Preisich Gábor

Építész. 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschule-n. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott. Itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal. Már a Műegyetemen találkozott a modern építészet eszméjével. Az egyetemen az utolsó két évben Rácz György kollégája vitte el Ligeti Pál műtermébe, ahol akkor a modern építészet hívei találkoztak és beszélgettek építészetről és politikáról. Ehhez a körhöz tartozott Molnár Farkas és Fischer József is. Ott látta meg először Ernst May Frankfurtban megjelent lapját, a Das Neue Frankfurtot. 1931-ben lehetősége volt arra, hogy részt vegyen a CIAM kiállításán és berlini kongresszusán. Ott találkozott Le Corbusierrel és Walter Gropiussal. Victor Bourgeois ajánlására Joseph Moutschen irodájába került és egy évet dolgozott ott. 1933-ban Vadász Mihállyal megalapították a Preisich és Vadász irodát. Erre az időszakra tehetők legjobb modernista épületeinek megvalósulásai, melyeket Vadász Mihállyal közösen épített. 1933-ban épült fel a Budapest, II. Káplár utca 7. sz. alatti bérház, majd 1934-ben a Budapest, XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64 alatt a Simplon mozi és bérház. Ez volt Budapesten az első - építészeti stílusában is modern - mozi, ugyanakkor az első mozi-bérház is, melyet eleve mozinak terveztek. Részt vetettek az OTI Köztársaság téri - Budapest első modern - bérházcsoportjának tervezésében is 1934-35-ben. A második világháború előtti időkben még több lakóház és bérház tervezése fűződik nevéhez, melyeket részben Vadász Mihállyal, illetve Gerle Györggyel együtt tervezett. Ezek közül kiemelkedik a volt Budapest, I. Koronaőr (ma: Kosciusko Tádé) utca és Márvány utca sarkán megvalósult - ma is jó állapotban található - bérház, melyet sógorával Gerle Györggyel együtt tervezett 1941-ben. 1940-ben, Harrer Ferenc hatására városrendezési kérdésekkel is kezdett foglalkozni, mely a II. világháború utáni tevékenységére is kihatott. 1945-ben részt vesz az újjáépítési munkákban és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazásába lép. 1948-ban az ÉTI, majd annak 1949-es átszervezése után a MATI munkatársa, ahol fő feladata az Általános Rendezési Terv (ÁRT) továbbfejlesztése. Hivatali munkája mellett Gádoros Lajossal több pályázaton nyertek. Így tervezték másokkal együtt 1947-49-ben a volt Belügyminisztérium épületét a Széchenyi rakparton, (tervezőtársak: Benkhard Ákos, Gábor László, Lévai Andor és Rudnai Gyula), és 1948-50-ben a volt MÉMOSZ székházat a Dózsa György úton.