Talált kép. Utamba került.
Megérintem, megérint.
Anyagtalan, merítek belőle.
Áthatol rajtam...
Fejem fölé emelem, a testet síkokra vágja.
Túl nehéz. Hatalmas, engedetlen, ellenkezik.
Aztán csend, várok.
Az első vonalam után a kép is mozdul...
Figurák, fantomok, formák. Kavargásuk viharrá válik.
...
Nem látom, mi van a képen.
A kép alatt egy test, élettelen.
Többen körülállnak, a képet nézik.
A képen én vagyok, s a többiek.
Mikor szabad teljesen meghalni?