Mit nézzünk a Titanicon?

A jól ismert programszerkezeten túl Best of Berlin és Sundance válogatással érkezik idén a Titanic Filmfesztivál, valamint kicsit kevesebb filmmel a szokásosnál.

Az idei Titanic nagyjából 50 nagyjátékfilmmel jelentkezik, és mivel fizikai képtelenség ennyit egy embernek végignézni, útmutatóval szolgálunk. Érdemes például tudni, mi kerül később amúgy is a magyar mozikba, és mi látható csakis itt, illetve azt, hogy mi aratott már máshol nagy sikert. A programszerkesztés egyik legfőbb koncepciója ugyanis más, nagyobb fesztiválok sikerfilmjeinek minél előbbi beszerzése volt, és elsősorban a legutóbbi Berlinale és a Sundace szerepelt követendő példáként, ahonnan mindig van mit beszerezni. Ennek fényében elég erős lett a versenyszekció. Itt vetítik a szemtelenül fiatal francia-kanadai Xavier Nolan Tom a farmon (Tom at the Farm) című pszichológia thrillerét, a már rengeteg fesztivált megjárt Átmeneti állomást (Short Term 12), a bizarr, de szórakoztató izlandi Lovak és embereket (Of Horses and Men), valamint a Vakon (Blind) norvég drámát és A hosszú út hazafelé (The Long Way Home) című török drámát. Utóbbiban az első világháború egyik vesztes csatájának különböző társadalmi hátterű túlélő küzdenek az életükért, és sokak szerint ez az elmúlt évtizedek legjobb török filmje.

Mi lesz, és mi nem?

Közvetlen a Titanic után kerül a hazai mozikba a Göndör fürtök (Pelo malo) című venezuelai családi darab, az amerikai Fruitvale Station, a máshol elmarasztaló kritikákat kapó finn Oroszlánszív (Heart of a Lion), a válogatás egyetlen új magyar filmje, Novák Erik Fekete levese, a szakállas, morcos Nicolas Cage-et felvonultató Joe. Szintén bemutatják a fesztivál zárófilmjét, Jim Jarmusch vámpírromantikáját, a Halhatatlan szeretőket, ami közmegegyezés szerint a fehér hajú mester legjobb munkája a Halott ember óta, és esély van a nyitófilm, az ír Kálvária forgalmazására is. Ezeket a filmeket rutinos fesztiválozó későbbre hagyja, és az olyan ritkaságokra koncentrál, mint A bűn érintése (A Touch of Sin) az egyik legizgalmasabb kortárs kínai rendezőtől, Jia Zhangkétől. A film négy valóban megtörtént, és meghökkentően brutális esetet dolgoz fel, reflektálva a Kínát ijesztő gyorsasággal átalakító társadalmi változásokra. Mellbevágó darab az Oscar-jelölt kambodzsai animációs technikákra és archív felvételekre épülő A hiányzó kép (The Missing Picture) is, amelyben Rithy Panh rendező Vörös Khmer rémuralmát idézi meg. Nincs sok esély az idiotizmus határát súroló francia politikai szatíra, a Jacky a nők országában (Jacky au royaume des filles) hazai forgalmazására sem. A némileg a Borátra hajazó film egy olyan kialtált közép-ázsiai országban játszódik, ahol a nők az urak, a lovakat istenítik, férfiak pedig burkában fejik a kecskét, és az egyik főszereplője Charlotte Gainsbourg. 

És ami igazi ritkaság

Ritkán érkezik a magyar mozikba kazah alkotás vagy fülöp-szigeteki thriller – előbbi a Harmónialeckék (Harmony Lessons) című, egy bentlakásos fiúiskola gyötrelmeit taglaló, sokszoros díjnyertes darab, utóbbi pedig a Graceland című emberrablásos thriller -, de olyan mexikói horror sem érkezik minden héten, mint a Gonosz lélek közeleg (Here Comes the Devil). Lengyelország ugyan nem számít egzotikusnak, de a Közlekedésrendészet (Traffic Department) igazi műfaji gyöngyszem, olyan mocskos zsarufilm, amit leginkább a franciák készítenek. A már ünnepelt rendezőnek számító angol Ben Wheatley (Vérturisták, Halállista) eddigi legfurcsább munkája a Valahol Angliában (A Field in England) amit még műfajilag is nehéz lenne definiálni. Az angol polgárháború egyik csatából dezertált katonák egy gonosz alkimista vezetésével keresnek egy titokzatos kincset, miközben varázsgombára trippelnek. Nem kevésbé furcsa a Lételem (The Battery), ahol a két jóbarát egy zombi-apokalipszis után keresi a túlélőket – csakhogy nem horrorfilmről van szó. És akkor még nem beszéltünk az olyan zenés dokumentumfilmekről, mint az ex-nirvánás Dave Grohl rendezte Sound City, ami egy legendás hangstúdióról szól, vagy a Mint egy idegen (Mistaken for Strangers), egy roppant szórakoztató turnéfilm, amit a The Nationals frontemberének léha öccse rendezett. Viszont meglepően kevés skandináv és ázsiai alkotás érkezik, noha ezek a Titanic védjegyei közé tartoztak – majd legközelebb.

Idén is öt helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Örökmozgóban, a Toldi moziban, a Puskin moziban és az A38 hajón várja a közönséget a Titanic.

A részletes programot megtaláljátok itt.