Az aktuális rész ismertetője: Az építészet olyan, mint a köztéri szobrászat, vagyis hosszú időn át együtt kell élnünk vele. A nyilvános terek a mi "szent" helyszíneink. Ám manapság a városok sokkal inkább csata -terekhez hasonlítanak, amelyeket a kereskedelmi fejlesztések egyre növekvő nyomása irányít. Pedig kellenek a szép közterületek, máskülönben hogyan alakulhatna ki bármilyen közösségi szellem, ami összetart minket? Vannak építészek, akiknek a városléptékű tervezés a lételeme, mások viszont a csöndesebb terepen tudnak kibontakozni. Ebben az epizódban mind a kettőre találunk példát. Ellátogatunk egy csodálatosan organikus, szinte egyterű házba, amely a tájba tökéletesen beágyazódva "él". Sidneyben pedig abban gyönyörködhetünk, milyen szellemesen használták fel a 19. századi Központi Postaépület adottságait egy szálloda és vendéglátóegység kialakítása során.

A műsor ismertetése: Ezt a sorozatot nézve az embernek az a jóleső érzése támad, hogy a világ mégiscsak élhető, hogy építkezni kell és lehet, hogy a tér életre kelthető, hogy megszámlálhatatlan módja van a környezet, a helyi adottságok, a meglévő szépség felmutatásának. A sorozat első epizódjában a riporter feltesz egy kérdést: "Mi az építészet egyetlen szóval?" A válaszok tanulságosak: felvilágosodás, bizalom, kreativitás, felelősség, hitvallás, szerelem, gyötrődés, küzdelem, improvizáció, játék, élvezet - az élet ünneplése... Ahány válasz, annyiféle építész, annyiféle karakter, annyiféle ízlés, annyiféle épület. Ilyenek hát Frank Lloyd Wright és Le Corbusier mai ausztrál tanítványai. Ez a sorozat a mai világot mutatja és annak ellenére, hogy ausztrál terepen készült, a házakat, az épületeket, a belsőket bárhol örömmel fogadnánk...