Színház

Fesztivál

Hommage à Barcsay Jenő - A Barcsay 125 jubileumi év nyitórendezvénye

MKE - Barcsay Terem, január 14-28.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2025-ben nagyszabású programsorozattal emlékezik meg Barcsay Jenő születésének 125. évfordulójáról. A jubileumi eseménysorozat nyitórendezvénye a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás és díjátadó, melyre az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében kerül sor, 2025. január 14-én. A kiállításon megtekinthető a Barcsay Jenő szoborpályázatra beérkezett huszonhat szobrászhallgató huszonnyolc terve, illetve a megvalósuló, nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című alkotása. A szobor különlegessége, hogy áttört, a fényt derengőn áteresztő, nagyméretű alabástrom tömbből faragják ki. Bárdi Dominikon kívül díjat kap még Wessel Martin, Sarfenstein Ditta Margit és Tatár-Kiss Virág szobrászhallgató is.A Hommage à Barcsay Jenő nyitórendezvényen adják át a Barcsay Díjat is, melynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén a kuratórium elnökétől, Feledy Balázstól az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést: Dávid Zita festőművész, Kovács Zoltán szobrászművész és Vető Orsolya Lia festőművész. A Barcsay 125 jubileumi emlékév keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású programsorozatot – kiállításokat, könyvbemutatókat, Barcsay Jenő tanulmánykötetet, Barcsay két könyvének újbóli kiadását, valamint konferenciát – szervez. Az emlékév kiemelkedő eseménye a Magyar Képzőművészeti Egyetem fő kiállítótermében, 2025. július 14-én nyíló különleges tárlat, amely Barcsay festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, ún. „fekete korszakának” művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötetének eredeti rajzai, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott. Barcsay Jenő művészi hagyatékaBarcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, az absztrakt-konstruktivista irányzat meghatározó képviselője. Több, mint hat évtizedes művészi pályafutása során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott: az alföldi realista festészet hagyományaihoz kötődő portréi, klasszikus vonalvezetésű rézkarcai, expresszív tájképei, letisztult arányrendszerű figurális mozaikjai vagy a pusztán színekből és geometrikus alakzatokból építkező kompozíciói mind-mind a gazdag életmű részei. Barcsay alkotásai a magyar konstruktív törekvések csúcspontját képviselik, egyéni látásmódja ma is inspiráló. Tanár és tankönyvíró – örök érvényű művészi anatómiaFestői munkássága mellett Barcsay Jenő a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is maradandót alkotott: 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát. Az általa kidolgozott módszertan ma is szilárd alapja az anatómia tantárgy oktatásának, amely nemzetközi szinten is komoly vonzerő a művészhallgatók számára. 1953-ban jelent meg Művészeti anatómia című tankönyve, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították. A kötetet illusztráló ceruzarajzai óriási művészi értékkel bírnak, – a munkájáért Barcsay Jenő Kossuth-díjat kapott.A Barcsay 125 jubileumi emlékév a Magyar Képzőművészeti Egyetem szervezésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg. Az eseménysorozat megrendezésében az MKE kiemelt partnere a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány. Az emlékév részletes programja

MKE - Barcsay Terem

Színház

Liliomfi

Vígszínház, január 14., 19:00

Szigligeti Ede az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megfáradt, csalódott hangulatban mindössze két délután alatt írta meg a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiáját. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.A fiatal alkotóhármas által jegyzett vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Közreműködik: a Csángálló zenekar

Vígszínház

jegyvásárlás

Koncert

The Magical Music of Harry Potter

Erkel Színház, január 14., 16:00

„The Magical Music of Harry Potter – Live in Concert": Élje át a Harry Potter-filmek legcsodálatosabb zenéit egy egyedülálló koncert-esten a filmek egyik különleges vendégével, a Magical Film Orchestrával és varázslatos illúziókkal! A programban az ötszörös Oscar-díjas John Williams, Patrick Doyle, Nicholas Hooper és az Oscar-díjas Alexandre Desplat filmzenéi, valamint a „Harry Potter és az elátkozott gyermek” forgatókönyvének legszebb zenéi csendülnek fel. Ez a varázslatos koncert minden Harry Potter-rajongó szívét megdobogtatja!

Erkel Színház

Koncert

A Krakkói Penderecki Zeneakadémia Kamarazenekara

Zeneakadémia, január 14., 19:30

Km.: Jan Kalinowski (gordonka), Marek Szlezer (zongora), vezényel: Maciej Tworek Penderecki: Agnus DeiMarcel Chyrzyński: Adagio – Krzysztof Penderecki in memoriam Krzysztof Meyer: Musica concertante No. 1, op. 130Bacewicz: Concerto vonószenekarra A Krakkói Zeneművészeti Konzervatórium 1888-ban nyitotta meg kapuit és csakhamar a lengyel felsőfokú zenei képzés zászlóshajójává vált. A 2. világháború idején, 1939 és 1945 között az intézmény zárva volt, majd Állami Zeneművészeti Főiskolaként kezdte újra működését. 1972-től 1987-ig Krzysztof Penderecki volt a főiskola rektora, vezetősége alatt, 1979-ben nevezték át a Főiskolát Zeneakadémiává. Penderecki egykori alma matere 2020-ban vette fel a világhírű zeneszerző nevét. Az Akadémián hat önálló együttes (szimfonikus zenekar, kórus, kamarazenekar, big band, fúvószenekar, barokk zenekar) működik, a vonószenekar 1993-ban jött létre, jelenleg Maciej Tworek vezeti. Az együttes budapesti koncertjén Pendercki Agnus Dei című darabja mellett a legendás hegedűművésznő és zeneszerző, Grażyna Bacewicz (1909–1969), valamint a krakkói születésű zeneszerző és tanár, Krzysztof Meyer (1943) és a Penderecki-tanítvány Marcel Chyrzyński (1971) egy-egy darabját hallhatjuk. Díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia honlapján és a jegypénztárában, legkorábban a koncert előtt egy hónappal.

Zeneakadémia

Koncert

MAO Legendás Albumok | An Evening with Anita O'Day

BMC - Opus Jazz Club, január 14., 20:00

Km.: Karosi Júlia (ének), Komjáti Áron (gitár), Cseke Gábor (zongora), Barcza Horváth József (nagybőgő), Csízi László (dob)Ez az este valójában három este, három különböző stúdiófelvétel során rögzítették 1954 áprilisa és 1955 augusztusa között. O’Day-t a fiatal Los Angeles-i producer, Norman Granz szerződtette (Jazz at the Philharmonic), Jimmy Rowlest két kevésbé ismert zongorista váltotta, és négy számban Tal Farlow gitáros is közreműködött. Az énekesnő egyenes, a szélesebb vibrátót kerülő, fátyolos, ironikusan és mélabúsan is magával ragadó előadásmódját többen szaxofonhoz hasonlították. Fellépése a Newport Jazzfesztiválon pár év múlva jazztörténet a javából. O’Day itt a standardeket (The Man I Love, There’ll Never Be Another You) azonnal magáévá teszi, a saját blues számának előadásából pedig kiderül, miért mondtak mindig elsőre igent a fekete jazz-zenészek, ha Anita O’Day hívta őket a zenekarába. A nemzetközi színtéren is jegyzett énekesnő, a saját zenekarával is új utakra törő Karosi Júlia ajánlotta a zenekar figyelmébe a produkciót, ő is fogja O’Day szerepét magára vállalni.

BMC - Opus Jazz Club

Kiállítás

Makkai-Kovács Beatrix: Valami csöndbe, puha végtelenbe

HybridArt Space, janauár 15., 18:00

Makkai-Kovács Beatrix legújabb festményei és korábban még nem látott kisméretű kollázsai szerepelnek a Hybridart Space-ben megrendezett önálló kiállításán, amelynek címe Szabó Lőrinc Valami örök verséből származik. Az alkotót az egyetemi évek alatt is foglalkoztatta a tájkép és az absztrakt művészek kapcsolata, a mostani kiállításon pedig a tőle megszokott, rétegekből intuitívan összeálló festmények mellett a festő konstruktív képépítési gyakorlata is teret nyer a kollázsain keresztül, amelyek a táblaképek líraiságával szemben inkább a konkrétságot képviselik.A festményeken megelevendő belső tájak, a gyors gesztusokból összeálló kompozíciók az alkotó aktuális hangulatait rögzítik, azok rezgései azonban ránk, befogadókra is átragadnak, és érezzük, ahogy lassan mi magunk is lecsendesedünk, bekerülünk egy olyan kontemplatív állapotba, ahol intenzívebben tudunk figyelni a saját érzéseinkre és percepcióinkra. Az atmoszférikus könnyedségű festmények nyugalmat és békét árasztanak, mozdulatlan természeti tájak vagy épp nyugvó és rezzenéstelen urbánus világok asszociációját keltik. Vagy ahogy Vékony Délia mondja: „a művek bepillantások egy határtalan, végtelen mélységű és összetettségű valóságba”.És bár csendet és harmóniát észlelünk, a sebesen és puhán felvitt rétegek mégis időbelivé teszik ezeket a festményet, az egymásra rakott gesztusok olyanok, mint a múlt darabkái, amelyek olykor felszínre kerülnek, máskor átírodnak, olykor pedig teljesen lefedik őket a másféle megéléseket szimbolizáló foltok. Aztán ezek a gesztusok végül lassan mégis egymásba érnek, lágyan egyesülnek, a tudatunkba pedig egy absztrakt, belső tájjá állnak össze, ahová szívesen bekuckóznánk magunkat. Makkai-Kovács Bea kompozíciói ugyanis békét sugároznak, a festő olyan harmonikus világokat, safe space-eket hoz létre, amelyekbe szeretnénk bekuckózni, amikor a valóság túlságosan sokká, agreszívvé vagy éppen gyorssá válik.A műveket nézve érzékeljük, hogy a festő által megteremtett világok lágyan körülölelnek, puhán beburkolnak, védelmeznek, miközben úgy tűnik, hogy ezek a lírai, belső szférák bebarangolhatók, hiszen a színfoltok a kép terébe vezető útvonalakat rajzolnak ki a szemnek, amelyek szemlélése során a saját belső világunkon is merenghetünk és szemlélődhetünk. Impressziók elevenednek meg ezeken a műveken, amelyek az érzelmeinkre hatnak, a kompozíciók atmoszferikussága pedig a szemünkre, a retinánkat hozza lázba.Makkai-Kovács Bea e képein a levegőt materializálja, a közeget festi, a sűrűséggel-ritkasággal, valamint a transzparenciával-telítettséggel való játék pedig vitálissá teszi ezeket a képeket. A gazdagon rétegzett részletek, az efemernek és tünékenynek ható foltok, valamint a nagyobb kiterejdésű homogén felületek izgalmas vizuális feszültséget teremtenek, a fények és az árnyékok lüktetése, az elmosódó részek és a foltok játéka pulzáló érzetet keltenek, így a befogadás ideje is kitágul, a néző col tempo képes ténylegesen megtapasztalni Makkai-Kovács Bea képeinek hangulatait. Ezek a képek csak akkor adják oda magunkat, ha képesek vagyunk lelassulni hozzájuk, ha időt szentelünk a nézésükhöz.A mostani kiállításon először láthatók az alkotó kisméretű kollázsai, amelyek új élettel ruházzák fel a gesztusok nyomait őrző vászon- vagy maszkolószalagdarabokat, valamint a színes textileket. Makkai ezeket felhasználva konstruktív tereket épít, a darabok egymásmellettisége horizontális kompozíciókat rajzol ki, amelyek izgalmas párbeszédet azon festményekkel, amelyeken hangsúlyosabban jelennek meg a függőleges strukturák.

HybridArt Space

Utolsó színházjegyek