Színház

A Gézagyerek

előadás, 150 perc, magyar, 2009.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

Háy János A Gézagyerekről:
"Gondoltam, ha egyszer drámát írok, akkor majd igazi hősökről fogok. Kerülöm a polgári vircsaftot (kit érdekelnek a polgárok - engem nem), a lestrapált, kiábrándult feleségeket, a szerető után nyáladzó negyvenes férjeket. A kispályás konyhai jeleneteket, aztán este az ágyban: Akarsz? Nem. Tulajdonképpen én sem. De ki lesz az én Hamletem, Learem, Macbethem és Othellóm? Kik lesznek az én hőseim. Törtem a fejem. Olyan hülyén néz ki az ember, amikor töri a fejét: összevissza ráncolja a homlokát, meg borzolja a szemöldökét és annyira komoly képet vág, hogy a gyerekek átmennek a túloldalra, ha meglátják. Így koslattam az utcán, mikor kilépett a Banda Lajos, meg a Herda Pityu a kocsmából. A Pityu éppen azt magyarázta a Lajosnak, hogy ennél szarabb világ biztosan nincsen, mert ha szarabb lenne, akkor már rég fölrobbant volna. Ott van az a szegény Géza is, mondta. Hogy mi történt vele. Néztem a Bandát, meg a Herdát, ahogy beszélnek a Gézáról, a Gézagyerekről. Igazi hősök voltak, bár nem úgy voltak öltözve, mint a görög tragédiákban, meg a faterjuk se volt király, meg herceg. Ócska munkáskabátban jártak."

A Gézagyerek című előadásban "naiv színházat" akarok. Az elmúlt években kísérleteztem már ilyennel: a Mulatság, A Nyugat hőse, A Pityu bácsi fia a naiv színház darabjai voltak. Géza módján ártatlanul, irónia és cinizmus nélkül szólalunk meg, az együgyűség természetességével állítunk-kérdezünk mindent, ahogy Háynál is, minden "kis szavunk" a világ megfejtésére irányul, de a filozofálás, a nagy szavak használata a néző dolga. A Gézagyerek az ártatlanság elvesztése: a történet végén csak annyival tudunk többet, mint a kezdetén, hogy minden kísérletünk kudarcot vallott, kérdéseinkre nincs válasz. Géza bezárul saját rendjébe: óracsörgésre ébred, parízert és tejet reggelizik, és számolja a konyhaköveket. És nincs több kérdése. Bérczes László

Díjak:
2009 - IX. Pécsi Országos Színházi Találkozó: A Thália Színház Rivalda díja

A(z) Szabadkai Népszínház Magyar Társulata előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Szereplők

Gézagyerek (autisztikus férfi)
Rózsika néni (Géza anyja)
Banda Lajos (munkás a kőfejtőben)
Herda Pityu (munkás a kőfejtőben)
Krekács Béla (kocsmai ember)
Laci bácsi (főnök a kőfejtőben)
Szomszéd férfi
Szomszéd nő
Vízike (kocsmai asszony)
Karesz (buszsofőr)

Hozzászólások

10/10
Gabriella54 2009 szept. 21. - 21:38:40 10/10
Aki nem látta a mai elõadásokat, mélységesen sajnálhatja! Remek díszlet (a nézõk a nagyszínpadon ülnek, kb olyan kényelmesen, mint a helyközi buszjáratokon lehet, tehát iszonyú kényelmetlenül, de nem is baj), a színészek a szó szoros értelmében testközelben mozognak. A darabról és az alakításokról írjon valaki olyan, aki jobban ért hozzá, engem mindenesetre lenyûgözött, nem egyszer elszorult a torkom és könnybe lábadt a szemem...
Köszönet az írónak, a zseniális címszereplõnek és minden egyes szereplõnek külön-külön.