Az ”Ernesto szemén keresztül” egy idős fényképész életét meséli el, aki megvakul és próbál együtt élni az öregségből adódó korlátaival. Ernesto ráébred arra, hogy az időskor nem szólhat csupán arról, hogy megtanul együtt élni a veszteségekkel, a magánnyal, az emlékezettel vagy éppen annak hiányával. Akár élvezheti is múltja szellemeinek társaságát, kedvét lelheti a vakság által kitörölt képekben, újra ifjúnak érezheti magát egy fiatal lány társaságában, aki most kezdi felfedezni a világot, és újból rátalálhat régi barátságokra. Sőt, rájön arra, hogy az élet és a szerelem 80 évesen is lehetséges.