Felejthetetlen akciófilmes klasszikus született 1986-ban - ez volt Sly bosszúja, amiért nem ő lett a Beverly Hills-i zsaru.
Dögvész vagy, és én a gyógyszer!
Minden hazai filmrajongó kívülről tudja ezt a büntetően macsó egysorost. Azok legalábbis biztosan, akik a hazai vhs-korszak aranykorában, a '80-as évek végén és a '90-es évek elején voltak gyerekek, és egész nyáron a gazdag haver képmagnója előtt ültek.
Az 1986-os Kobra persze évekkel később ért el hozzánk, valamikor 1987-88 tájékán készítette el a szinkronos változatot a VICO-filmek nagy riválisa, az Intervideo. Sylvester Stallonét itthon előtte mindenki csak a bumburnyák Rockyként meg az egyszemélyes hadsereggel felérő Rambóként ismerte, a Kobrával viszont egycsapásra a menőség szinonimája lett.
Erre természetesen a hazai fusiipar is ráérzett, és a céllövöldékben azonnal megjelentek a hárompálcás Bíró Ica-poszterek mellett a Kobra moziplakátjai (a panellakások kisszobáinak közkedvelt dekorációja a Hands of Steel-poszter mellett), a Mokép az Ifjúsági Lapkiadó Vállalattal és Fazekas Attila rajzolóval együttműködve pedig megcsinálta 1988-ban a megfordítós képregényváltozatot is - gyaníthatóan a jogtulajdonos Cannon stúdió és Stallone tudta nélkül.
Emlékszem, a suliban akkoriban minden fiú kerített egy napszemüveget, képes övcsatot barkácsolt a derékszíjára és a szünetekben gyufát rágott. Valószínűleg még a házhoz rendelt pizzát is ollóval vágtuk volna fel, akárcsak a rettenthetetlen Cobretti felügyelő a filmben - csak ugye a rendszerváltás küszöbén még nemigen tudta egyikünk sem, mi az a pizzarendelés.
Na de miért volt ennyire menő a Kobra? Mert látványosan ötvöződött benne a korszak két legnépszerűbb akciófilmes zsánere, a hallgatag, izompacsirta akcióhős (lásd Rambo, Dutch, John Matrix, T-800 és társaik) és a két poén közt néha nyomozó, a törvény betűit sajátosan értelmező rendőr (lásd 48 óra, Halálos fegyver, Beverly Hills-i zsaru és a többi buddy cop klasszikus). Ez a hasonlóság nem véletlen: Stallone lett volna eredetileg Axel Foley a Beverli Hills-i zsaruban, de túl marconának ítélték a fizimiskáját, ezért végül Eddie Murphy kapta meg a szerepet. Mivel Sly a forgatókönyvbe is beleszólt, az oda megírt ötleteit átmentette inkább egy saját zsarufilmbe.
A sztori persze nem egy nagy durranás. Kobra, a kőkemény utcai zsaru egy baltás sorozatgyilkosokból álló motoros banda után nyomozva egy világuralmi terveket dédelgető, kalapácsokat fej fölött összeütögető szekta nyomára bukkan. Kíméletlenül levadássza őket az utolsó emberig, aztán elmotorozik a naplementébe a megmentett nővel - akit Stallone akkori felesége, a korszak szuperdögös szexszimbóluma, Brigitte Nielsen játszott.
A lényeg it nem is a megoldandó ügy bonyolultsága vagy a nyomozás furmányossága, hanem a bandavezérhez vezető út maga: az, ahogy a cowboymentalitású Kobra ellenmondást nem tűrően rendet tesz a magából kifordult világban, és helyreállítja a rendet a züllött nagyvárosban. Tipikus '80-as évekbeli macsómozi - de pont emiatt nézhető újra bármikor.
