Színház

Isteni Színjáték (La Divina Commedia)

színmű, magyar, 2011.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Lelkek (Dante, Vergilius, Beatrice, Kleopátra, Boethius, Gorgosz, Picarda, Francesca, Charón, Lucifer, Cézár, Péter apostol, Dávid király, Horatius, Brutus, Martell Károly, Attila, a hun, Akhilleusz, Paolo, II. Anasztáziusz, Nagy Károly, Szókratész, Jusztiniánusz,, Cacciaguda, Dante nagyapja, Platón, Donato Forese, Cassius, Józsua, Gemma, Dionüszosz, Areopagitész Homérosz, Ovidius, Spanyol Izidor, Szt.. Benedek, Aeneas, Trisztán, Júdás, Aquinói Tamás, Arisztotelész, Minotaurosz, Makkabeus, Damiáni Szt. Péter és még sokan mások...

Jámbor József rendező az előadásról:
A világhírű lengyel rendező Jerzy Grotowsky is kacérkodott az Isteni színjáték színpadra állításának gondolatával. Akkori dramaturgjával, az olasz származású Eugenio Barbával (aki ma a világhírű dán Odin Teatret igazgatója) el is készítette a mű színpadi átiratát, ám az előadás végül mégsem jött létre. A másik átdolgozás, mely hatással van az előadás koncepciójára az a megközelítés, melyben húsz éve, az öt ország részvételével megrendezett színházi fesztiválon, az ún "Pentagonale"-n az olaszországi Cividale-ban egy időben a város több terén játszották a "Commedia" -t a középkor misztérium-játékaihoz hasonlatos módon.
Az Isteni színjátékot terveztem már stúdiószínpadra is, de az igazán alkalmas terepet a Zsámbéki Színházi Bázison találtam meg. Az ún. "Pulcinella-hangár" - ahol a múlt évben Sztalker c. produkciónk nyitó- és záróképei játszódtak - vasajtókkal zárt iker-betonhangáraival tökéletesen alkalmas a Pokol köreinek megjelenítésére; a domb, amiben helyet foglal, a Purgatórium hegyének leképezésére; a tetején a fantasztikus panoráma, alant az egész Zsámbéki-medencével, pedig a Paradicsom megidézésére. Innen indulunk, ezek a kezdő gondolatok, de ha elcsábít bennünket valamely másik tér-részlet, engedünk a kísértésnek.
Dante 1300 körül íródott Commediájában színre lép a Mindenség, az akkori világ teológiai-filozófiai elképzelései szerint, a legmagasabb színvonalon, az akkori szellem csúcsait idézve. A főszereplő Firenze, korabeli történetekkel, figurákkal. Danték és Beatricék szinte a napi hírek szintjén és gondolatok, gondolatok, gondolatok... Ma, hétszáz évvel később, egy teljesen más közegben, talán bizonyos utalásokat nem értünk, nem érthetünk, de itt van helyette a mi korunk, a mi infernónk, a mi megtisztulásunk, a mi mennybemenetelünk.
Ha van még nekünk ilyen.

A(z) Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis előadása

Stáblista:

Hozzászólások