"Most újból a magányos uszodák - írja Petri. - A faágyak. A napzápor a fáradt testre..." Igen, a vonatfilmek, autófilmek, szállodafilmek után egy iparkodó, lelkes bölcsészlány (szemiotika szakirány) egyszer megírja majd az uszoda- és strandfilmek történetét. Hosszú, vaskos dolgozat lesz az, benne Chaplin gyógyfürdője, Tati strandja, Chytilová százszorszépeinek napozója, a Szeszélyes nyár zsombékos tava (sörözgető kalapos öregurakkal), Tuvalu lepattant varázsuszodája; a magyar fejezetben a Hannibál tanár úr hullámmedencéje tárgyaltatik majd, az Utószezon fürdője, Sándor Pál-Mándy Iván mély vize, A kis Valentino ólomszürke és a Szezon színes balatoni sekélyese - sorolhatnánk a végtelenségig. Pára és sóillat csap majd ki a lapok közül, sült étolaj és frissen csapolt sör szagával vegyülve, a kísérőszöveg a hangosbemondó töredékes ricsaja lesz.
Hozzászólások