Aviator

Aki volt olyan szerencsés, hogy látta A nagy borotválkozást, nagyon fogja érteni - és még inkább helyeselni - Martin Scorsese legutóbbi alkotását.

A korai rövidfilmben pajkos jazz-zenére egy férfit látunk a fürdőszobába lépni. Alighanem reggel van. Borotvát ragad - a zene még mindig aláfest, így lesz ez mindvégig - és férfiasan, akkurátusan hozzákezd a művelethez. Végzett, lemossa. Majd újra hozzákezd. Ismét hab borítja az arcot és ismét simít a penge. Na ez az a pillanat, amikor kezdjük nem érteni a dolgot, majd amikor az első vércsík végigfut az állon, már egyértelmű, hogy ifjú rendezőnk csúnya játékot űz velünk. Hamarosan vér borít mindent, a férfi pedig makacsul csak borotválkozik? A végét meghagyom meglepetésül az ínyenceknek.

Nos, azóta lefutott Új-Hollywood, mesterünk ízlése azonban, noha talán a korhoz finomodott, a régi. Még mindig kedveli az ellenkező minőségek társítását, a játékosságot borzalommal, a derűt félelemmel keverni. Most filmrendezőt választott, méghozzá nem akárkit. Egy életműbe sűrítve egy egész kor, egy ország, egy filmvilág visszasírt időszaka. Amikor egy Howard Hughes nevű repülőgép őrült megtehette, hogy filmre viszi mániáját, az álomgyár stúdiógépezetére fittyet hányva. Amikor a sztárokat még Ava Gardnernek és Katherine Hepburnnek hívták. Számunkra nem biztos, hogy ismerősen cseng a neve, talán A pokol angyalai (Hell's Angels) című alkotása rémlik néhányunknak. Hogy mégis miért lehet érdekes itthon ez a film? Mert Scorsese bátran ismét nagy fába vágta a fejszéjét a New York bandái kudarca után, ismét Leonardo DiCaprio támogatja jobbról és ezúttal nyert. Hosszú, de mindvégig izgalmas, látványos, és nem sekélyes vizekben tapicskoló epikus mű született az Aviátorral. Nagy lubickolás lehetett a színészeknek a mai napig fetisizált sztárok bőrébe bújni - Jude Law mint Errol Flynn üde színfolt többek között - de az igazi kihívást a rendező személye jelentette. DiCaprio képes egy nála sokkal idősebb embert megeleveníteni. Nem érdekes, hogy mi nem tudtuk, hogyan mozgott, beszélt Howard Hughes, mert mostantól így. Klasszikus hollywoodi nagyeposzt alkotni klasszikus Hollywood szignifikáns figurájáról: kihívás, amelynek a nem-klasszikus, de hollywoodi mester igencsak megfelelt.