) és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium (KIMI) hallgatói. Gyerek Emil: Mester Máté.
Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néninek a 80. Születésnapját meg kell ünnepelni. A születésnapot Lackó, a Játékmester és Titilla, a hűséges macska szervezi meg. Dal, játék, nagyon sok meglepetés. És természetesen Bors néni, akit minden gyerek szeret. Reméljük, Te is. Ezúton küldjük a születésnapi meghívódat. Várunk, gyere!
Marék Veronika népszerű gesztenye-hősét kísérhetjük el varázslatos, zenés kirándulásra. Vele közösen fedezhetjük fel erdő-mező kis lakóit, és szurkolhatunk azért, hogy megtalálja, akit oly régóta keres.
AZ EMBERISÉG ELSŐ TESTVÉRPÁRJÁNAK TÖRTÉNETE- Színházi nevelési előadás. Ez a különleges előadás a bibliai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának ősi meséjén alapul, de nem követi szolgai módon az eredeti történetet, és aktualizálni sem kívánja azt. Az előadás Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól. A Káin és Ábel ringbe száll egy egyszerre mély és elgondolkodtató, ugyanakkor a mai fiatalok nyelvén szóló, szórakoztató produkció. Az előadás ezúttal is interaktív, azaz a történet egyes pontjain bevonjuk a fiatal nézőket, kreatív együtt gondolkodásra, közös játékra, közös alkotásra hívják őket. Rendezőasszisztens: Németi Rebeka Akciókoreográfusok: Lehel Vilmos, Katona Gábor
A Láncreakció Vajda Katalin drámája, amely az atombomba feltalálásának körülményeit vizsgálja, és középpontjába Szilárd Leó, a zseniális magyar fizikus alakját állítja. A mű egy rendhagyó, erkölcsi értelemben vett „tárgyalás” formájában idézi meg a 20. század egyik legmeghatározóbb történelmi pillanatát, miközben színre lépnek azok a tudósok is – köztük Albert Einstein és Werner Heisenberg –, akik döntéseikkel és felismeréseikkel alapvetően formálták az emberiség sorsát. A darab feszült, intellektuálisan izgalmas és gondolatébresztő szöveg, amely történelmi események színre vitelével a jelen számára is érvényes kérdéseket vet fel. A Láncreakció a nagy drámai hagyományokhoz kapcsolódik: olyan művekhez, amelyek nem pusztán történetet mesélnek, hanem gondolatokat ütköztetnek és az emberi döntések mögött húzódó ellentmondásokat vizsgálják. A színpadon a szó, a vita és az érvek súlya válik meghatározóvá. „Ő tette a legtöbbet azért, hogy létrejöjjön a bomba – és ő harcolt a legtöbbet ellene.” A Rátóti Zoltán rendezésében megvalósuló előadás központi dilemmája ma is érvényes: felelős-e a tudós azért, ahogyan felfedezéseit felhasználják, vagy a felelősség inkább a politikai és társadalmi döntésekben keresendő. A Láncreakció nem kínál egyszerű válaszokat. A végső ítélet a nézőre marad. A cél nem az állásfoglalás, hanem a gondolatébresztés: annak felismerése, hogy a tudomány, a hatalom és az emberi felelősség kérdései nem a múlt lezárt problémái, hanem jelenünk és jövőnk meghatározó dilemmái. A téma komolysága ellenére a nézők egy könnyedebb hangvételű kifejezetten élvezetes, szórakoztató előadásra számíthatnak, olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint: Görög László, Szacsvay László, Horváth Lajos Ottó, Katona Kinga, Hirtling István, Schnell Ádám, Bertalan Ágnes, Zsurzs Kati, Pápai Erika, Kálid Artúr, Szatory Dávid Készült a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia közös támogatásával, a Pesti Vigadó produkciójaként.
Nem. Nincs múlt. Most van. És a mostból gondolunk dolgokat a múltról. Mi az emlékezet? Hát idegtudomány, gyerekek. Az emlékek megbízhatatlanok és trükkösek és sikamlósak, mert eleve az a biológiai funkciójuk, hogy megtámasszák a narratíváinkat. Emberek vagyunk, a koherenciát keressük. Nem tudunk együtt élni az ellentmondásokkal. És nem az emlékeinkből rakjuk össze a világképünket, hanem a világképünk, az már megvan, és ahhoz csipegetjük, gyurmázgatjuk hozzá azokat az emlékeket, amik igazolják, hogy igen, jól látjuk, a világ tényleg ilyen. És az én helyem itt van. Az övé meg ott. Áldozat. Szabadságharcos. A csúnya, gonosz bácsi. A hetedik Orbán-kormány második éve. Gelléry Károly, az Európai Polgár díjas művész, legendás egyetemi tanár és színházigazgató osztálytalálkozóra várja egykori rendező hallgatóit. Budapesten egész éjjel intenzív havazás várható. Sound design: Ujvári Bors.
- Angyaltemető - Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva. Budapest fölött az ég.
A TOP SECRET rendhagyó, egyszemélyes előadás, amelyben Hajnóczy Soma bűvész világbajnok a kulisszák mögé nyújt betekintést. Feltárja, hogyan irányítja a nézők figyelmét, milyen eszközöket használ a közönség ámítására, és néhány trükknek még a megoldását is bemutatja. Egy könnyed, interaktív és szórakoztató előadás érdekességgel és meghökkentő mutatványokkal. Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte már el. A Showder Klub mellett számtalan tv showban szerepelt Amerikában, Franciaországban, Angliában, Koreában és Japánban. Videóit több, mint 100 milliószor nézték meg világszerte.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él. Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a - Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt - szenvedélyes és látványos musical.
Gyökeret verni. Mint egy szöget a falba. Milyen szép kézműves kifejezés. És az milyen szép lenne, ha volna ehhez valami IKEA-féle barkácsolási útmutató. Valamifajta menetleírás. Egy DIY - How to build a home?, ami pontról pontra elmagyarázza, hogy (1) hogy találjon helyet magának az ember egy idegen kultúrában (2) hogy építsen maga köré egy szociális hálót (3) hogy érje el magában hogy erre rá is merjen hagyatkozni.Különösen manapság. Különösen Európában. Addig is, amíg olyan könnyú lesz ki / bevándorolni, mint felépíteni egy Billy-polcot, kutatási terepül a téma komplexitását vesszük, és a saját személyes tapasztalatainkat.” A „(1) put the roots down” Helga Lázár önéletrajzi szólóelőadása. A magyar származású lipcsei alkotó olyan témákat vizsgál benne, mint a bevándorlás, a gyökéreresztés, a test emlékezete, az identitáskeresés és a transzgenerációs mintázatok. Kötelek, karabinerek, fizikai munka és abszurd humor segítségével rajzolja a színpadra saját migrációs és családtörténetét, amely a személyesből kiindulva jelenkorunk kollektív gyökértelenségének tágabb térképévé tágul. Figuraszínház dokumentumszínházi, fizikai színházi elemekkel. Látvány: Léa Duchmann
Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel.
Sziveri János, a páratlan humorú, de tragikus sorsú újvidéki költő zseni 2024-ben ünnepelné 70. születésnapját. Örökérvényű, ma is égetően aktuális verseiből két színész – egy vajdasági és egy pesti – nekilát, hogy előadást faragjon. A darab az ő szenvedélyes munkájukat mutatja be, ahogy szerkesztik, próbálják a műsort, elemzik a verseket, miközben fokozatosan megnyílnak egymásnak, és feszegetik a szövegek, formák és saját idegrendszerük határait.
Művészetek Völgye és az Art-Színtér előadása. Jonathan Larson Tik-Tak… bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos színpadát, a Netflix pedig 2021-ben készített belőle többszörösen díjazott filmet. A 30. szülinapjához közeledő zeneszerző, Jon felteszi magának az alapvető egzisztenciális kérdéseket: hol tart karrierjében? Mikor fog már végre berobbanni? Eljön-e egyáltalán az a pillanat, amikor biztos lehet benne, hogy ez az ő útja? Azt érzi, mire betölti a 30-at, muszáj történnie valaminek… valami igazinak. A darabban három fiatal történetét követhetjük végig: Jon, az eddig még be nem futott zeneszerző, Michael, Jon legjobb barátja, a vágyott színészi karriert az üzleti életre cserélő PR-menedzser, és Susan, Jon barátnője, profi táncos, aki még szintén várja a nagy lehetőséget. Az előadás nézői úgy érezhetik magukat, mintha a Jont játszó Ember Márk akusztikus, klubkoncert hangulatú stand-up estjére érkeznének. A személyes hangvételű történetek egy érzékeny, tehetséges, magában folyton kétkedő művész útkeresését vetítik elénk. Az élőzenés színházi előadás során a három színész több karakter bőrébe bújva dolgozza fel a mai 30-as korosztály, az Y-generáció problémáit. Az ő életükben nem volt háború, nem éheztek, nem voltak filléres gondjaik. Viszonylagos kényelemben nőttek fel, mégis félnek kilépni a „való életbe”. A felnőtté válás felelőssége és visszafordíthatatlansága, a bizonytalan jövőtől és az elköteleződéstől való félelem nyomasztóan nehezedik rájuk. A történet szereplői pedig ezt igyekeznek – kisebb-nagyobb sikerrel – túlélni.
Szcenikus kantáta két részben, eredeti nyelveken, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal. O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”.Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”. A produkció előtt a Bordó Sárkány hangolja középkori dallamokra a közönséget. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészei. 3D vizuális látványvetítés: Freelusion Vezető grafikus: Herczeg Ádám Magyar szöveg: Pödör FerencAngol szöveg: Ismeretlen szerző Közreműködnek: Pap Adrienn, Lizana García Arturo, Vila M. Ricardo, Kosyreva Diana, Kóbor Demeter, Manganiello Antonio, Muromtseva Ganna, Kekalo Iurii, Bykovets Tymofiy Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészei
MERT VAN KIÚT. Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat. A darab feltárja, hogyan változtatja meg a függőség az egész család életét, és milyen nehéz szembenézni vele, amikor már nem lehet tovább hallgatni. Az Addikt segít észrevenni a finom jeleket, megmutatja, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy a felismerés lehet az első lépés a visszaúton – ha van bátorságunk lépni.
Megvan mindened? Család, egzisztencia, barátok? Elérted azt, amit akartál az élettől... boldog vagy? Persze mi az, hogy: „boldog”? Egy jó este, egy városra néző hatalmas teraszon. feletted a csillagos ég... A feleséged a gyerekeket fekteti, a barátod felesége meg épp hazafelé tart. Te maradsz és a barátod. Isztok még egy utolsó kört. Beszélgettek. Felejtsd el a sztereotípiákat, Alexander Popa darabja három színész játéka. Férj feleség, jóbarát. Vélt és valós igazságok, nyomozás, (mert egy titok leleplezése mindig nyomozás is egy kicsit). Nevetni fogsz, majd meglepődsz, majd szembe kerülsz a titokkal. Fordította: Győrfy Kata Plakáttervező: Csáfordi László