Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek
Nincs kiválasztva
Nincs kiválasztva
Színházi bemutatók Kritikák
49 megjelenítése

Színházműsor:

    49 találat
    • Jegy Szent Péter esernyője
      Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. Özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is...
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Ezerarcú
      Időpontok: További időpontok
    • Jegy MIRÁZs
      A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti a nézőt. Az Arany János Rege a csodaszarvasról című elbeszélő költeményéből is ismerős mitikus kor történetei elevenednek meg a porondon. Mesei alakok, fantasy filmeket idéző látványvilág, szimbolikus jelenetek, valamint a közép-ázsiai mondavilág különös figurái és képei állnak össze egy nagyszabású, egész estés előadássá. A magyar közönség egy olyan varázslatos produkcióval találkozhat, amilyenhez hasonlót még nem láthatott: lenyűgöző kosztümök, lélegzetelállító koreográfiák és a cirkuszművészet utánozhatatlan eszköztára idézik meg ezt a titokzatos, ősi világot.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy A hattyúk tava
      Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja. 
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy A tizenötödik
      „Ki vagyok, mi vagyok, én döntök vagy csak sodor az élet, kiért és miért élek? Küzdök és vágyom, bántok és bántanak, öröm és bánat, a boldog lét hol marad? Mit ad nekem a haza, és én neki mit adok? Elvesznek mindent, de én még élni akarok!” Kazinczy Lajos 29 éves, a nyelvújító író Kazinczy Ferenc legkisebb fia. 1848-49-ben honvéd tiszt, egy napra a Magyar Honvédség utolsó főparancsnoka. A szerelmes, bohém, szegény és céltalan ifjúból a szabadságharc hőse lesz, aki csaták sorsát dönti el, szuronyrohamot vezet. Az aradi várban Haynau foglya lesz, ítéletre vár. A tizenhárom vértanút már kivégezték. Mi lesz az ő sorsa? A III. Madách Musical Pályázat győztes műve, amely 52 pályamű közül nyerte el az első díjat, forradalmian új hangvételű musical, melyben a kor magyar dallamvilága keveredik XXI. századi zenei formákkal. Szerelem, szenvedély, küzdelem a hazáért, a magam igazságáért, az életért. Háromgenerációs, nagyszabású, magával ragadó, látványos előadás. Gyerek Kazinczy / Énekes fiú: Gyetvai Martin/Holló-Zsadányi Norman/Vida BálintŐr: Czakó Ádám/Fellegi LénárdKatona: Fellegi Lénárd/Ruzicska LászlóValamint: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy Az ember, aki elvesztette az időt
      A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Róbert Júlia Messze északon, egy távoli, világtól elzárt helyen játszódik a történet, melyet Csehov ihletett és a szó szoros értelemben vett rideg valóság formált kegyetlenül szórakoztatóvá.Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket: nevetünk, de közben nem tudjuk, mit nehezebb elviselni: a hideget kint, vagy a másik embert odabent.Jonas Petter Aronsen norvég író különös, magával ragadó regénye most először kerül színpadra, a szerző engedélyével. Az ember, aki elvesztette az időt Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan regénye, mely több változatban, de csak kéziratban, szerkesztetlen formában létezik. Bár a 2000-es évek elejétől részleteket közölt belőle egy norvég irodalmi lap, kevesen ismerik ezt a lebilincselő, csaknem ezer oldalas szövegfolyamot, melyet Csehov Platonovjának ihletésére írt a szerző. Aronsen maga úgy fogalmaz, hogy írása a pszichorealizmus, a mágikus abszurd és a költői thriller különös elegye, és előre elnézést kér majdani olvasóitól, mert regényében sok az ellentmondás, a váratlan csavar, a félbehagyott történetszál és az elfelejtett karakter. És ha mindez nem lenne elég, lábjegyzetek tömkelegén kell átrágnia magát az olvasónak, mire kibontakozik a regény középpontjában álló kusza szerelmi történet. Mégis ez a különös mű ellenállhatatlanul izgalmas és rendkívül szórakoztató, melyre egy Norvégiában élő magyar származású tanár figyelt fel, és ő juttatta el a kézirat egy másolatát Magyarországra is.A világon elsőként a budapesti Vígszínház készít Aronsen regényéből színpadi adaptációt, Bodó Viktor rendezésében. A bemutató 2024 decemberében lesz. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják. Jonas Petter Aronsen 1972-ben született Bergenben. Fiatalkorában meteorológusnak készült, aztán rájött, hogy inkább írással szeretne foglalkozni, ezért félbehagyta a tanulmányait.Még fiatalon, az oslói Nemzeti Színházban látott egy Csehov előadást, ami annyira megérintette, hogy elkezdett mélyebben foglalkozni a szerzővel.Csehov ihletésére kezdte el írni Az ember, aki elvesztette az időt című regényét, melyből nagyon sok változatot készített, de tulajdonképpen soha nem fejezte be. Többek között azért sem, mert mentálisan belerokkant az írásba… Szerző: Jonas Petter Aronsen Zeneszerző: Klaus Von HeydenaberMultimédia tervező: Sánta Balázs Díszlettervező asszisztens: Garai GrétaJelmeztervező asszisztens: Bati Nikolett, Kovács AdriennNorvég konzulens: Csilla Ingebrigsten
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Akik már nem leszünk sosem
      Mi történik, ha valaki már csak egy gép segítségével lélegezhet – de közben élete történetét mindennél fontosabbnak érzi elmondani? Egy biztos: Aszalós Ferenc részt vesz a Hajdúvágáson 1956-ban megesett pogromban. De mivé válik az emberi emlékezet egy kórházi ágyhoz láncolva, és hogyan hallgatja meg a tehetetlenségben szenvedő beteget valaki más, aki szintén menekül a saját múltja elől? Egy ápoló, egy fiatal férfi. A rutinja pontos, a mozdulatai precízek, de valami mégis megmozdul benne, amikor Aszalós Ferenc, a vastüdőbe zárt idős beteg egy váratlan kéréssel fordul hozzá. Egy magnót kér – nem zenét hallgatni, hanem vallani. Rögzíteni valamit, amit eddig nem lehetett kimondani. Egy múltat? Egy bűnt? Egy sorsot? Lente Bálint, már csak a kazettákat találja meg az elhagyatott tüdőszanatórium épületében évtizedekkel később. Azonban ő úgy dönt, nemcsak hallgatója lesz a történetnek. Nyomozni kezd, megpróbálja feltárni az elfojtott traumák rendszerét, a bűntudat, a felelősség, a hallgatás és beszéd közti bonyolult viszonyokat. Azonban egyre több kérdés merül fel – és egyre kevesebb az egyértelmű válasz. Ez az előadás kettős utazás: a dokumentált múlt megidézésében, a másik pedig velünk és Lente Bálinttal, az újraértelmezés kockázatában történik, itt és most. Miközben a múlt és jelen egymásba csúsznak, valami talán rólunk is kiderül. Hogy mindannyian egy kicsit Bálintok vagyunk. Keresők. Hallgatók. Tanúk.
      Időpontok: További időpontok
    • Jegy Piszkos Fred, a kapitány
      Képregényes vetítéssel kísért felolvasó színházi előadás.Rejtő Jenő örökzöld regényéből Korcsmáros Pál a Füles szerkesztőségének megbízásából 1964-ben készített feledhetetlen képregényt. Aki látta az általa megálmodott Piszkos Fredet, Fülig Jimmyt vagy Antonio főherceget, már nem is tudja másként elképzelni ezeket a figurákat.E zseniális művet – több mint negyven szereplővel! – nyolc kiváló színész kelti életre egy különleges, képregényes vetítéssel kísért felolvasó színházi előadásban.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • némacsend
      Shakespeare Hamletje után. A Hamlethez nem kell magyarázat. Hamlet mindig időszerű. Mert remekmű. A legremekebb. Számomra ő maga is az; Hamlet. Mindent elbír. Nézhetjük szemből, de ha megcsavarjuk, hirtelen más lesz érdekes, vagy másvalaki. Hamlet végtelen. Eddig több mint ötvenezerszer mutatták be világszerte. Ebből kettőhöz volt közöm. Mondjuk az egyik vizsgaelőadás volt. Talán az nem számít. Nekem mégis igen. Jópárat láttam. Gyerekkoromban felvételről Ljubimov Hamletjét. Azt hiszem, nem végig. Viszockij gitárral üvöltötte Paszternák Hamlet-versét. Később jöttek mások. Egyre többen. Legutóbbi munkánk nem a Hamlet volt – és mégis róla szólt. Már nem először. Hamlet elkerülhetetlen. Nekem nélkülözhetetlen. Talán ez bátorít fel arra, hogy ne a jelenkor által kínált problémák felől, hanem személyes kötődésemen keresztül nézzek Hamletre. Ezért terveink szerint nem a klasszikus darab kerül színpadra. A próbafolyamat sem lesz klasszikus – ha egyáltalán létezik klasszikus próbafolyamat. A nullpont világos, a drámában szereplő alakok képtelenek együttműködni. Ennek így kell lennie, ha úgy tetszik, így van megírva. Nekem ez a tragédia. Célunk, hogy az alkotókkal és a társulattal közösen egy saját darabot hozzunk létre, melyet Hamlet inspirál, de nem ő áll középen, és nem is Claudius, vagy Ophelia, hanem ami köztük van: némacsend. ifj. Vidnyánszky Attila Dramaturg gyakornok: Simon Orsolya
      Időpontok: További időpontok
    • Jegy Csókos asszony
      A Csókos asszony egy igazi szerelmi történet, mely Budapesten játszódik Józsefvárosban. Az 1920-as évek környékén szinte lehetetlen a nyomorból kitörni. Talán éppen ezért tobzódik ebben a zenés játékban az egymás segítése, az élni akarás, a boldogság utáni vágy, persze rengeteg humorral, nevetéssel átszőve.Az előadásban olyan ismert, örökzöld dalok csendülnek fel, mint az Éjjel az omnibusz tetején, Van a Bajza utca sarkán…, Gyere, te nímand!, Asszonykám, adj egy kis kimenőt!. Zene, tánc, romantika és sok humor, minden, ami egy felhőtlen estéhez szükséges. És hol másutt játszhatná ezt egy színház, ha nem itt Józsefvárosban?
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy Macskafogó
      M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult  adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a darabból.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy Irodai patkányok
      Zenés munkahelyi revü. Előadásuk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felörlő hiábavalóság birodalmába. És hogy miért érdemes megismerni a történet hőseit? Mert olyan szánalmasan tengetik napjaikat, hogy Ön, kedves néző hozzájuk képest garantáltan jobban fogja érezni magát. Szerdareggelenként dalolva fog munkába menni akármilyen rémes helyen is dolgozik!Énekelni egyébként a mi figuráink is fognak, mert az előadás zenés, vagyis ez is benne van a munkaköri leírásukban! Az előadás a DUMASZÍNHÁZ, FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Wéninger Dalma | Yun-Ju Huang - Clark Ortega: Pandora | Egy bolyongó lélek hamvai
      Pandora A darab a görög Pandora mítoszra épül, miközben a Goethe által írt Pandora című fesztiváldarab klasszikustól eltérő értelmezése is érvényesül. A táncelőadás Prométheusz istenek elleni lázadását követően veszi fel a történet fonalát. A darab kezdetén a titán, aki ellopja az isteni tüzet és az embereknek ajándékozza, már büntetését tölti. Prométheusz alakja a mindenkori hatalommal szembeni lázadás szimbolikus megtestesítője, a fennálló világrend megkérdőjelezője. A szenvedés ellenére sem törik meg: szenvedélye és az emberiségbe vetett hite kitart. Az istenitől való eltávolodást, a kiábrándultságot és a kezdeti harmónia felborulását szimbolizálja. A darab címszereplője, Pandora kettős szerepet tölt be: az isteni és az emberi világ közötti kapocs, valamint az emberi predesztináció örök kérdésének megtestesítője. A táncműben a „mindennel megajándékozott” Pandora goethei olvasata érvényesül: az első nő az isteni büntetés eszköze, de nem az emberi szenvedés közvetlen okozója, hanem az isteni harmónia és a szépség földi hírnöke. Pandora a káosz kilátástalan állapotában eltűnik az emberi történelem horizontjáról, Goethe pedig visszatérésének feltételeit kutatja a háborúktól és szenvedéstől tépázott időkben. A mű aktualitását a világunkat feszítő háborúk, járványok és bizonytalanság adják. A jövőbe és az emberi lét szépségébe vetett hit elhalványulni látszik, ezért a művészet feladata, hogy rámutasson: a változás lehetőségei bennünk rejlenek. Ahogyan goethei töredékek a kor emberének kívántak segítséget nyújtani, úgy a Pandora táncmű is ezt a reményteli hagyományt kívánja követni, amelyben a modern ember szellemi muníciója, és az emberi jóságba vetett hit hírnöke lehet. PandoraKoreográfus: Wéninger Dalma Táncművészek:Pandora: Spala KorinnaPrometheus: Juhász KristófEpimetheus: Nagy Csaba MátyásTovábbá: Fodor Sára Fénytervező: Pető JózsefDíszlettervező: Fügedi BalázsJelmeztervező: Tóth BrigittaZeneszerző: Halász GáborDramaturg: Szabó Tamás Egy bolyongó lélek hamvaiElőadja: az INVERSEDANCE - Fodor Zoltán TársulatKoreográfia: Yun-Ju Huang, Clark David Bonus OrtegaZene: montázsFényterv: Fodor ZoltánProdukciós menedzser: Sándor ZoltánTechnikai munkatárs: Petróczy Attila
      Időpontok: További időpontok
    • Jegy Dante: Pokol
      Dante hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Előadásunk Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társít aszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20-21. században. Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.  
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Jegy A Fedák Sári-ügy
      Avagy minden jegy elkelt. Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták. Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését. Közreműködnek a Magyar Színház táncosai.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy
    • Octogon
      Az Octogon Ayn Rand 1943-ban megjelent, Az ősforrás című regényének színpadi adaptációja. Rand személyisége, életútja és életműve ellentmondásos, egyszerre bámulatos és ijesztő. Alissza Zinovjevna Rozenbaum 1926-ban, 21 évesen vándorolt ki Leningrádból az Egyesült Államokba, ahol Ayn Rand néven káprázatos írói karriert futott be. A Szovjetunió-beli kollektivizálásra a másik ideológiai szélsőséggel reagált: a parttalan individualizmus és egoizmus felmagasztalásával, a minden korlátozástól mentes kapitalizmus dicsőítésével, az altruizmus és a szociális felelősségvállalás megvetésével. De a regényben szó van idealizmusról, szabadságról, szakmai előmenetelről és egyéni boldogságról; opportunizmusról és egzisztenciális félelmekről, a tehetség és a középszer küzdelméről, a korlátlan hatalom gyakorlásának mechanizmusáról, a gátaktól mentes meggazdagodás jelenségéről, illetve az egyén és társadalom, az alkotó ember és a hatalom kiélezett ellentétéről is. Leginkább ezek a témák érdekeltek bennünket. A két építész versengése, akik más utakat választanak a boldoguláshoz. Az egyik oldalon Howard Roark áll, aki az újszerű ötleteivel és a különcségével állandó súrlódásban él környezetével, emberként is, építészként is lépten-nyomon megbotránkoztatja a világot; a másik oldalon egykori egyetemi társa, a simulékony Peter Keating, aki nagyrészt Roark ötleteiből él, miközben impozáns karriert épít. Mellettük ott egy háttérbe szorított, egykor nagy tekintélyű sztárépítész, egy jól helyezkedő építésziroda-vezető és a lánya, egy nagyhatalmú újságíró, egy gátlástalan médiamágnás, a hatalom barátai és ellenségei – ismerős közéleti figurák. Ayn Rand regényéből a színpadi változatot Török Tamara készítette.
      Időpontok:
      • Kamra:
      További időpontok
    • NégyN
      Négy nő. Négy különböző sors. Négy jellem. Négy életút. Egy eldöntendő kérdés. Hogyan tovább? Éva, Linda, Csilla, Liza. Látszólag semmi közös nincs bennük, de mégis összeköti őket valami. Egy probléma, ami bekebelez és a markában tart. Amit csak az ismer, aki már érezte. Reménytelenség. Egy napon találkoznak és megkezdődik a "játék". Játék önmagukért és egymásért.
      Időpontok: További időpontok
    • Ma este megbukunk
      Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
      Időpontok: További időpontok
    • Az utolsó menet
      Az utolsó menet egy fergetegesen humoros, mégis szívbemarkolóan őszinte kétszereplős darab, amely egy párkapcsolati krízis helyzetből indul ki - abból a pillanatból, amikor az örök elhidegülés kapujában még megpróbálják életben tartani a szenvedély halványan pislákoló lángját. A játék felszínén kínos, vicces és nagyon emberi helyzetek sorozata bontakozik ki, miközben kirajzolódnak a vágyak, a félelmek és az intimitás elvesztésének pillanatai. A történet merészen és pimasz őszinteséggel mutatja meg, milyen nehéz újra rátalálni egymásra egy hosszú kapcsolatban, amikor minden érintés mögött ott bujkál valami kimondatlan. Neilson bravúrosan keveri a stand-upos humort a komoly, sokszor szíven ütő felismerésekkel: Az utolsó menet rendkívüli izgalma abban rejlik, hogy egyszerre tudunk nevetni a saját esendőségünkön és szembenézni azzal, ami bennünk a legsebezhetőbb: hogyan beszélünk a szexről, mitől félünk valójában, és hogyan lehet újra közel kerülni egymáshoz. Ez egy bátor, tabudöntögető, nagyon mai előadás két emberről, akik minden erejükkel azért küzdenek, hogy ne veszítsék el egymást.
      Időpontok: További időpontok
    • Jegy Bányavakság
      A polgármester-választás előtt álló falu jelenlegi első embere rendőrt hív a központból, hogy leleplezze a másik polgármester-jelölt korrupt ügyleteit. A "revizor" végül nemcsak a konkurencia ügyleteit tárja fel.
      Időpontok: További időpontok
      Jegy