Egyszerre elszomorító és szürreális látomás egy kikötőváros a sivatag közepén. Rakodódaru, hajók és csónakok, amiket homok vesz körbe. Nem valami távoli múltból itt maradt emlékek ezek: ma is élnek az egykori halászok, akik néhány évtizede még a világ negyedik legnagyobb taván dolgoztak. Ám a szovjet vízgazdálkodás mindent elvett tőlük, mára kilométerekre kerültek a parttól. Tevék kóborolnak az Aral-tó kiszáradt mederben, és teherautók szállítják a kinccsé vált ivóvizet a falvak lakóinak. Vajon mihez kezdenek azok, akik mégis itt maradtak?