Két csillogó, fekete Jaguár száguld át a városon, dübörgő zene szól a kocsikból. Az emberek csak bámulnak. Régóta vártak erre a napra: barátok, családok, sőt ellenfelek is. A Warlords nevű banda átvette az irányítást az utcákon. Pepperhill vidékén már régóta dúl a véres háború a rivális területért és a tekintélyért. Ray és Terry voltak a bandavezérek, de távollétükben a Triádok megerősödtek és egyre vakmerőbbek lettek. Egy bajtársuk, Kermit meggyilkolása késztette bosszúra a két fickót, akik már gyermekkoruk óta barátok és vakon megbíznak a másikban. Ám Ray egyik pillanatról a másikra megváltozik és meg akarja szegni a környék íratlan szabályait: elege volt a gengszterlétből és tisztességesen akar "játszani", Terry viszont valósággal eszét veszti ennek hallatán és mindent elkövet annak érdekében, hogy Ray soha az életben ne tudja otthagyni a bandát.
Bemutató dátuma: 1999. szeptember 23.
Forgalmazó: Flamex
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
8/10
Nicole40
2021 márc. 29. - 19:58:06
8/10
Ez a mai napig egy jó film, megvan a maga különlegessége.
Jól bemutatja az emberi jellemet, amikor nincs se Isten, se barát.
Csoda, hogy eddig mindössze 1 hozzászólás érkezett. Bizonyára nem egy ismert film "angol hidegvérûsége" miatt. Anno egy magazin "közbeiktatott" reklámoldalán figyeltem fel rá, s mikor adták a tévében, nosza, megnéztem.
Tetszett, nem voltam elájulva tõle, de tetszett. Jó, hogy filmen Anglia még nem melegágya a bemutatott bûnözésnek, így mindig felüdítõ egy angol történetet végigkísérni. Mondhatni, tipikus gengszterfilm, mégsem robbanásokból meg torkolattüzekbõl fakadó villanások borzolják az idegeinket, hanem a finoman adagolt feszültség, amely a végkifejletig nem enged biztosan következtetni. Ha jól emlékszem, nem is lett konkrétan vége, azaz egyik banda sem semmisítette meg a másikat, csupán lerendeztek egymás között egy csatát az örökös háborúban.
Ugyanígy az egyes figurák sorsa sem zárul le véglegesen. Jól kidolgozták a karaktereket, mindenkinek megismerjük a motivációit, mint csupán néhány szokásos jellemvonás alapján bepasszírozhatnánk õket egy-egy tipikus "rosszfiú" kategóriába. A kamera pedig néha egész szokatlan szögbõl vesz (pl. rögtön a kezdõ képsoroknál), s noha egy-két jelenet nagyon "beállított", mégsem éreztem túlzónak õket.
Aki szereti a nem szokványos, nem vérgõzös-lõporfüstös krimiket, csak ajánlani tudom a számára.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások