Elvileg nem baj, ha olcsó, de…

Adam Sandler képviseli a szórakoztatóipar ama szeletét, amit mindenki szégyell, de alkalomadtán és titokban alaposan behabzsol belőle. Olyan, mint egy olcsó és zsíros – hogy ne mondjuk: igénytelen – gyorséttermi koszt, amit fennhangon megvet és kerül a fogyasztó (meg a kritikus), hirdetve az egészséges életmód (meg a rendes filmek) szeretetét, de amikor senki sem látja, besurran a legközelebbi kajagyárba, és ájulásig fal. Nem tartjuk magunkat álszentnek, szerintünk igény mutatkozik Sandler menüjére, és ha olyanunk van, mi is szívesen kapcsoljuk ki agyunkat az amerikai komikus kínálta másfél órányi blődség alatt. Mert a stand-up komédiázás emlőin nevelkedett mókamester tudja, mi kell a jónépnek, az altesti poénok egy Martin Heidegger-szemináriumtól a magaslatokba szédült bölcsészközönséget sem hagynak hidegen; ez van, a zsiger az zsiger, nem lehet mit tenni ellene. Új – alpári viccekben bővelkedő – vígjátéka, a Jack és Jill is, hiába minősítették le és küldték a bóvli kategória legaljára a hangadó mozi-portálok és ítészek, 79 millió dolláros költségvetésével szemben eddig majd’ kilencvenmilliós bevételt tudott szembeállítani (azaz: a kasszáknál egyáltalán nem bukott meg).

Azt tudtuk, hogy Sandlerben komolyabb játszói véna is munkál, amely az ismert hagyományos bohózataitól a nem egészen habkönnyű vígjátékokon (Ki nevel a végén?, Távkapcs) és a drámai mélységű szerelmes filmjein át (Kótyagos szerelem, Spangol – Magamat sem értem) a sötét drámákig (Üres város) sarkallja, de itt nem erről van szó. Maradt a bevált – "fingós-böfögős" – tengelyen, ezúttal annyival árnyalva a képletet, hogy kettős szerepet játszik: mindkét cím- (és fő-) szereplő ő.

Rajtakaptuk, nincs történet

A Jack és Jill cselekménye Sandler duplázódásához gyönge apropót szolgáltat. A szép-feleséges (Erin: Katie Holmes), kétgyermekes (a nagyobbacska nővér, Sofia: Elodie Tougne, a cserfes kisöcs, Gary: Rohan Chand) Los Angeles-i reklámszakember, Jack Sadelstein (Sandler) boldogságban, békességben tölti a mindennapjait. Mígnem a Hálaadás szívhez szóló ünnepén látogatóba érkezik hozzájuk Jack tenyeres-talpas és alig elviselhető ikerhúga, Jill (Sandler 2.0). A külső hasonlóság mellett az ikertestvérekben egyedül az közös, hogy nehezen viselik el a másikat, azaz találkozásuktól kezdődően beindul az oda-visszaszívatás (az étkezőasztalnál, a kerti medencében, a konditeremben, a vidámparkban stb.). Csupán egy Al Pacino nevű, Oscar-díjas színész (Al Pacino alakításában) tartja tüneménynek a vénlányt, és egy kosármeccsen (közreműködik: Shaquille O'Neal) megpillantva beléhabarodik. S mivel itt mégiscsak egy családos vígjátékról van szó, a végére kikristályosodik, hogy azért a rokoni szeretet és összetartozás mindent visz, és jól megold.

A férfi, aki nőnek öltözik

[img id=329754 instance=1 align=left img]A cselekmény – bár hangsúlyozzuk, nincs igazán sztori – és a kettős szereplés szellemében a fő vonulat, hogy hogyan mennek egymás idegeire a Sandlerek. Ez különösen az alpári (zsigerekre ható) viccek sorjáztatásában merül ki, a túlzásba vitt vulgaritás mellett alig-alig adnak helyet a forgatókönyvírók – Sandler mellett Steve Koren és Ben Zook – a helyzetkomikumnak, pedig az alapszituáció, Sandler filmbeli kétneműsége adná.

Ha egy filmben egy férfi beöltözik nőnek, valami cél érdekében teszi: a Van, aki forrón szereti című klasszikusban Jack Lemmon és Tony Curtis a megélhetése végett, az Aranyoskámban Dustin Hoffman az érvényelülés miatt, a Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van című vígjátékban Robin Williams azért, hogy visszaszerezze családját. S még a nem túl épületes viccelődésekben (Gagyi mami-széria) is funkcióval – értelemmel – bír a "nem-csere". Csak a túlzott egójú Eddie Murphy-re jellemző, pusztán, hogy női testben viccelődjön, műmelleket és műfeneket aggat magára (Bölcsek kövére 2. – A Klump család, Norbit). Ám ott legalább jó munkát végeztek a maszkmesterek, itt azonban nem, egy parókával és kevéske arcfestékkel gondolták, hogy Sandlerből majd Jill válik. De nem. Az általa alakított női figura ugyanaz, mint a férfi – nem az ikertestvéri mivolt miatt –, a póthaj alól kilóg a Sandler. Az alkotók egyetlen alkalommal próbálnak meg csavarni egyet az alapszituáción, amikor a filmbeli férfi Sandler (Jack) is nőnek maszkírozza magát, de nem képesek élni a kifordított felállással, szerencsétlenül viccelődnek vele.

Pedig…

Pedig volna lehetőség a filmben, Dennis Dugan rendező (Lúzer SC, Nemzetbiztonság Bt., Nő a baj, Beverly Hills-i nindzsa, Talpig zűrben), aki Sandler házi karmesterének is számít egyben (Happy, a flúgos golfos, Apafej, Férj és férj, Ne szórakozz Zohannal, Nagyfiúk, Kellékfeleség) igencsak jártas a komédia műfajában, pláne, hogy egykoron maga szintúgy próbálkozott a színpadokon és a kamerák innenső oldalán. S mint ahogy arra korábban akadt példa, Sandler szívesen tölti fel filmjei stábját azokkal a kollégákkal, akikkel – például – 1990-1995 között a Saturday Night Live tévés show-ban együtt viccelődött, vagy a stand-up comedy műfajában a (munka-) társai voltak: a Jack és Jillben Dana Carvey-val, David Spade-del és Nick Swardsonnal. Ráadásul kifejezetten irigylésre méltó Sandler rábeszélő-képessége, hogy olyan színészeket tud megnyerni a filmjeinek, mint Steve Buscemi (Nászok ásza, Apafej, A kismenő, Férj és férj, Nagyfiúk), Harvey Keitel (Sátánka – Pokoli poronty), John Turturro (A kismenő, Ki nevel a végén?, Ne szórakozz Zohannal) és Jack Nicholson (Ki nevel a végén?). A Jack és Jillben az önmagát játszó Johnny Depp egyperces cameo-jelenete mellett Al Pacino a vendéghíresség, aki egy interjújában azt nyilatkozta: "Azt gondolom, hogy elértem azt a kort és befutottam azt a karriert, hogy már megengedhetek magamnak egy kis bohóckodást". Igaz van, és nagyon nem bántuk volna, ha bohóckodik a kedvünkért egy jót. De ez a film nem bohóckodás, hanem Sandler magamutogatása.

Kinek ajánljuk?
- Aki Sandlert bármit tesz, megnézi.
- Al Pacino mélymerülésére kíváncsiaknak.
- Aki bírja az altesti vicceket.

Kinek nem?
- Akinek egy Sandler is több a soknál.
- Egy jó vígjátékra vágyónak.
- Pacino barátainak, családtagjainak és üzletfeleinek.

4/10