Húsz évvel azután, hogy először eljátszották emblematikus szerepeiket, Meryl Streep (Miranda), Anne Hathaway (Andy), Emily Blunt (Emily) és Stanley Tucci (Nigel) visszatérnek New York City divatos utcáira és a Runway Magazin sikkes irodáiba a 2006-os világsiker várva-várt folytatásában.
Egy gimnáziumi fizikatanár (Ryan Gosling) felébred a kómából. Egy űrhajón van. Egyedül. Fényévekre az otthonától – és nem emlékszik, ki ő, és hogy került erre a félelmetes, magányos helyre. Miközben lassacskán visszatérnek az emlékei, ő saját maga után nyomoz, és előbb-utóbb összeállnak a részletek: azért indították útnak, hogy megoldjon egy tudományos problémát: kiderítse, miért jelent meg az univerzumban egy anyag, amely hamarosan elpusztítja a Napot. Rajta múlik a Föld jövője. És egyedül kell választ találnia. Vagy esetleg társaságban: mert az űr mélyén csatlakozik hozzá valaki, akire egyáltalán nem számított…. Andy Weir a Mentőexpedíció írójának új regényéből készült film ezúttal is látványos, izgalmas, ravasz csavarokkal és tudományos pontossággal készült film, és ezúttal is igazi filmsztár a főszereplő: Most Ryan Gosling bújik a szkafanderbe.
A film Agnieszka Holland rendező legenda eddigi legambiciózusabb alkotása, mely az ikonikus 20. századi cseh író, Franz Kafka életét meséli el. A kaleidoszkópszerű mozaikként megálmodott film megmutatja Kafka világra gyakorolt hatását a 19. századi prágai megszületésétől egészen az első világháború után, Bécsben bekövetkezett haláláig. A Franz – Kafka élete vadonatúj nézőpontot kínál a közönségnek az irodalmi óriás mögött álló ember életéről.
Egy rendőrökkel való összecsapás következtében a 16 éves Abdul eszméletlenül fekszik a kórházban. A zavargás során egy rendőr elvesztette a pisztolyát, amelyet a fiú haverja, Vincent talál meg. Elhatározza, hogy ha Abdul meghal, ő viszonzásul megöl vele egy rendőrt...
Egy család története elevenedik meg a legendás díszlettervező, Romvári József unokája, Sophy Romvari első mozifilmjében. A film fő cselekménye 90-es évek végén játszódik, és az író-rendező elsőgenerációs bevándorló családjáról szól izgalmas időkezelést, személyes hangvételt, néhol dokumentarista megoldásokat alkalmazva.
Az idős spanyol nő, Maria Ángeles a marokkói Tangerben él. A háza nemcsak az otthona, hanem egész életének szép emlékekkel teli lenyomata. Amikor lánya, Clara a ház eladása mellett dönt, Maria Ángeles nem hajlandó belenyugodni a változásba. Elszántan kezd küzdeni, hogy megőrizze mindazt, ami a biztonságot, a boldogságot és a múltat jelenti számára. Eközben, amikor a legkevésbé várja, újra rátalál a szerelem is… A Szerelmem, Marokkó a számos nemzetközi díjjal elismert marokkói rendező, Maryam Touzani első spanyol nyelvű filmje. „Édes és lágy” – írta róla a Variety, „könnyed és magával ragadó” – fogalmazott a The Wrap, és a legtöbb kritika kiemelte az Almodóvar múzsájaként ismert főszereplő, Carmen Maura mélyen átélt, érzékeny alakítását.
„Miért nem bírom elengedni a kontrollt, és nem merek spontán élni?” Kiki kérdése beindítja a játékot. Szerepeket és mondatokat oszt társainak a pszichodrámacsoportban, akikkel eljátszhatja az életéből vett jeleneteket. A csoport elfogadó melegében, a drámavezetők inspirált vezetésével újra átélheti azokat, ezúttal teljes szívvel. A Kiki történetéből kibomló tragédia egy a kelet-közép-európai hétköznapi tragédiák közül. Xantus János utolsó filmje egészen közelről ábrázolja a pszichodrámacsoport és a terápiás folyamat működését, amely ritkán látható filmen.
Edith (Lisa Loven Kongsli), a negyvenes éveiben járó újságíró tudatos döntést hozott egykor: anonim spermadonor segítségével vállalt gyermeket, abban a hitben, hogy képes a saját feltételei szerint felépíteni az életét. Ma egy ötéves kisfiú szerető anyja. A szülőség érzelmi terhei azonban lassan elkezdik felőrölni, és kételyek férkőznek a gondosan kialakított életterébe. Amikor váratlanul fény derül a donor kilétére (Herbert Nordrum - A világ legrosszabb embere), Edith kíváncsisága felülírja a józan észt: egy interjú ürügyén találkozót kezdeményez a férfival. Ami kezdetben tudatosan felépített viszonynak tűnik, fokozatosan valódi kapcsolattá mélyül, Edith pedig egyre mélyebbre sodródik a hazugságokban, veszélybe sodorva a törékeny egyensúlyt, amelyre családját építette.
Párizs, 1835. A francia főváros legnagyobb sztárja a neves zeneszerző, Frédéric Chopin. Ő az elsőszámú beszédtéma, a partik, és az éjszakai élet királya, aki minden tekintetet magára vonz. Komponál, koncertezik, tanít, fürdik a sikerben – de ő már tudja, hogy napjai meg vannak számlálva, mert tüdeje vérezni kezd. A zeneszerzés válik egyetlen életcéljává, és egyre fogyó ideje a zene forradalmasítására sürgeti.
Az idősödő francia színész, Robert egyszerűen rajong Victor Hugo műveiért. Minden estéjét egy párizsi színház kulisszái között tölti, ahol előadja kedvenc szerzője írásait. A színpadon kívül azonban szomorú és magányos. Egy véletlen találkozás sorsfordítónak bizonyul számára – vajon újra megtalálhatja a boldogságot a világot jelentő deszkákon kívül is? Az apám és Victor Hugo óda a francia irodalomhoz: Victor Hugo halhatatlan művei mellett többek között Baudelaire és Proust versei és szövegei előtt is tiszteleg.
Paolo Sorrentino A kegyelem című filmjében ismét a legkedveltebb színészével dolgozott együtt: Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára.
„A nagy hatalommal nagy felelősség is jár.” De milyen felelőssége lehet egy hősnek, ha ő csak egy egyszerű, igaz, a csirkekeltető üzemből megszökött tyúk? Hősnőnk egyszerre vicces és nagyon veszélyes kalandok után egy romos étterem udvarán köt ki. Itt rátalál a szerelemre, de szembe kell néznie a tyúkól hierarchiájával, valamint meg kell védenie a tojásait, amelyeket az étterem tulajdonosa rigorózusan gyűjt össze nap mint nap. A tyúk mindenekelőtt és szenvedélyesen saját csibéit szeretné felnevelni. Humoros, szívmelengető és gyakran kétségbeesett küzdelmei környezetével és az emberi lények összetett világával, tele van tragikus kompromisszumokkal, vereségekkel és győzelmekkel.
Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos es zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.
A neves pszichiáter, Lilian Steiner (Jodie Foster) mélyen megrendül egyik páciense hirtelen halála miatt. Meggyőződése, hogy gyilkosság történt, ezért saját nyomozásba kezd.
Oroszország, az 1990-es évek eleje. A posztszovjet káosz közepette egy tehetséges fiatalember, Vadim Baranov (Paul Dano), a jövőjét tervezgeti. Először művészként, majd valóságshow-producerként dolgozik, végül egy feltörekvő KGB-ügynök, Vlagyimir Putyin (Jude Law) kommunikációs tanácsadójává válik. A hatalom centrumában Baranov alakítja az új Oroszországot, elmosva a határokat az igazság és a hazugság, a hit és a manipuláció között. Csak a vonzó Ksenia (Alicia Vikander) nincs az irányítása alatt, az egyetlen ember, aki el tudja csábítani ettől a veszélyes játszmától. Évekkel később, a nyilvánosságból visszavonulva Baranov megszólal és feltárja annak a rendszernek a sötét titkait, amelynek felépítésében maga is közreműködött.
Anna és Maggi bár már nem élnek együtt, továbbra is közösen nevelik három gyermeküket egy izlandi kisvárosban. Anna, miután elveszíti korábbi műtermét, új helyen próbálja folytatni alkotói munkáját. Maggi halászként dolgozik, hosszú időt tölt a tengeren, de amikor hazatér, igyekszik minél több időt együtt tölteni a családdal. Ahogy az évszakok váltják egymást, a mindennapi életükből lassan egy új egyensúly rajzolódik ki. Bár kapcsolatuk megváltozott, a köztük lévő szeretet és összetartozás továbbra is az életük része. Hlynur Pálmason, az egyik legeredetibb hangú kortárs izlandi rendező, humorral és finoman adagolt szürrealizmussal mutatja be a természet és az emberi kapcsolatok törékeny egyensúlyát.
John Davidson (Robert Aramayo) már kamaszként szembesül azzal, hogy más, mint a többiek: 15 éves korában Tourette-szindrómát diagnosztizálnak nála. Az akkoriban alig ismert és sokak által félreértett betegség miatt az iskolában kiközösítik és bántják őt, miközben maga sem érti még teljesen, mi történik vele. A nehézségek ellenére John nem adja fel. Felnőttként elhatározza, hogy saját tapasztalatait felhasználva harcol a Tourette-szindrómával élők elfogadásáért és megértéséért. Személyes küzdelme fokozatosan egy nagyobb küldetéssé alakul: hangot ad azoknak, akiket a társadalom sokáig nem akart meghallani.
A Nem én vagyok egy Magyarországon élő kínai család belső konfliktusát mutatja be a Ganz-telep zárt, és furcsán mitikus közösségében. A történet középpontjában két testvér áll: Shanshan (23), tehetséges zongorista és Lang (21), az örök lázadó, akik egyszerre próbálnak kitörni a kínai kisebbség elszigeteltségéből és hagyománytisztelő apjuk, Song (53) szorító családi kötelékéből. Az eseményeket egy elrontott sámáni áldás indítja el, ami miatt Lang bizarr halála után lelke nővére testébe költözik. Gyorsan rá kell jönniük, hogy a testet csak egyikőjük tudja egyszerre irányítani, a másikuk tehetetlen szemlélőjévé válik az eseményeknek. Hamar kialakul köztük a versengés, hogy miképp tudják a másikat a háttérbe szorítani. Harcuk a szellemvilágban zajlik, ami apjuk raktárának formájában, gyerekkori traumáik helyszíneként jelenik meg. A két testvér közötti küzdelem egyre inkább elfajul, a bosszú bosszút szül, így gyorsan rájönnek, hogy ez a furcsa állapot hosszú távon fenntarthatatlan. Egyiküknek mennie kell.
A neonáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie. A csupa furcsa alakból álló társaság kíváncsian tekint a jövevényre, akinek célja felforgató jellegű - a paplak kertjének büszkeségét, az almafát veszi célba, almatortát akar sütni.